Városi Szemle – 27. évfolyam – 1941.

I. Tanulmányok - Hajnal István: Az európai város kialakulása

Az európai város kialakulása, írta: Hajnal István. A modern város szakszerű munkaszervezet, amely átformálja s emeli a vidék életét. Nyugateurópát már csaknem egyetlen várossá tette ez a munka­szervezet, hiszen a vidéki lakosság számra is kisebb már, s foglalkozása tulajdonképen csak kiegészítője a városi életnek. Óriásváros az Okcidens, a föld távoli térségeiről tekintve,­­­s e városi, szakszerű munkaszervezettel hódította meg tulajdonképen az európai kultúra a föld egész felszínét. Mi ez a szervezet, ami így elhatalmasodik az emberi társadalmakon , mi a magyarázata, eredete? Tudjuk, hogy nem önmagában alakult képlet, hanem az egész európai kultúrfejlődéssel szerves összefüggésben nőtt fel. De mégis, sajátságos szociális formáció, amelynek megfigyelése az európai fejlődés nagy kérdéseire ad feleletet. Nem minden város — város. Feltűnő, hogy a primitív népek milyen »városiasak,« azaz a szétszórt település helyett mennyire kedvelik a nagy­sokadalmú együtteseket. Az afrikai négerempóriumok semmiféle magasabb életformát, szakszerűséget sem alakítottak ki a vidékkel szemben. Oly lakó­helyek, mint a vidéken, százszámra egymás mellett; a lakosság,igaz,kevésbbé szedi le a maga kezemunkájával a föld termékeit, de tömegerejével ide kényszeríti a forgalmat s felkerekedvén sáskahadként él fel időnkint egyes vidékeket, rabol ki ellenálló népességeket. De a régi és a mai orientális kul­túrákban is aránylag könnyen képződtek ki nagy, százezres városok. Ezek is főként a forgalom és a hatalom központjai, a tömeg vonzza a tömeget. A lakosság »városiasabb,« élelmesebb, felvilágosultabb a vidékinél, »urbanizált­nak« nevezhető, é­s mégsem alkot semmi különösebb újat, az agyagházak egymásra épített fészkein kívül inkább csak olyasmit, amihez tömegerő s nem szakszerű munkaszervezet szükséges. Lehetnek az iparnak és a vásári kereskedelemnek nagy telepei, — üzleti alkunál alig van több kölcsönösségük a vidékkel, az egész társadalomszervezettel. Csaknem azt lehet mondani, hogy a túl korai városképződés, a kultúr­fejlődés elsekélyesedése. Az egybecsődülés előnyeinek kihasználása. Talán valamivel jelentősebb az a típus, amely az egybetelepülésnél is megtartja volt törzsi szervezetét: a városban is nemzetségek, nagy családok élnek Városi Szemle. XXVII. I

Next