Városi Szemle – 32. évfolyam – 1946.

Tanulmányok - Dr. Egyed István: Demokrácia és közigazgatás

Demokrácia és közigazgatás, írta: dr. Egyed István. 1. Ha felvetjük a kérdést, hogy mit kíván a demokrácia a közigazgatástól, vagy talán helyesebben : milyen legyen a demokratikus állam közigazgatása, nem könnyű a kérdésre röviden választ adni. Minden közigazgatással szemben a dolog természete szerint elsősorban azt a követelményt támasztjuk, hogy az jó legyen, tehát eredményes annyi­ban, hogy a kitűzött célokat eléri, a megállapított feladatokat teljesíti, gyors és aránylag olcsó. Természetesen a demokratikus állam közigazgatásának is ilyennek kell lennie : eredményesnek, gyorsnak és olcsónak. Azonban a demokrácia a közigazgatással szemben még más követelményeket is támaszt, nevezetesen a közigazgatás elé különleges feladatokat tűz, a közigazgatásnak meghatározott színezetet ad, a közigazgatástól sajátos szervezetet kíván, a közigazgatásban eltérő eljárást tesz indokolttá. Mi tehát a következőkben nem a minden állam közigazgatásával szemben általában támasztható köve­telményeket tesszük vizsgálat tárgyává, hanem azokat a különleges voná­sokat, amelyeknek a demokratikus állam közigazgatásában különösképen meg kell lenniök ; nem a közigazgatás jóságáról és eredményességéről lesz általában szó, hanem elsősorban a közigazgatás demokratikus jellegéről. Természetesen a közigazgatásnak demokratikus iránya hozzájárul a köz­igazgatás tökéletesítéséhez, jóságának fokozásához is, amint ezt a követ­kezőkben majd látni fogjuk. A közigazgatás demokráciájának kérdését egyáltalán nem felesleges felvetni. Azzal az átalakulással kapcsolatban, amelyen a magyar állam a folyó évben keresztülment, természetszerűleg merül fel az a követelmény, hogy az állami közigazgatást is demokratizálni kell. Hangoztatják is ezt a kíván­ságot elég sűrűn, de igen kevésszer, vagy egyáltalán nem nyert meghatározást az, hogy tulajdonképen mi értendő a közigazgatás demokratizálása alatt. Azt is igen sokszor tapasztaljuk, hogy demokratizálás címén olyan követelménye­ket támasztanak, amelyek a demokráciával nincsenek szorosabb kapcsolat­ban. Helyes és szükséges tehát, ha a kérdést közelebbi vizsgálat tárgyává tesszük, a jelszavak világából gyakorlati térre vezetjük és megállapítjuk, hogy mit kíván a demokrácia a közigazgatástól és mi nem tartozik a közigaz­gatás demokráciájához. Városi Szemle XXXII.

Next