Városok Lapja, 1909 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1909-10-02 / 40. szám

­ LAUFER JÓZSEF GÉPGYÁRA TELEFON 75—40. BUDAPEST, VÁCI­ ÚT 135. TELEFON 75-40. Sodronykötélpályák, keskenyvágányu vasutak, téglagyári szállító-­­ berendezések. Bányavasutak. Kazánházi önműködő szénellátás. »­­ Salak kocsik. Vágóhídi kocsik. Szabadalmazott léghajó görcsapágyak. » Hi­vonó erő megtakarítás 60' Kenőanyagi megtakarítás 80' $mm 4. oldal János temesvári napidíjas városi építőmes­tert rendes városi építőmesterré és Gillich Pétert vízmesterré nevezte ki. Tisztújítás Szolnokon. A városi tiszt­viselők mandátuma decemberben jár le s ugyanazon hónapban meglesz az általános tisztújítás is, mely — úgy látszik — simán fog lefolyni. A polgármesteri állásra eddig egyedüli jelölt Kludik Gyula, az eddigi pol­gármester, aki hivatalát, a legsúlyosabb vi­szonyok közt, már huszonhárom év óta viseli, s különösen az utóbbi időkben sok nagyszabású alkotás neki köszönheti a léte­sítését. Most épülnek ki a városi villamos és vízvezetéki telepek. S tervben van vásár­­csarnok és új közvágóhíd építése, továbbá az utcák kikövezése és a város csatornázása. Aki nem méltó a sajtóperre, Esz­tergomból írják a következőket: A héten tartott városi közgyűlésen érdekes szerepet játszott Schwarcz Adolf „városatya“. Ugyanis egy helybeli hírhedt lapnak „Szédelgés a közvagyonnal"­ című­ cikkére hivatkozván, felszólította Wimmer Imre polgármestert, hogy „vagy cáfolja meg a cikkben áhítottakat, vagy indítson sajtópert, vagy pedig vonja le a konzekvenciákat." Wimmer Imre polgár­­mester először lesajnálta a szerepelni vágyó interpelláló, azután az alapul vett lapra vonatkozólag a következő mázsás szavakból álló ítéletet mondotta: „Sajtópert még a maga erkölcsi érdekében sem indít, mert ahol a törvénynek fenyitő eszközei s a tár­sadalmi elitélés, mint a magán megtorlás is, bár hányszor alkalmaztatva köztapasztalás szerint mind foganat nélkül maradtak s egyik eset megtorlása után kenyérkeresetből, vagy fékezhetetlen indulat és szenvedélyből, a másik szenzációhajhászás közundort keltő tényei nyomban következtek, ott és azzal szemben erkölcsi joga van, hogy öntudata békéjébe visszavonulva maradjon a sajtóper herce-hurcái helyett.“ Majd később így foly­tatta az igazságos ítélet szavait: „A város polgárságának tekintélyes értekezlete kimon­dotta, hogy az itt tárgyalt újságcikk írójá­nak támadásai és becsmérlései senkinek sem hivatali, sem magán jellemére árnyat nem vethetnek és lapjának személyes támadásai senkit arra nem köteleznek, hogy azokkal szemben elégtételt keressen.“ A közgyűlés, mint minden hasonló alkalommal, magáévá tette az ítéletet és lelkesen ünnepelte a pol­gármestert, aki az általános felháborodást oly határozott és hű kitételekkel juttatta ki­fejezésre. Az interpellálnak így azután na­gyon rossz napja kerekedett, mert a vihar, amelyet másnak akart támasztani, az ő nya­kába ült minden keserűségével és botrá­nyosságával. Az esztergomi polgármester klassikus szavait sok más­ik igazságtalanul megtámadott polgármester is idézhetné, a­kik sajtóper helyett inkább a gondnokság alá helyezési eljárást indíthatnák meg a sajtó elvetemültjei ellen. A miskolci zeneiskola új igazgatója. A miskolci városi zeneiskola élére, Lányi Ernő örökébe, hazai zenei életünk egyik kimagasló alakját, Szent-Gály Gyulát, a kecskeméti városi zeneiskola népszerű igaz­gatóját sikerült megnyerni. Szent Gály Gyula egyike a hírneves Voessler János legkitűnőbb tanítványainak ; a budapesti zeneakadémián végezte annak idején tanulmányait, melyeket azután a külföldön szorgalmas búvárkodással bővített. Mintegy 10 évvel ezelőtt került a kecskeméti városi zeneiskola élére és nem­csak mint fáradhatlan zenepedagógus, hanem mint színmagyar érzésű, de emellett európai műveltségű zeneszerző és karnagy is jelentős sikereket ért el. Tisztújítás Gyöngyösön. Gyöngyös város képviselőtestülete október hó 22-én tartott tisztújító közgyűlésén egyhangúlag Szakkay Andort választotta meg jegyzővé. Más helybeli pályázó nem volt, a vidékről két pályázó kérvény érkezett be Benczúr Gyula díszpolgársága Má­jerszky Béla polgármester bizalmas értekez­letre hívta össze Nyíregyháza város képvi­selőtestületének tagjait, amelyen a polgár­­mester indítványára egyhangú lelkesedéssel elhatározták, hogy Benczúr Gyulát, városuk szülöttét, világhírű festőművészt Nyíregyháza város díszpolgárává választják meg. Ennek megejtése céljából Májerszky Béla polgár­mester október he­­­te, péntek délutánra rendkívüli képviselőtestületi közgyűlést hívott egybe, amelynek lefolyásáról lapzárta miatt csak a jövő számunkban emlékezhetünk meg. Városi tanácsos — orsz. képviselő­jelölt. A Günther Antal lemondása folytán megüresedett iglói mandátum ügyében meg­indult a kombinációk egész sora. A függet­lenségi párt hivatalos jelöltje,­ Bartsch Gusz­táv iglói városi tanácsnok. Dr. Günther Antal Bartsch Gusztávval hétfőn délután Kossuthnál járt, ki őt hivatalos függetlenségi jelöltnek szólította fel. Habár igen jól tudjuk, hogy a jelölés nem a városi tanácsnoknak, hanem a függetlenségi párt elnökének szól, mégis örülnénk a megválasztatásának, mert ezzel a városi tisztviselők érdekei azt hisz­­szük Bartschban, mint volt városi tisztviselő­ben hathatós támogatóra találnánk. Nagybányáról — Kecskemétre. Kecs­kemét város közönsége igen kedvező aján­latot tett a nagybányai festőművészeknek az esetre, ha Kecskemétre költöznek át s ott festőiskolát alapítanak. Az ajánlat oly ked­vező, hogy legkevésbbé sem csodálkozunk azon, hogy a festőművészek otthagyják régi fészkeket s vándorbotot fognak a kezökbe. Kecskemét közönsége ajánlatának megtár­gyalása céljából Grünwald Iványi Béla s festőtársai a napokban jártak Kecskeméten, hol a festőművészeket nagy ovációval fogad­ták. Kada Elek polgármester s a festőművé­szek között létre is jött a megegyezés, mely szinte már véglegesnek is tekinthető, mert nincs kétség benne, hogy a városi közgyűlés hozzá ne járulna a polgármester előterjesz­téseihez. E megegyezés szerint minden festőművésznek, ki Kecskeméten megtelep­szik, egy 400 l­ öses telken műtermet és lakást épít a város, melyet 30 évi, évi 600 koronás amortizációs törlesztés mellett örök tulajdonául is bocsát az illető festőművé­szeknek. Ezenkívül állandó ösztöndíjakkal segíti a festőnövendékeket, vagy azzal, hogy díjtalanul bocsát műtermet rendelkezésükre. A korrigáló tanároknak, mint Grünwald Bélának is, évi 3600 korona rendes fizetést ad. Értesülésünk szerint festőművészeink ez ajánlatot elfogadták s már a jövő év tavaszán búcsút mondanak Nagybányának. Csupán Thorma és Réti marad ott, kiket vérségi kötelékek fűznek Nagybányához. Versengenek a városok. A dunántúli városok között megint felütötte a fejét a kenyéririgység. Valahányszor valami új intéz­mény létesítéséről van szó, minden alkalom­mal tapasztalhatjuk egyes városok részéről a mohó kapzsiságot, amelylyel egyik a másik orra elől el akarja kaparintani azt, amit hivatalos körök már egy városnak odaszántak. Jelenleg arról van szó, hogy a hadsereg lét­számának emelése kapcsán a hadügyminis­­zériumban elhatározták, hogy Szombathelyen honvédkerületi parancsnokságot létesítenek. Ezúttal Sopron és Kaposvár lépnek konkur­­­­renciára Szombathellyel. Mindenik a maga előnyét vitatja a szombathelyi elhelyezéssel szemben. A­míg a városok versengenek, addig a kincstár igyekszik kihasználni a hely­zetet s telhetetlen a követelésekben. A váro­sok pedig egymásra licitálnak, a­helyett hogy inkább a kiszipolyozás ellen kartellbe álla­nának. Bejelentő hivatal Temesváron.Temes­vár város még 1907. évben szabályrendeletet alkotott a rendőri bejelentések és a bejelen­tési hivatal szervezése tárgyában. Ezen szabályrendeletet azonban a belügyminiszer nem hagyta jóvá azon indokolással, miszerint csak neki áll jogában a bejelentési kötelezett­ VÁROSOK LAPJA, 1909. október 2.

Next