Városi Közlekedés, 1983 (23. évfolyam, 1-6. szám)
1983-08-01 / 4. szám
203 Városi Közlekedés, 83/4. karlag megszervezve, hogy az átmenő forgalom mindenekelőtt a kiskörúti és a Duna-parti érintők mentén bonyolódjon le, s a belső utcapárokon már inkább csak a célforgalom találjon kijutási lehetőséget északi és déli irányba. Tovább haladva a Belváros középpontja felé, az utcapáron belüli egyirányú forgalmú mellékutcák hálózati rendszere olyan, hogy csak a célforgalom terhelje, s a forgalmi rend bonyolultsága ne ösztönözzön az átmenő jellegű forgalom kialakulására. Az egyirányúsításon belül gyalogosforgalomnak alárendelt, tér- és időbeli parkoláskorlátozási rendszer működik. A Közlekedési Főigazgatóság a főváros forgalmi rendjének komplex felülvizsgálatát és korszerűsítését elrendelő 2/1976. KPM—BM számú rendelet végrehajtását — figyelemmel a súlyos gondokra — 1976- ban éppen a történelmi Belvárosban kezdte el, és fejezte be fő vonalaiban 1978-ig. Ennek keretében mindenekelőtt a megállási és várakozási tilalmakat vizsgálta felül, és összesen mintegy 800 jelzőtáblát szüntetett meg, illetve enyhítette az általuk jelzett tilalmakat, így alakult ki a mai forgalmi rend, amelynek érdemi megváltoztatásának igénye nem merült fel azóta. A forgalmi rend alapján, minden lehetőséget számba véve, összesen 7000 szintbeni parkolóhely alakítható ki a térségben [3]. A forgalmi rend módosítására csak a belvárosi gyalogosrendszer kiépítése kapcsán, annak ütemében kerül sor. 2.2. A Belváros parkolási helyzete, különös figyelemmel a még fellelhető tartalékokra Budapest történelmi Belvárosára a rendkívül nehéz (esetenként elviselhetetlen) parkolási körülmények jellemzőek. Ezzel korábban már részletesen foglalkoztunk [3, 4]. Itt csak a legújabb fejleményeket mutatjuk be. A törekvések megértéséhez emlékeztetőül felidézzük a parkoláspolitikai stratégia két meghatározó elemét: egyrészt a férőhelyszám-növelést célzó forgalomtechnikai és beruházói intézkedéseket, másrészt, az előbbivel egyidőben az indokolatlan járműforgalomnak a Belvárosból való kiszorítását célzó intézkedéseket. A Közlekedési Főigazgatóság megrendelésére a BUVÁTI 1983 elején átfogó vizsgálatot készített a Belváros középső harmadára, a József Attila utca—Kiskörút—Szabadsajtó u.—Duna által határolt térségre [5]. Ennek alapján a következő kép bontakozik ki: 2.21. A parkolóhely-bővítés lehetőségei a közterületi és belső udvari parkolóhelyek fejlesztési lehetőségei. A vizsgálatok egyértelműen azt bizonyították, hogy a Belvárosban a gépkocsik minden rendelkezésre álló területen (szegély mellett egy, sőt mind gyakrabban két sorban, járdákon, tereken, terelőszigeteken, várakozási és megállási titlalom alá eső utcaszakaszokon, parkokban stb.) parkolnak. A gépjárművek szabálytalanul, a legtöbb esetben más járművek és a gyalogosok mozgását is akadályozva parkolnak. (A gyalogosok szűnni nem akaró — jogos — panaszáradatát 4. ábra. Az ezredforduló körüli állapot