Városi Szemle – 33. évfolyam – 1947.

Tanulmányok - Dr. Haltenberger Mihály: Nagy-Budapest falvai

Nagy-Budapest falvai, írta : dr Haltenberger Mihály Az óbudai, budai és pesti városmagból keletkezett Budapest milliós várossá fejlődése után rálépett a nagyvárosok szokványos útjára, s a közvetlen szomszédságára gyakorolt hatásának eredményeképen mint Nagy-Budapest igyekszik méltó társa lenni az európai, sőt európán kívüli világvárosoknak. Szűk tehát már a 207 km2-es gazdasági tere, ahol 1,165.000 ember él, igen szerves kapcsolatban van vele a szorosabban hozzátapadó 24 közelebb fekvő község, s így már 555 km2 területtel és 1,724.000 lakossal rendelkezik, sőt ha a távolabb fekvő 22 községet is hozzátartozónak tekintjük, úgy már 1004 km 2 Nagy-Budapest területe, amelyen 1.826.000 ember életének küz­delme folyik. Szoros egymásrautaltság jellemzi a fővárost és környékének hat elővárosát és negyven faluját, munkaalkalmat nyújt a főváros, viszont egészségesebb lakásviszonyokat biztosít a környék, s könnyít a fővárosi nép élelmezési nehézségein. Nagy-Budapest tehát gazdasági szükségszerűség éppen úgy, mint akár Nagy-Berlin, Nagy-London vagy Nagy-New York, ahol a város eredeti szűkebb területe mindenütt lényegesen megnövekedett fejlődésének eme szekunder fázisa révén, s ahol ezen a réven oly jelentékeny néptömörülés keletkezett, amelynek a méretei egészen meglepők, így Nagy-New York, vagy amint az amerikaiak nevezik Greater New York (Nagyobb New York), sőt Greatest New York (Legnagyobb New York) kereken 3200 km2 területével és kereken 12 millió lakosával igazán amerikai méretűnek számít, s a mi szűkterületűségünkhöz szokott geográfiai szemléletünk szerint igen tekintélyes nagyságú. Tényleg Nagy-New York élete körülbelül akkora területen lüktet, mint amekkora egyik-másik közepes nagyságú vármegyénk, pl. Borsod (kereken 3700 km2), vagy Tolna vármegye (kereken 3600 km2), s a lakosságszáma körülbelül a három skandináviai állam népességének felel meg, míg Csonka-Magyarország 9 millió lakosával mögötte marad. Nagy-London kereken 1800 km2 területével és 8­5 millió lakosával, valamint Nagy-Berlin kereken 900 km2-ével és 4­3 millió lakosával szintén azt mutatják, hogy itt mindenütt a nagyvárosi organizmus gazdasági vérkeringésébe szervesen belekapcsolta nemcsak a legközvetlenebb környékét, hanem még a távolabbi falvakat, városokat is. Budapest és Nagy-Budapest tehát ma a múlt és jövő képének kivetítő­dései. Budapestnek múltja van, Nagy-Budapestnek pedig jövője, Budapest az a városorganizmus, amely elérvén érettségének fokát, csak úgy tudja biztosítani életének egészséges továbbfejlődését, ha minél szervesebb gazda­sági, sőt némi vonatkozásban közigazgatási kapcsolatba is lép a környékével. És most az a nagy kérdés vetődik fel, hol van szükségképen Nagy-Budapest Városi Szemle XXXIII. 7-8

Next