Városok Lapja, 1908 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1908-12-01 / 23. szám

1908. december 1. maga politikai elveit fogja megvalósítani, a 3 millió lelket meghaladó városi lakosságot meggyőzi arról, hogy sokáig elnyomott jogos érdekeit csakis a függetlenségi és 48-as párt hatalmával érvényesítheti s végül az új, erős és független Magyarország számára a válto­zott viszonyokhoz képest alkotott, önmaguk­­tól tovább fejlődő erős bástyákat teremt. Ezen meggyőződésben, Nagyméltóságod és a vezetése alatt álló országos párt igaz­ságérzetében és céltudatos, határozott cselek­vésében való rendületlen hittel vagyunk. Kecskeméten, 1908. évi okt. 18-án, őszinte mély tisztelettel. A kecskeméti felső és alsókerületi függetlenségi és 48-as párt nevében és megbízásából. Kimutatása azon közigazgatási költségeknek, melyeket a városok pénztárai saját lakosságuk meg­terhelésével kénytelenek fedezni, holott ugyanazon költségeket a vármegyék terüle­tén az állam viseli, vagy a vármegyéknek és a területükön élő községeknek megtéríti. Az 1908. évi állami költségelőirányzat szerint : A vármegyék közigazgatási, gyámhatósági stb. kiadá­saira felvétetett­­ 18.391,500 K Községi és körjegyzők, köz­ségi segédjegyzők illetmé­nyeinek rendezésére .. ... Szegény községek jó ivóvíz­zel való ellátására .... ... A csendőrség személyi és dologi kiadásaira... ... ... Községi közigazgatási tan­folyamok költségei ... ... Az 1909. áll. költségelőirányzat szerint új kiadások: Megyei tisztviselők illetmé­nyeinek rendezésére... 1.346,000 K 80 községi segédjegyzői ál­lásra ... __ ... ... ... .... 462,000 K Közs.­orvosok (körorvosok) és bábák illetményeire ... 3.400,000 K Csendőrség kiadásainak emelkedése ... ... ._ 1 038,000 K Összesen: 44.901,740 K tehát az az összeg, a­melyet az állam az 1909 év folyamán a vármegyék területén lakó állampolgárok olyan közigazgatási és közbiztonsági kiadásaira szándékozik fordí­tani, amelyeket a városokban lakó jövedel­meik arányában is nagyobb állami közter­heket viselő állampolgárok a maguk zsebéből kénytelenek fedezni. Ha már most az 1900. évi népszámlálás eredményét vesszük alapul, e szerint Magyar­­országon (a társországok nélkül) 16,838,255 lélek lakik. Ebből a törvényhatósági joggal felruházott városokban (beleértve Budapestet és Fiumét is) 1 853.000 — a 109 rendezett tanácsú városban 1.336.000 lélek találtatván, a vármegyékben lakó állampolgárok száma 13.649.000. A fentebb kimutatott összegből tehát az államépítészeti hivatalok költségei­nek, valamint a vármegyei számvitel és pénz­kezelés valószínű költségeinek hozzáadásával előálló 50 millió koronából a vármegyei lakos­ságból minden 1000 lélekre esik 3663 korona. Az új törvényhatóság, Miskolc város képviselőtestülete Szentpáli Isván dr. pol­gármester elnöklésével november 19-én ren­des közgyűlést tartott. A közgyűlés tudomá­sul vette a törvényhatósági bizottsági tag­választás eredményét. Elhatározták a Pesti Hazai Első Takarékpénztártól fölveendő har­madfél millió korona kölcsönkötvények alá­írását a vízvezeték és csatornázás céljaira. A tisztújítás napját december 15-ére tűzték ki A főispáni installáció a törvényhatóság első közgyűlésén, december 14-én lesz. A kecskeméti városi könyvtár állam­segélye. A vallás és közoktatásügyi miniszer a múzeumok és könyvtárak orsz. bizottsága közbenjárására 10000 koronát adományozott a kecskeméti városi könyvtár berendezési és átalakítási költségeire. A városok tűzoltó költségei. Érdekes tervet pendített meg Szabolcs vármegye és ahhoz kéri az összes törvényhatóságok támo­gatását. Arra kéri a kormányt, kötelezze tör­vényben az összes tűzbiztosító társaságokat, hogy jövedelmeik kis százalékát a belügy­­ministériumhoz befizessék, ott pedig ezen bevételek a városok és községek között tűzoltói kiadásaik arányában osztassanak föl. Katonaság Nagybányán. Régi óhaja már e városnak, hogy benne legalább egy zászlóalj katonaság helyeztessék el. Ez óhaj megvalósítását már többször megkísérlette a város, azonban mindannyisszor eredményte­lenül. Most ismét fölvetették ezt az ideát. Indítványt nyújtottak be a közgyűléshez, hogy egy közös hadseregbeli zászlóaljnak Nagy­bányára leendő elhelyezése iránt a város tegye meg a szükséges lépéseket. Az indít­ványt nagy lelkesedéssel fogadta a közgyűlés s a város tanácsa már a napokban fölter­jeszti erre vonatkozó memorandumát a közös hadügyminiszerhez A városi tisztviselők fizetésrendezése. Versec város tisztviselői kara Rezucha Ist­ván dr. polgármester vezetésével múlt hó 27-én tisztelgett Nehrebeczky György dr. főispánnál és arra kérte, hogy járjon közbe a kormánynál, hogy a városi tisztviselők fize­­tése is éppen oly módon rendeztessék, mi­ként a megyei tisztviselők fizetését rendezték az állami tisztviselők fizetésének megfelelően. Nehrebeczky főispán megígérte a tisztviselői karnak, hogy a kormánynál ez ügyben köz­ben fog járni annyival is inkább, mert tudja, hogy a kormány teljesen belátja a városi tisztviselők kérésének jogosultságát. A kecskeméti zeneiskola végórái. Az elmúlt tanévben a városi zeneiskola 2000 korona államsegélyt élvezett. Az iskola fenn­tartása a legnagyobb takarékosság mellett is igen nagy terhet ró a városra, miért is a város felír a kormányhoz, hogy vagy vegye a zeneiskolát állami kezelésbe, vagy emelje fel az államsegélyt. Az állandó színház ügye­­ eldőlt. Ismertettük annak idején ama kérvényt, me­lyet a színügyi bizottság kezdeményezésére Nagykanizsa városa kérvényt intézett a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, melyben az állandó kőszínház megteremtéséhez állami segélyt kért. A kérvényre a miniszter azt vá­laszolta, hogy méltányolja Nagykanizsa haza­­fias közönségének áldozatkészségét, de kérel­mét nem teljesítheti. Az anyagi ok az, hogy a segélyre nincs fedezet. Az elvi ok, mely sokkal súlyosabb, az, hogy a miniszter a város közönségének színházlátogató képessé­gét nem találja annyira fejlődődnek, hogy egy elsőrendű színtársulatot — mely egy kőszínháznak illik — hat hónapon át elbírna. A város kérvényben maga is csak négy hónapra teszi a játszási idényt. Azt taná­csolja tehát a miniszter, hogy a város a rendelkezésére álló 120.000 koronával építsen fel egy modern nyári színkört, melyben ta­vaszszal, avagy őszszel egy elsőrendű színtár­sulat 3—4 hónapon át sikerrel működhetne. A jóakaratú tanács pedig azzal záródik, hogy a miniszter már eleve kijelenti, hogy fedezet hiányában, az esetleg felállítandó nyári szín­kört sem segélyezhetné. Marosvásárhely város törvényható­sága legutóbb tartott rendes közgyűlésében elfogadták a jövő évi költségvetést. A közgyűlés köszönetet szavazott Apponyi gróf kultuszmi­­niszternek a kulturház építéséért és az iskolák államosítása alkalmával a város által felaján­lott évi 11000 korona elengedéséért, valamint azért, hogy a női kereskedelmi iskolát évi 10.000 koronával segíti. A költségvetés tár­gyalása során Hernády György polgármes­ter megemlékezett azokról az alaptalan táma­dásokról, melyeket egy zuglap a város ellen folytat. A közgyűlés megbotránkozását fejezte ki a támadásokon és a polgármesternek bi­zalmat szavazott. Újvidék kérése. Újvidék város egy­hangúlag elfogadta több bizottsági tagnak azon javaslatát, hogy a földmivelésügyi mi­nisztertől Újvidék részére téli kikötőt kérje­nek, továbbá hogy a hadügyminisztertől kér­jék, hogy a dunai flotilla állandóan Újvidéknél állomásozzon, mint a Balkánra tekintettel legalkalmasabb helyen. Elhatározták továbbá, hogy a honvédelmi miisztertől az újvidéki helyőrség szaporítását is kérni fogják. A ha­tározatokat küldöttség fogja a minisztereknek átadni. Kecskemét város Gullner Gyula fő­ispán elnöklésével rendkívüli közgyűlést tar­tott, melynek legfontosabb tárgya a jövő évi költségvetés volt. E szerint a bevétel 2.572.588 korona és a kiadás is ugyanennyi. A köz­gyűlés hosszabb vita után elfogadta a pénz­ügyi bizottság javaslatát. Laktanya építés Kecskeméten. A hon­­védelmi minisztérium mintegy 400000 koro­nát építtetett bele a jelenlegi kaszárnyába, a­mely azonban így sem felel meg a katona­ság céljainak. A honvédelmi miniszter most új laktanya építését kérte és azt kérte a várostól, hogy a beépített részeket oly mó­don váltsa meg, hogy évi 9.500 koronát fizessen 25 éven át. Ezzel szemben a köz­gyűlés azt határozta, hogy csak 5.200 koro­nát 15 éven át hajlandó fizetni a kincstár­nak. Ha a minisztérium ezt elfogadja, elké­szíttetik az új laktanya tervét. Takarékosság a fűtésnél. A városok háztartásában igen jelentékeny összegre rúg az a kiadás, a­mit a városháza és egyéb városi hivatalos helyiségek, továbbá iskolák, óvodák, kórházak stb. fűtésére fordítanak. Ha tekintetbe vesszük, hogy az új rendszerű automata kályhákkal való fűtéssel már az első évben a fűtési kiadásoknak mintegy fele­része megtakarítható,­­ akkor érthető, ha külföldön majdnem mindenütt az automata kályhákkal fűtik a középületeket. A városok gazdasági hivatalainak a figyelmébe ajánljuk ezt az uj találmányt, a­melynek ismertetése hirdetési rovatunkban olvasható. 4.400.000 K 100.000 K 15.594.240 K 170.000 K HÍREK. Uj királyi tanácsos. A király Biemesch Ferenc brassói polgármestert a közügyek terén szerzett érdemei" elismeréséül kir. taná­csossá nevezte ki. Örömmel jelentjük e hirt, mert e kitüntetés méltó férfiút ért. VÁROSOK LAPJA KÖZGÖZDÜSIÍG. Uj posztó- és halinagyár. Leibic város képviselőtestülete egy ott létesítendő posztó- és halinagyár céljaira 400.000­­ segélyt és öt hold földet szavazott meg. Szepes megye törvényhatósági bizottsága elvileg jóváhagyta ugyan e határozatot, de utasította a városi képviselőtestületet, gondoskodjék arról, hogy a városnak a gyár ügyeire nézve kellő befo­lyás és ellenőrzés biztosíttassék. Textilgyár Aradon, He­ffele János elszászi textilgyáros, Aradon textilgyárat akar létesíteni. Az új gyár részvénytársasági ala­pon alakulna és az aradi pénzintézetek állt- 7. oldal.

Next