Városi Szemle – 2 . évfolyam – 1909.
Önálló közlemények - Madarassy-Beck Gyula: A városok hitelügye
A városok hitelügye. Irta: Dr. Madarassy-Beck Gyula báró. Az utolsó évtizedek népesedési fejlődése a kapitalizmus és a gép uralma alatt levő termelési rendszer következtében szükségszerűen nagyvárosok keletkezéséhez és azoknak folytonos, a vidéki lakosság szaporodásához képest aránytalanul gyors fejlődéséhez vezetett. Magyarország népesedési statisztikája szerint 1869-től kezdve az utolsó népszámlálásig a polgári lakosság szaporodása 3.702.089 lelket tett ki, a szaporodás tehát 24-65% volt. Ezzel szemben a városi lakosság,ami alatt a 10.000 léleken felüli lakossággal bíró közületeket értem) szaporodása ugyanezen idő alatt 1,772.339-ről 2,882.493-ra emelkedett, ami százalékokban 385 szaporodást jelent. Ha már most a népesség összszaporodásából a városi lakosság szaporodását levonjuk, azon eredményre jutunk, hogy míg a városi lakosság a fentiek szerint 1869-től az utolsó népszámlálásig 385%-kal gyarapodott, addig a vidéki lakosság szaporodása csak 19%-nyi volt. Természetes, hogy ugyanezen fejlődési processzust tapasztaljuk külföldön is: így Angliában, míg a 10.000 lakoson felüli városok lakosságnövekedési arányszáma 1881-től 1891-ig átlag 20% volt, addig a 10.000 lakoson aluli közületek szaporodása alig éri el a 6%-ot. Az emberi együttélés ezen nagy közületeinek keletkezése, folytonos kiterjedése és fejlődése a közigazgatási és közgazdasági élet egy új problémáját vetette fel: helyes megoldást keresni ezen nagy és lüktető élettel bíró központok igazgatásának. A városoknak azonkívül, hogy a modern közigazgatás kifejlődésének során vállalniuk kellett az állam sajátlagos funkciói egy részének keresztülvitelét, meg kellett teremteniük lakosságuk részére a kornak megfelelő életfeltételeket, amelyek alatt úgy a testi szükséglet, mint a kulturális igények kielégítése értendő, végre meg kellett alkotniuk az illető közületben lejátszódó termelési és fogyasztási processzus helyes szervezetét. Mindhárom működési körben a városok rendkívül súlyos feladatok elé állíttattak, amelyek úgyszólván mindenütt a városi terhek és a városi hitel rendkívüli szaporodását idézték elő. Ezen viszonyok nyomasztó és a Városi Szemle. II. 44