Városi Közlekedés, 1983 (23. évfolyam, 1-6. szám)

1983-08-01 / 4. szám

203 Városi Közlekedés, 83/4. kar­lag megszervezve, hogy az átmenő forgalom min­denekelőtt a kiskörúti és a Duna-parti érintők mentén bonyolódjon le, s a belső utcapárokon már inkább csak a célforgalom találjon kijutási lehetőséget északi és déli irányba. Tovább haladva a Belváros közép­pontja felé, az utcapáron belüli egyirányú forgalmú mellékutcák hálózati rendszere olyan, hogy csak a cél­forgalom terhelje, s a forgalmi rend bonyolultsága ne ösztönözzön az átmenő jellegű forgalom kialaku­lására. Az egyirányúsításon belül gyalogosforgalom­nak alárendelt, tér- és időbeli parkoláskorlátozási rendszer működik. A Közlekedési Főigazgatóság a főváros forgalmi rendjének komplex felülvizsgálatát és korszerűsíté­sét elrendelő 2/1976. KPM—BM számú rendelet végre­hajtását — figyelemmel a súlyos gondokra — 1976- ban éppen a történelmi Belvárosban kezdte el, és fejezte be fő vonalaiban 1978-ig. Ennek keretében mindenekelőtt a megállási és várakozási tilalmakat vizs­gálta felül, és összesen mintegy 800 jelzőtáblát szünte­tett meg, illetve enyhítette az általuk jelzett tilalmakat, így alakult ki a mai forgalmi rend, amelynek érdemi megváltoztatásának igénye nem merült fel azóta. A forgalmi rend alapján, minden lehetőséget számba véve, összesen 7000 szintbeni parkolóhely alakítható ki a térségben [3]. A forgalmi rend módosítására csak a belvárosi gyalogosrendszer kiépítése kapcsán, annak ütemében kerül sor. 2.2. A Belváros parkolási helyzete, különös figyelemmel a még fellelhető tartalékokra Budapest történelmi Belvárosára a rendkívül nehéz (esetenként elviselhetetlen) parkolási körülmények jel­lemzőek. Ezzel korábban már részletesen foglalkoztunk [3, 4]. Itt csak a legújabb fejleményeket mutatjuk be. A törekvések megértéséhez emlékeztetőül felidézzük a parkoláspolitikai stratégia két meghatározó elemét: egyrészt a férőhelyszám-növelést célzó forgalomtech­nikai és beruházói intézkedéseket, másrészt, az előbbi­vel egyidőben az indokolatlan járműforgalomnak a Bel­városból való kiszorítását célzó intézkedéseket. A Közlekedési Főigazgatóság megrendelésére a BUVÁTI 1983 elején átfogó vizsgálatot készített a Bel­város középső harmadára, a József Attila utca—Kis­körút—Szabadsajtó u.—Duna által határolt térségre [5]. Ennek alapján a következő kép bontakozik ki: 2.21. A parkolóhely-bővítés lehetőségei a­ közterületi és belső udvari parkolóhelyek fejlesztési lehetőségei. A vizsgálatok egyértelműen azt bizonyítot­ták, hogy a Belvárosban a gépkocsik minden rendelke­zésre álló területen (szegély mellett egy, sőt mind gyakrabban két sorban, járdákon, tereken, terelőszige­teken, várakozási és megállási titlalom alá eső utcasza­kaszokon, parkokban stb.) parkolnak. A gépjárművek szabálytalanul, a legtöbb esetben más járművek és a gyalogosok mozgását is akadályozva parkolnak. (A gya­logosok szűnni nem akaró — jogos — panaszáradatát 4. ábra. Az ezredforduló körüli állapot

Next