Városok Lapja, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-02 / 1. szám
IV. évfolyam I. szám. Előfizetési díj: Egész évre . 40 korona. Fél „ 20 „ Kéziratok és megkeresések a szerkesztőség címére küldendők. SZERKESZTIK: VÁRHIDY LAJOS Kiskiuiélepp. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1909. január 2. Szerkesztőség és kiadóhivatal BUDAPESTEN, VIII., Baross utca 57. a hazai városok közlönye, általános közigazgatási-, pénzügyi-, közgazdasági-, középitkezési hetilap, a r. t. városok polgármesterei országos egyesületének hivatalos lapja. és Hirdetési díj:egy hatodhasábos petit sor 12 fillér. OSVÁTH ANDOR: TARTALOM: Az adóreform. — A beszterebányai gőzfürdő ismertetése - A városi telkek értékemelkedésének megadóztatása. ■ Hirek. — Pénzügy — Középitkezések — Közgazdaság.— Elvi jelentőségű határozatok. — Hirdetések, az előfizetési kis hirdetési dijak a kiadóhivatal címére küldendők. az adóreform. írta: dr. Winkler Albert. A városokat e kérdés mélyen érdekli, mert az igazságos és arányos adózás lendületet adhat iparnak és kereskedelemnek, melyek alapjai a városi életnek. Minthogy pedig a felkapott jelszavak közé tartozik az iparemelés is, különös gonddal kell megvizsgálni azt, hogy az adóreform az ipar és kereskedelem emelését tényleg előmozdítja-e?s Az adókulcs megállapítása körül folyhat és dőlhet el az igazságos adózás vitája. Én azt hiszem, hogy a jelenlegi adóreform-terv az adókulcs széles ingadozásainak apasztására törekedett és a pénzügyi bizottságban is ezen cél felé haladott s e felé fog még a képviselőházi tárgyalásokon is haladni. Eddig már szembetűnő, hogy a földadó százalék 55%-kal szállíttatott le, a házadó legalább tizedszázalékokkal és a kereseti adó 5%-kal. Úgy, hogy a 0—25-57% közti határ 0—20%-ra csökkent. A további közeledést is lehetőnek kell tartanunk és pedig az állami jövedelem csökkenése nélkül, ha a fölösleges adómentességeket apasztanék és az adókulcsokat is megfelelőig szállítanék. Például a városokat leginkább érdeklő házbéradónál a 8—30 évig terjedő házbéradó mentességek teljes megszüntetésével 10°/,,-ra lehetne szállítani minden házbéradót. Óriási előnye volna ennek az ipar és kereskedelemre nézve. Erősen növekednék versenyképességünk, mert a 111. oszt. keresetadó a házbérre lévén alapítva, kisebbednék a házbéradóval a házbér és ezzel a III. oszt. keresetadó. A földadó kulcsa is 10%-ra volna mérsékelhető, ha a kataszteri jövedelmet a jelenlegi kétszeresének vesszük, ami közelebb is áll az igazsághoz, mint a mostani kataszteri jövedelem. Általában célszerűnek látnám kimondani alapelvül, hogy minden adókulcs 10% és a kisebb adózás lenne a kivétel. Hiszen méltányos dolog, ha valakinek van egy millió forintja azt bármibe fekteti is körülbelül ugyanazon adót fizesse — még az állampapírok adómentességét se látom igazságosnak, mert lehetővé teszi, hogy a legnagyobb vagyonok teljesen kivonják magukat az adózás alól és a leggazdagabb nemzetek egyénei a szegény nemzetek állami jövedelméhez adó nélkül jussanak, mint rente tulajdonosok. A házadónál súlyosító körülmény, hogy a 11 — 1770 a bruttó bevétel és nem a tiszta jövedelem után számíttatik. Ugyanez a törekvés áll fenn az ipar és kereskedelemnek azon ágainál, melyek nyilvános számadásra kötelezett vállalatok által gyakoroltatnak; itt is nem a tiszta jövedelem után törekszik az állam a 1070 adót levonni, hanem az adót, értékcsökkenéseket és veszteségeket, bélyeg stb. kiadásokat törekszik el nem ismerni és ezeket is mint tiszta jövedelmet megadóztatni, miáltal ezen vállalatok adója, a megyei és községi terhekkel a 20%-ot is meghaladja, az osztrákok örömére. Ezenkívül sújtja e vállalatokat a szövetkezetek indokolatlan adómentessége. E miatt a hitelszövetkezetek gomba módon szaporodnak, a milliomosok pedig betéti társaságok útján fogják kikerülni a túladózást és versenyt fognak kelteni a részvénytársaságoknak — sikerrel a kisebb adózásnál fogva. A III. oszt. kereseti adónak 570-ra mérséklése fénypontja az adóreform javaslatoknak, de azt hiszem az adózók szívesebben fizetnék a 100/o-ot, csak ejtetnék el a lakbér utáni adózás elve. Nálunk jelenleg még csak a városokban van meg az ipar és kereskedelem űzésének előfeltétele: a vagyon és intelligencia és azért a magas lakbér igen sújtó csapás az iparosra és kereskedőre nézve s annál is inkább, mert a gyakorlatban nem veszi még a közigazgatási bíróság se tekintetbe, hogy az illető más adózott jövedelmeiből is fizetheti a lakbért. Több vállalatot láttam megszűnni a tiszta jövedelem 20—50%-át elérő III. osztályú keresetadó miatt. A már létező vállalatoknak szokszor ártanak az adómentesség kedvezményével induló új vállalatok. Az adómentesség az igazságos adózás szempontjából a legnagyobb fontosságú dolog és megérdemelné, hogy teljesen külön törvényben tárgyaltassék az összes adónemekre vonatkozólag. Az ipar és kereskedelem támogatására egy 300 koronás adómentes létminimumot méltányosnak látnék. Az adómentes létminimum alapelve az, hogy a kisemberek a dohány, só, kőolaj, cukor, sör, bor, szesz, húsfogyasztási adóikkal már jóval 107a-nál többel adóztak, míg a dús vagyonú emberei()0/6-át se fizeti jövedelmének ezeken a címeken, mert csak annyi sót fogyaszt, mint a szegény. A gyáripari adómentesség csak 1—3 évre volna megadandó és az is feltételesen bizonyos (57%) jövedelemig, de toronymagasságú igaztalanságok történnek az évtizedes adómentességek által 20—30%-ot jövedelmező nagy vállatoknál. A contingentálás mindenesetre az ellenőrzést előmozdítaná, valamint az adózás túlságos felcsigázását is akadályozná, azonban kétlem, hogy keresztül menjen, mert természetes adóemelkedés is várható. A contingentálás csak úgy volna megoldható, ha 3 évenként újra állapíttatnék meg az adócontingens a törvényhozás által. A házadómentesség teljesen fölösleges és csak arra jó, hogy a milliomosok 30 évig adót ne fizessenek. A földadómentesség a phylloxera által elpusztított szőlők felújítása alkalmával 10 év, ez is 3 évre leszállítható, mert a 4-ik évben már jó termés várható és a túltermelést túlságos kedvezményekkel előmozdítani ártalmas az ország közgazdaságára nézve. Műszaki iroda és gyár: Budapest, Szilágyi utca 3. sz. Kolozsvár, Jókai utca 12. Központi fűtések, szellőztetések, vízvezetékek és csatornázások, görföző és mosókonyhák, fertőtlenítő berendezések stb.