Városi Szemle – 23. évfolyam – 1937.

I. Tanulmányok - Morbitzer Dezső: Városépítészet és kertészet

Kossuth Lajos­ tér. Budapest belső részén létesült sétányok között egyik legnagyobb. A Parlament felépítése után Ilsemann Keresztély tervezett ide sétányt, melyet utóbb a téren keresztül fokozódó forgalom miatt át kellett alakítani. Ez a munka a térre torkolló utcákból a téren áthaladó élénk kocsi­forgalom miatt nem volt könnyű feladat. A kocsiforgalom és a villanyos pályatér akadálytalan kényelmes elhelyezését és biztosítását különös figye­lemben kellett részesíteni. Ráde Károly átalakító terve miatt szakkörökben hosszas szenvedélyes vita kezdődött. A teret uraló hatalmas Parlament és a teret szegélyező paloták szépségének érvényre juttatása miatt az építészek, főleg a korán elhunyt Rerrich Béla, aki külön tervet is készített, szálltak síkra. Végül is szerencsés tervezet alapján nyerte Budapest egyik legnagyobb tere a mai képét. Ilsemann Keresztély a hatalmas teret már eredetileg is négy fő részre osztva kertesítette. A térre torkolló Alkotmány­ utca vonalát a Parlament oroszlános főbejáratáig tervezte. Ettől a vonaltól jobbra a Kúria, balra pedig a Földművelésügyi Minisztérium palotája előtt két-két párhuzamos út vezeté­sével a két sétányt 3—3 részre tagolta. (5. kép.) A két fő sétányrész középső részét észak felé a Kossuth-szobor, a déli oldalon pedig a felállítandó Rákóczi­lovasszobor előtt széles pázsit­tér uralja. Ezt a két részt az utcák felé ugyan­olyan hosszú rózsaágyak szegélyezik. A négy külső részben alacsony nyírott, Buxus, Evonymus japonica és Ligustrum ovalifolium szalagok között tavasz­kor orgonabokrok virágzása kelt figyelmet, a kerítés mentén pedig gúla alakra nyírott Ligustrum ovalifolium és Ulmus campestre sor áll. A térségnek a Parlament felé eső oldalán évelőkkel vegyesen ültetett fenyők: Pinus Strobus, P. montana, P. uncinata, P. ponderosa, P. Banksia, P. glauca, P. austriaca P. cupressim­a, P. argentea, Juniperus Sabina, Chamaecyparis Lawsoniana erecta alba, Cédrus Libanoni díszlenek. A Kossuth Lajos-tér két külső része, gróf Andrássy Gyula lovas-és gróf Tisza István álló szobra körül, a szobrokhoz igazodva, bár külön-külön egységet képeznek, emelik a tágas térség egész képét. Ezeken a részeken főleg virágzásuk idején pompázó Magnólia, Prunus serrulata var. Hisakura, Clerodendron trichotoma és a fenyők csoportja figyelemre valók. Szabadság-tér. Amikor a 90-es évek végén az »Újépü­let« (Neugebäude) hatalmas épületét lebontották, a Lipótváros városrendezési terve alapján helyére a Nádor-utca, Báthory-utca és Hold-utca mentén palotasorok épültek. A paloták között az egykori kaszárnya óriási udvarán terül el a mai tér, amely felé utcákat nyitottak.

Next