Városi Szemle – 30. évfolyam – 1944.

I. Tanulmányok - Dr. Haltenberger Mihály: Budapest elővárosai

(19­4 km2) rendelkező Pestszentlőrinc, szemben a csak fele olyan nagy Kispesttel (8-8 km2), egészen más képet mutat, mert amíg Pestszentlőrincet az Üllői-út arányosan szeli ketté, addig Kispesten az Üllői-úttól keletre csak az ú. n. Forgács-telep háromszögalakú kis részét láttuk. Pestszentlőrinc többmagvú szerkezete magyarázza meg a több sakktáblamezőből álló alaprajzát is, mert az egyes telepek nem kapcsolódnak szervesen egymáshoz, s mindegyiknek saját utcahálózata alakult ki. Az egész városnak fő közlekedési útvonala s egyúttal kereskedelmi életének is a fő ütőere az Üllői­ út, s itt van a város lüktető szíve is a Kossuth-térben a Villa-telepen, amely egykori zajos piactér ma parkos miliőben a nemzeti kegyelet és a vallásos érzés központja is, mert itt emelkedik a hősi emlékmű és az ereklyés országzászló, s kissé a háttérban az evangélikus és a református templom. Pestszentlőrinc fiziognómiája vissza­tükrözi a város egykori nyaraló s mai inkább már tisztviselő-gyárvárosi jellegét, amint ezt a szép, kertes villák, szerényebb kertes munkásházak és a kispesti határ mentén, valamint a város északi oldalán, a budapest—ceglédi vasútvonal mentén sorakozó gyártelepek mutatják. Csak egy cserép- és téglagyár van a város szívében, a Kossuth­ tér oldalán, tehát a pestszentlőrinci gyáriparnak ez az őse továbbra is az eredeti székhelyén maradt. — Újpest, ez az erőtől duzzadó iparosvárosunk, amely egyes jellegzetes iparágaival, így a bőr- és bútoriparával egyenesen kiegészíti fővárosunk ipari életét, város­morfológiai képéb­en kétmagvú szerkezete mellett sajátos kéttengelyű alap­rajzával tűnik ki. Mindkét városmag délen van, mégpedig az egyik a főváros szomszédságában, a másik pedig a Váci­ út déli részén, a mai Wolfner-bőrgyár helyén van, ahol a Wolfner-gyár őse, a Lőwy Izsák-féle talpbőrgyár volt. Az előbbi magból kelet felé terjedt a város, az utóbbitól pedig északnak, s ezt a két irányt mutatja Újpest két főtengelye, az Árpád-út és a Váci-út, amelyek L alakban nőttek össze, s ehhez az egymásra merőleges két főtengelyhez kellett alkalmazkodnia az utcahálózatnak is, s így itt nem alakulhatott ki sakktábla­szerű alaprajz. Jellemzők Újpest utcahálózatára a város délnyugati csomó­pontjából sugarasan szétfutó utcák, mégpedig a Váci-út, Baross-utca, Attila­utca, Árpád-út és Dugonics-utca, valamint érdekes a mellékutcák lefutásában az az ellentét, amely a város déli és északi része között van, mert amíg az előbbiek az Árpád-úthoz alkalmazkodtak, addig az egykori szőlőskertek területén futó mellékutcák a szélbarázdák ismert északnyugat-délkeleti­rányát követik. Egyébként az Árpád-út őse is hol szélbarázdákban futott, hol pedig kereszezte azokat, s innen származik a jellegzetes görbesége. Újpest délnyugati része a főváros közvetlen szomszédságában fekvő Belváros, amelynek zárt háztömbjét nyugaton a Váci-út, északon a Deák-Ferenc-utca, keleten pedig az István-utca határolja. A Belváros központja a Váci-út és Árpád-út talál­kozásánál volt, a városnak keleti irányban való fejlődésével azonban át­tevődött a súlypont a Belváros keleti szélére, a Szent István-tér területére, ahol a városi közigazgatás fóruma is van. A Belváros fővárosi szomszéd­ságában, valamint a Váci­ út mentén helyezkednek el Újpest ipartelepei, 15*

Next