Városi Szemle – 22. évfolyam – 1936.

I. Tanulmányok - Dr. Wildner Ödön: Város- és lakásépítési kérdések két nemzetközi kongresszuson

76 Dr. Wildner Ödön Megállapítja a jelentés, hogy a baj szanálására a főváros előbb csak lakásrendészeti és egyéb közegészségügyi rendszabályokkal küzdött, de 1909 óta nagyszabású saját kislakás építési akcióval is. Ismerteti ezt az akciót és az állam párhuzamos tevékenységét. Minthogy azonban a leggyengébb keresetűek ezeknek a hatósági kislakásoknak mérsékelt béreit sem bírták, a főváros külön szükséglakásokat is épített. Különösen a legújabb időkben merült fel ezek szaporításának szüksége, amikor a rendes kislakásokban, de különösen az 1 és 2 szobás lakásokban a kereslet igen erősen megcsappant annak következtében, hogy bérüket nem tudták megfizetni. (1934-ben az egyszobás lakásoknak 4-4%-a, a kétszobásoknak 4-6%-a volt üres.) A múlt év végéig a főváros 1500, az állam 3000 szükséglakást bocsátott a reászorultak rendelkezésére. De ezen­kívül a főváros kereken 1000 magánlakást bérelt ki szükségelhelyezés cél­jaira. Az 1932. évi kormányrendelet szerint ezeket a szükséglakásokat csak hajléktalanoknak és közsegélyül, átmenetileg szabad kiadni, azonban a hatóság a körülményekhez képest némi pénzbeli ellenszolgáltatást is köve­telhet. (Ma havi 7—16 pengő a bér, az összes előírásnak csak 30%-a folyt be a múlt évben.) Az ellenszolgáltatás esetében sem jön létre bérleti viszony, miért is a hatóság a szükséglakást indokolt esetekben közigazgatási úton vonhatja meg. Az újabban épített szükséglakások 20—25 négyzetméteres, takaréktűzhellyel ellátott egyetlen lakóhelyiségből és kis előtérből állanak. Kettős ajtó vezet a közös folyosóra, a vízöblítéses árnyékszékekhez és a mosókonyhához. A lakások szigorú felügyelet alatt állanak, hogy a rendhez és lakásgondozáshoz hozzászokjanak. Hogy a legszegényebbek némileg kedvezőbb feltételek közé is emel­kedhessenek és hogy bármily szerény lakásuk otthont és egyúttal létfenn­tartási segítséget is jelentsen számukra, a főváros 1934 óta az úgynevezett városszéli telepekkel is próbálkozik. 1934-ben kereken 900.000 pengő költ­séggel a határ egyik főútja (Külső Jászberényi-út) mellett, a villamos vasút végállomásától körülbelül másfél kilométerre építette az első telepet 100 ikerházzal, 200 lakással. Egy-egy ikerház 300 négyszögöles telken épült. Minden lakásban van egy lakószoba, 20 négyzetméter alapterülettel, 12 négyzetméteres konyha és 3-5 négyzetméteres előtér vagy loggia. A mellék­épületben van egy szín, raktár, tyúk­ és disznóól és W. C. Minden családnak van 300 négyzetméteres konyhakertje. Ehhez a felszántást és első berendezést (magokat, palántákat) a főváros díjtalanul bocsátotta rendelkezésre. Minden 4—4 ingatlannak van közös kútja a kerti öntözés céljára, míg ivóvizet a rendes vízvezeték szolgáltat. A telepen van óvoda, elemi iskola, hatósági orvos, közművelődési és üzletház és telepfelügyelői lakás. Gazdaságilag, a nagy köztemető közelségére való tekintettel, virágkertészettel is foglal­koznak a konyhakertészeten kívül. Házinyúl- és galambtenyésztéssel is

Next