Városi Közlekedés, 1983 (23. évfolyam, 1-6. szám)
1983-08-01 / 4. szám
209 Városi Közlekedés, 83/4. BUDAPEST VII. ÖTÉVES LAKÁSTELEPÍTÉSI JAVASLATÁNAK KÖZLEKEDÉSI ÖSSZEFÜGGÉSEI HUPFER REZSŐ A fővárosban a VII. ötéves terv időszakában telepszerűen építendő lakások műszaki előkészítése (részletes rendezési tervek, beruházási programok tervezése) megkezdődött. E feladatok aktualitását indokolja, hogy az 1986-ban átadásra kerülő lakások építésre alkalmas munkaterületeit 1984 harmadik negyedévében, illetve 1985 első félévében a kivitelezők rendelkezésére kell bocsátani. A munkaterületek előkészítése a beruházási programok jóváhagyásától számított 1—1,5 év alatt hajtható végre. A lakásépítési területek közlekedési és közmű-alapellátási feladatainak, beruházásainak műszaki előkészítése ugyancsak kellő előretartást igényel. A VI. ötéves tervben megkezdett, illetve megkezdődő lakásépítések területein, a VII. ötéves tervre áthúzódó kivitelezésű lakótelepeken, csupán mintegy 10—11 ezer lakás 1986—87. évi felépítésével lehet számolni. A VII. ÖTÉVES TERVI LAKÁSSZÜKSÉGLET Felvetődik a kérdés, hogy a VII. ötéves terv során mennyi új lakás felépítésére lesz szükség. Ismeretes, hogy a lakásépítéssel, lakáselosztással, lakásgazdálkodással kapcsolatban 1981 októberében és 1982 áprilisában hozott központi döntések és ezek alapján 1982 második félévében megjelent miniszteri és tanácsi rendeletek alapvetően megváltoztatták az épülő lakások beruházási konstrukcióját; az állami erőből épülő lakások száma már 1983-tól jelentősen csökken, viszont a magánerős lakásépítés különböző formái (telepszerű többszintes, csoportos alacsonyházas, egyedi társas, illetve családiházas) a támogatási rendszer kedvezőbbé válása folytán sokkal nagyobb szerephez jutnak. Kétségtelen, hogy az új rendelkezések eredményeként olyan — ma még pontosan fel nem mérhető — hatások, tényezők is keletkeznek, melyek a lakásigények mennyiségi és minőségi alakulását befolyásolják, és bizonyosra vehető, hogy az eddig nyilvántartott igények mérséklődni fognak. Ugyancsak az új lakások iránti igények mérséklődése irányába hat, hogy a demográfiai prognózisok már a VI. ötéves terv végére is a budapesti lakásszám csökkenését jelzik. Mindezek a tényezők együttes hatásai a VII. ötéves terv időszakára ma még egyértelmű lakásszükséglet-prognózist nem tesznek lehetővé, és várható, hogy a főváros VII. ötéves tervi lakásszükségletének meghatározására csak a népgazdasági terv készítése során, a VI. ötéves terv végén kerül sor, így jelenleg különböző megközelítések lehetségesek a következő tervidőszak lakásszükségletének feltételezéséhez. Az egyik megközelítés a BVTV Városépítési Kutatási Önálló Osztálya által 1982 júniusában készített elemző vizsgálatban szereplő statisztikai demográfiai közelítés, mely 71 ezer lakásos VI. ötéves tervi lakásszaporulatnak és 1981—86-ig a népesség csökkenésének feltételezésével a VII. ötéves terv elejére mintegy 30 ezer hiányzó lakást prognosztizál, és 30—40 ezres lakástartalék létrehozását tartja szükségesnek a lakáshiány gyakorlati felszámolását lehetővé tevő lakásmobilitás feltételének megteremtéséhez. A lakásszükséglet egy másik megközelítése a lakásigénylők számából kiinduló becslés, melyet a Lakásügyi Főosztály 1982-ben készített. Eszerint a következő tervidőszak elején 65—68 ezer lakásigénylő várható. E prognózis az 1981. évi lakásigény-megújítások adataiból és a VI. ötéves tervi lakásépítési előirányzatból indul ki, de nyilvánvalóan még nem vehette tekintetbe az új lakásügyi rendeletek hatásait. Végül a II. tizenötéves lakásépítési koncepcióban az 1976-tól 1990-ig terjedő időszakra előirányzott 190 ezres lakásszaporulat eléréséhez az 1. táblázat adatai alapján 59 ezres lakásszaporulatra van szükség a VII. ötéves terv során, ami 18 ezer lakásmegszűnés esetén 77 ezer új lakás építési igényét jelenti. Az ismertetett megközelítések, a gazdasági lehetőségek előrebecslése, az építési kapacitások mérlegelése alapján a VII. ötéves tervben építendő telepszerű, többszintes és csoportos alacsonyházas (1—2 szintes sor-, lánc-, átriumházak) lakásokhoz 75—85 ezer lakásnak megfelelő telepítési hely kijelölése indokolt; ez az előirányzat 15—20% tartalékot is tartalmaz. Megjegyzendő, hogy a magánerő fokozódó bekapcsolása a lakásépítésbe természetszerűleg az igényeknek az individuálisabb építési formák irányába való eltolódását eredményezi. De a telkes beépítés céljára rendelkezésre álló, illetve a gazdasági lehetőségek figyelembevételével e célra kialakítható területek mennyisége Budapesten nem teszi lehetővé, hogy a lakásépítési igények számottevő hányada egyedi családiházas, társasházas formában valósuljon meg. 1. táblázat A II. tizenötéves lakásépítési koncepció előirányzatai (ezer lakásban) Minden címen összesen.