Városok Lapja, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-02 / 1. szám

IV. évfolyam I. szám. Előfizetési díj: Egész évre . 40 korona. Fél „ 20 „ Kéziratok és megkeresések a szerkesztőség címére küldendők. SZERKESZTIK: VÁRHIDY LAJOS Kiskiui­élepp. Megjelenik minden szombaton. Budapest, 1909. január 2. Szerkesztőség és kiadóhivatal BUDAPESTEN, VIII., Baross­ utca 57. a hazai városok közlönye, általános közigazgatási-, pénzügyi-, közgazdasági-, középitkezési hetilap, a r. t. városok polgármesterei országos egyesületének hivatalos lapja. és Hirdetési díj:egy hatodhasábos petit sor 12 fillér. OSVÁTH ANDOR: TARTALOM: Az adóreform. — A beszter­ebányai gőzfürdő ismertetése - A városi telkek értékemelkedésének me­­gadóztatása. ■ Hirek. — Pénzügy — Középitkezések — Közgazdaság.— Elvi jelentőségű határozatok. — Hirdetések, az előfizetési kis hirdetési dijak a kiadóhivatal címére kül­dendők. az adóreform. írta: dr. Winkler Albert. A városokat e kérdés mélyen érdekli, mert az igazságos és arányos adózás len­dületet adhat iparnak és kereskedelemnek, melyek alapjai a városi életnek. Minthogy pedig a felkapott jelszavak közé tartozik az iparemelés is, különös gonddal kell meg­vizsgálni azt, hogy az adóreform az ipar és kereskedelem emelését tényleg előmozdít­­ja-e?­­s Az adó­kulcs megállapítása körül folyhat és dőlhet el az igazságos adózás vitája. Én azt hiszem, hogy a jelenlegi adó­reform-terv az adókulcs széles ingadozásainak apasztására törekedett és a pénzügyi bizott­ságban is ezen cél felé haladott s e felé fog még a képviselőházi tárgyalásokon is haladni. Eddig már szembetűnő, hogy a földadó százalék 5­5%-kal szállíttatott le, a házadó legalább tizedszázalékokkal és a kereseti adó 5%-kal. Úgy, hogy a 0—25-57% közti határ 0—20%-ra csökkent. A további közeledést is lehetőnek kell tartanunk és pedig az állami jövedelem csök­kenése nélkül, ha a fölösleges adómentessé­geket apasztanék és az adó­kulcsokat is meg­felelőig szállítanék. Például a városokat leginkább érdeklő házbéradónál a 8—30 évig terjedő ház­béradó mentességek teljes megszünteté­sével 10°/,,-ra lehetne szállítani minden házbéradót. Óriási előnye volna ennek az ipar és kereskedelemre nézve. Erősen növekednék versenyképességünk, mert a 111. oszt. kereset­adó a házbérre lévén alapítva, kisebbednék a házbéradóval a házbér és ezzel a III. oszt. keresetadó. A földadó kulcsa is 10%-ra volna mér­sékelhető, ha a kataszteri jövedelmet a jelen­legi kétszeresének vesszük, ami közelebb is áll az igazsághoz, mint a mostani kataszteri jövedelem. Általában célszerűnek látnám kimondani alapelvül, hogy minden adókulcs 10% és a kisebb adózás lenne a kivétel. Hiszen méltányos dolog, ha valakinek van egy millió forintja azt bármibe fekteti is körülbelül ugyanazon adót fizesse — még az állampapírok adómentességét se látom igaz­ságosnak, mert lehetővé teszi, hogy a leg­nagyobb vagyonok teljesen kivonják magukat az adózás alól és a leggazdagabb nemzetek egyénei a szegény nemzetek állami jövedel­méhez adó nélkül jussanak, mint rente tulaj­donosok. A házadónál súlyosító körülmény, hogy a 11 — 1770 a bruttó bevétel és nem a tiszta jövedelem után számíttatik. Ugyanez a törekvés áll fenn az ipar és kereskedelemnek azon­ ágainál, melyek nyil­vános számadásra kötelezett vállalatok által gyakoroltatnak; itt is nem a tiszta jövedelem után törekszik az állam a 1070 adót levonni, hanem az adót, értékcsökkenéseket és vesz­teségeket, bélyeg stb. kiadásokat törekszik el nem ismerni és ezeket is mint tiszta jövedelmet megadóztatni, miáltal ezen vál­lalatok adója, a megyei és községi terhekkel a 20%-ot is meghaladja, az osztrákok örömére. Ezenkívül sújtja e vállalatokat a szö­vetkezetek indokolatlan adómentessége. E miatt a hitelszövetkezetek gomba módon szaporodnak, a milliomosok pedig betéti társaságok útján fogják kikerülni a túl­­adózást és versenyt fognak kelteni a részvény­­társaságoknak — sikerrel a kisebb adózás­nál fogva. A III. oszt. kereseti adónak 570-ra mér­séklése fénypontja az adóreform javaslatoknak, de azt hiszem az adózók szívesebben fizet­nék a 100/o-ot, csak ejtetnék el a lakbér utáni adózás elve. Nálunk jelenleg még csak a városokban van meg az ipar és kereskedelem űzésének előfeltétele: a vagyon és intelligencia és azért a magas lakbér igen sújtó csapás az iparosra és kereskedőre nézve s annál is inkább, mert a gyakor­latban nem veszi még a közigazgatási bíróság se tekintetbe, hogy az illető más adózott jövedelmeiből is fizet­heti a lakbért. Több vállalatot láttam megszűnni a tiszta jövedelem 20—50%-át elérő III. osztályú keresetadó miatt. A már létező vállalatoknak szokszor ártanak az adómentesség kedvezményével induló új vállalatok. Az adómentesség az igazságos adózás szempontjából a legnagyobb fontosságú dolog és megérdemelné, hogy teljesen külön tör­vényben tárgyaltassék az összes adónemekre vonatkozólag. Az ipar és kereskedelem támogatására egy 300 koronás adómentes létminimumot méltányosnak látnék. Az adómentes létmini­mum alapelve az, hogy a kisemberek a dohány, só, kőolaj, cukor, sör, bor, szesz, húsfogyasz­­tási adóikkal már jóval 107a-nál többel adóz­tak, míg a­ dús vagyonú ember­ei()0/6-át se fizeti jövedelmének ezeken a címeken, mert csak annyi sót fogyaszt, mint a szegény. A gyáripari adómentesség csak 1—3 évre volna megadandó és az is feltételesen bizonyos (57%) jövedelemig, de toronyma­­gasságú igaztalanságok történnek az évtize­des adómentességek által 20—30%-ot jöve­delmező nagy vállatoknál. A contingentálás mindenesetre az ellenőr­zést előmozdítaná, valamint az adózás túlságos felcsigázását is akadályozná, azonban kétlem, hogy keresztül menjen, mert természetes adó­­emelkedés is várható. A contingentálás csak úgy volna megoldható, ha 3 évenként újra állapíttatnék meg az adócontingens a tör­vényhozás által. A házadómentesség teljesen fölösleges és csak arra jó, hogy a milliomosok 30 évig adót ne fizessenek. A földadómentesség a phylloxera által elpusztított szőlők felújítása alkalmával 10 év, ez is 3 évre leszállítható, mert a 4-ik évben már jó termés várható és a túltermelést túlságos kedvezményekkel előmozdítani ártal­mas az ország közgazdaságára nézve. Műszaki iroda és gyár: Budapest, Szilágyi­ utca 3. sz. Kolozsvár, Jókai­ utca 12. Központi fűtések, szellőztetések, vízvezetékek és csatornázá­sok, görföző és mosókonyhák, fertőtlenítő berendezések stb.

Next