Városok Lapja, 1908 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1908-12-01 / 23. szám
1908. december 1. maga politikai elveit fogja megvalósítani, a 3 millió lelket meghaladó városi lakosságot meggyőzi arról, hogy sokáig elnyomott jogos érdekeit csakis a függetlenségi és 48-as párt hatalmával érvényesítheti s végül az új, erős és független Magyarország számára a változott viszonyokhoz képest alkotott, önmaguktól tovább fejlődő erős bástyákat teremt. Ezen meggyőződésben, Nagyméltóságod és a vezetése alatt álló országos párt igazságérzetében és céltudatos, határozott cselekvésében való rendületlen hittel vagyunk. Kecskeméten, 1908. évi okt. 18-án, őszinte mély tisztelettel. A kecskeméti felső és alsókerületi függetlenségi és 48-as párt nevében és megbízásából. Kimutatása azon közigazgatási költségeknek, melyeket a városok pénztárai saját lakosságuk megterhelésével kénytelenek fedezni, holott ugyanazon költségeket a vármegyék területén az állam viseli, vagy a vármegyéknek és a területükön élő községeknek megtéríti. Az 1908. évi állami költségelőirányzat szerint : A vármegyék közigazgatási, gyámhatósági stb. kiadásaira felvétetett 18.391,500 K Községi és körjegyzők, községi segédjegyzők illetményeinek rendezésére .. ... Szegény községek jó ivóvízzel való ellátására .... ... A csendőrség személyi és dologi kiadásaira... ... ... Községi közigazgatási tanfolyamok költségei ... ... Az 1909. áll. költségelőirányzat szerint új kiadások: Megyei tisztviselők illetményeinek rendezésére... 1.346,000 K 80 községi segédjegyzői állásra ... __ ... ... ... .... 462,000 K Közs.orvosok (körorvosok) és bábák illetményeire ... 3.400,000 K Csendőrség kiadásainak emelkedése ... ... ._ 1 038,000 K Összesen: 44.901,740 K tehát az az összeg, amelyet az állam az 1909 év folyamán a vármegyék területén lakó állampolgárok olyan közigazgatási és közbiztonsági kiadásaira szándékozik fordítani, amelyeket a városokban lakó jövedelmeik arányában is nagyobb állami közterheket viselő állampolgárok a maguk zsebéből kénytelenek fedezni. Ha már most az 1900. évi népszámlálás eredményét vesszük alapul, e szerint Magyarországon (a társországok nélkül) 16,838,255 lélek lakik. Ebből a törvényhatósági joggal felruházott városokban (beleértve Budapestet és Fiumét is) 1 853.000 — a 109 rendezett tanácsú városban 1.336.000 lélek találtatván, a vármegyékben lakó állampolgárok száma 13.649.000. A fentebb kimutatott összegből tehát az államépítészeti hivatalok költségeinek, valamint a vármegyei számvitel és pénzkezelés valószínű költségeinek hozzáadásával előálló 50 millió koronából a vármegyei lakosságból minden 1000 lélekre esik 3663 korona. Az új törvényhatóság, Miskolc város képviselőtestülete Szentpáli Isván dr. polgármester elnöklésével november 19-én rendes közgyűlést tartott. A közgyűlés tudomásul vette a törvényhatósági bizottsági tagválasztás eredményét. Elhatározták a Pesti Hazai Első Takarékpénztártól fölveendő harmadfél millió korona kölcsönkötvények aláírását a vízvezeték és csatornázás céljaira. A tisztújítás napját december 15-ére tűzték ki A főispáni installáció a törvényhatóság első közgyűlésén, december 14-én lesz. A kecskeméti városi könyvtár államsegélye. A vallás és közoktatásügyi miniszer a múzeumok és könyvtárak orsz. bizottsága közbenjárására 10000 koronát adományozott a kecskeméti városi könyvtár berendezési és átalakítási költségeire. A városok tűzoltó költségei. Érdekes tervet pendített meg Szabolcs vármegye és ahhoz kéri az összes törvényhatóságok támogatását. Arra kéri a kormányt, kötelezze törvényben az összes tűzbiztosító társaságokat, hogy jövedelmeik kis százalékát a belügyministériumhoz befizessék, ott pedig ezen bevételek a városok és községek között tűzoltói kiadásaik arányában osztassanak föl. Katonaság Nagybányán. Régi óhaja már e városnak, hogy benne legalább egy zászlóalj katonaság helyeztessék el. Ez óhaj megvalósítását már többször megkísérlette a város, azonban mindannyisszor eredménytelenül. Most ismét fölvetették ezt az ideát. Indítványt nyújtottak be a közgyűléshez, hogy egy közös hadseregbeli zászlóaljnak Nagybányára leendő elhelyezése iránt a város tegye meg a szükséges lépéseket. Az indítványt nagy lelkesedéssel fogadta a közgyűlés s a város tanácsa már a napokban fölterjeszti erre vonatkozó memorandumát a közös hadügyminiszerhez A városi tisztviselők fizetésrendezése. Versec város tisztviselői kara Rezucha István dr. polgármester vezetésével múlt hó 27-én tisztelgett Nehrebeczky György dr. főispánnál és arra kérte, hogy járjon közbe a kormánynál, hogy a városi tisztviselők fizetése is éppen oly módon rendeztessék, miként a megyei tisztviselők fizetését rendezték az állami tisztviselők fizetésének megfelelően. Nehrebeczky főispán megígérte a tisztviselői karnak, hogy a kormánynál ez ügyben közben fog járni annyival is inkább, mert tudja, hogy a kormány teljesen belátja a városi tisztviselők kérésének jogosultságát. A kecskeméti zeneiskola végórái. Az elmúlt tanévben a városi zeneiskola 2000 korona államsegélyt élvezett. Az iskola fenntartása a legnagyobb takarékosság mellett is igen nagy terhet ró a városra, miért is a város felír a kormányhoz, hogy vagy vegye a zeneiskolát állami kezelésbe, vagy emelje fel az államsegélyt. Az állandó színház ügye eldőlt. Ismertettük annak idején ama kérvényt, melyet a színügyi bizottság kezdeményezésére Nagykanizsa városa kérvényt intézett a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, melyben az állandó kőszínház megteremtéséhez állami segélyt kért. A kérvényre a miniszter azt válaszolta, hogy méltányolja Nagykanizsa hazafias közönségének áldozatkészségét, de kérelmét nem teljesítheti. Az anyagi ok az, hogy a segélyre nincs fedezet. Az elvi ok, mely sokkal súlyosabb, az, hogy a miniszter a város közönségének színházlátogató képességét nem találja annyira fejlődődnek, hogy egy elsőrendű színtársulatot — mely egy kőszínháznak illik — hat hónapon át elbírna. A város kérvényben maga is csak négy hónapra teszi a játszási idényt. Azt tanácsolja tehát a miniszter, hogy a város a rendelkezésére álló 120.000 koronával építsen fel egy modern nyári színkört, melyben tavaszszal, avagy őszszel egy elsőrendű színtársulat 3—4 hónapon át sikerrel működhetne. A jóakaratú tanács pedig azzal záródik, hogy a miniszter már eleve kijelenti, hogy fedezet hiányában, az esetleg felállítandó nyári színkört sem segélyezhetné. Marosvásárhely város törvényhatósága legutóbb tartott rendes közgyűlésében elfogadták a jövő évi költségvetést. A közgyűlés köszönetet szavazott Apponyi gróf kultuszminiszternek a kulturház építéséért és az iskolák államosítása alkalmával a város által felajánlott évi 11000 korona elengedéséért, valamint azért, hogy a női kereskedelmi iskolát évi 10.000 koronával segíti. A költségvetés tárgyalása során Hernády György polgármester megemlékezett azokról az alaptalan támadásokról, melyeket egy zuglap a város ellen folytat. A közgyűlés megbotránkozását fejezte ki a támadásokon és a polgármesternek bizalmat szavazott. Újvidék kérése. Újvidék város egyhangúlag elfogadta több bizottsági tagnak azon javaslatát, hogy a földmivelésügyi minisztertől Újvidék részére téli kikötőt kérjenek, továbbá hogy a hadügyminisztertől kérjék, hogy a dunai flotilla állandóan Újvidéknél állomásozzon, mint a Balkánra tekintettel legalkalmasabb helyen. Elhatározták továbbá, hogy a honvédelmi miisztertől az újvidéki helyőrség szaporítását is kérni fogják. A határozatokat küldöttség fogja a minisztereknek átadni. Kecskemét város Gullner Gyula főispán elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott, melynek legfontosabb tárgya a jövő évi költségvetés volt. E szerint a bevétel 2.572.588 korona és a kiadás is ugyanennyi. A közgyűlés hosszabb vita után elfogadta a pénzügyi bizottság javaslatát. Laktanya építés Kecskeméten. A honvédelmi minisztérium mintegy 400000 koronát építtetett bele a jelenlegi kaszárnyába, amely azonban így sem felel meg a katonaság céljainak. A honvédelmi miniszter most új laktanya építését kérte és azt kérte a várostól, hogy a beépített részeket oly módon váltsa meg, hogy évi 9.500 koronát fizessen 25 éven át. Ezzel szemben a közgyűlés azt határozta, hogy csak 5.200 koronát 15 éven át hajlandó fizetni a kincstárnak. Ha a minisztérium ezt elfogadja, elkészíttetik az új laktanya tervét. Takarékosság a fűtésnél. A városok háztartásában igen jelentékeny összegre rúg az a kiadás, amit a városháza és egyéb városi hivatalos helyiségek, továbbá iskolák, óvodák, kórházak stb. fűtésére fordítanak. Ha tekintetbe vesszük, hogy az új rendszerű automata kályhákkal való fűtéssel már az első évben a fűtési kiadásoknak mintegy felerésze megtakarítható, akkor érthető, ha külföldön majdnem mindenütt az automata kályhákkal fűtik a középületeket. A városok gazdasági hivatalainak a figyelmébe ajánljuk ezt az uj találmányt, amelynek ismertetése hirdetési rovatunkban olvasható. 4.400.000 K 100.000 K 15.594.240 K 170.000 K HÍREK. Uj királyi tanácsos. A király Biemesch Ferenc brassói polgármestert a közügyek terén szerzett érdemei" elismeréséül kir. tanácsossá nevezte ki. Örömmel jelentjük e hirt, mert e kitüntetés méltó férfiút ért. VÁROSOK LAPJA KÖZGÖZDÜSIÍG. Uj posztó- és halinagyár. Leibic város képviselőtestülete egy ott létesítendő posztó- és halinagyár céljaira 400.000 segélyt és öt hold földet szavazott meg. Szepes megye törvényhatósági bizottsága elvileg jóváhagyta ugyan e határozatot, de utasította a városi képviselőtestületet, gondoskodjék arról, hogy a városnak a gyár ügyeire nézve kellő befolyás és ellenőrzés biztosíttassék. Textilgyár Aradon, Heffele János elszászi textilgyáros, Aradon textilgyárat akar létesíteni. Az új gyár részvénytársasági alapon alakulna és az aradi pénzintézetek állt- 7. oldal.