Városok Lapja, 1931 (26. évfolyam, 1-27. szám)

1931-11-01 / 24. szám

1931. november­­ Városok Lapja Nagykőrös fizetésképtelenségének okai. A városban már 1929. óta a forgalom lassú majd később rohamosabb csökkenése folytán úgy a magánháztartások, mint a közháztartás jövedelme lefelé eső tendenciát mutat, így a közpénztár fizetőképessége fokozatosan mindig nagyobb és nagyobb akadályokba ütközött és nem lehetett a befolyó jövedelmeket úgy tartalékolni, hogy azok az év másik szakában jelentkező kiadásokra félretehetők lettek volna, így a fizetőképesség biztosítása céljából függőkölcsön fel­vételéhez kellett folyamodni. Függőkölcsönöket kellett felvenni 1929., 1930., 1931-ben és függőkölcsönt kell felvenni 1932-ben is. 1929-ben mintegy 230.000 pengő függőkölcsönt vett fel a város a kezelése alatt álló alapoktól és alapítványoktól s ezeket mindig oly arányban fizette vissza, ahogy a hátralékok befolytak, így történt meg, hogy ezen 1929., 1930. és 1931. évekre felvett 230.000 pengő, illetve az 1931. költségvetési évre 120.000 pengőt kitevő függőkölcsön hitelkeretek keretén belül az igénybevett függőkölcsön nagysága állandóan változott. A mai gazdasági helyzetben azonban sem a helybeli, sem a fővárosi bankok nem voltak hajlandók kölcsönt folyósítani a városnak, még­pedig nem a város bonitása miatt, hanem a bankpolitika és a gazdasági helyzet következtében. Végre a Városi Takarék a 120.000 pengős hitelkeret terhére hajlan­dónak mutatkozott az igénylett 60.000 pengőt folyósítani. Ebből azonban csak 30.000 pengőt vett igénybe a város. Az 1932. évre szintén szükséges egy 250.000 pengős hitel­keret mérvéig felveendő függőkölcsön, hogy a felveendő kölcsönnel a közpénztár fizetőképessége biztosíttassék, másrészt szükséges volna, ha a városnak már 400.000 pengőt kitevő kintlevőségei befolynának, hogy az alapítványok és alapokkal szemben fennálló 220.000 pengős tartozás kiegyenlíthető lehessen. A 400.000 pengő kintlevőség behajtása körül a legmesszebbmenő gondoskodás meg­történt, azonban ebből a 400.000 pengőből 200.000 pengő köz­tartozást képez, amelynek behajtása különös nehézséget okoz, mert az adós teljes tönkretételével nem szabad a célt kierőszakolni. A 400.000 pengő kintlevőségből a másik 200.000 pengő követelés a haszonbérletek elmaradásából áll elő. Ezek a bérhátralékkövetelé­­sek mind peresítve vannak, azonban a belügyminisztériumtól jött leirat értelmében árverés sem vezethető a bérlők ellen. A pót­haraszti bérlők bérhátraléka tehát az egyetlen és egyedüli akadály a városi háztartás vitelénél és ez okozza az állandó zavart a pénztár fizetőképességénél. Eger és Gyöngyös vezetőségére kimondották az adófelelőssé­get. Heves vármegye törvényhatóságának közigazgatási bizott­sága október 15-iki ülésén Várkonyi Rezső pénzügyigazgató­­helyettes beszámolt a vármegye adófizetési állapotáról. Az ismerte­tett adatok szerint a folyó évi előírás 3,171.444, a múlt évi hátralék 2,645.674 pengő. Erre befizettek 1931. év folyamán 1,691.961 pengőt, szóval az adók nyolcvan százaléka nem folyt be, sőt ha az idén befolyt összeget a múlt évi hátralék törlesztésére fordítják, nemcsak hogy az idei adóra nem marad egy fillér sem, hanem a múlt évi hátralékból is egymillió pengő kifizetetlen marad. Szeptember folyamán mindössze 270.000 pengő adó folyt be Heves vármegye területén. Várkonyi Rezső épen ezért indítványt tett a felelősség kimondására. Vannak ugyanis községek, ahol a hátralék a 200—250 százalékot is meghaladja, sőt Hevesaranyoson 268 százalékos az adórestancia összege. 73 község 100 százalékig érdekelt a hátralék­ban, szóval erre az évre még egy fillér adót sem fizetett. Kijelen­tette egyben a pénzügyigazgató-helyettes, hogy bár a bizottság köteles a törvény értelmében kimondani a felelősséget, azt főként ott fogják alkalmazni, ahol a vezetőség mulasztása az adóbehajtás terén kétségtelenül megállapítható. Ezek után a bizottság Eger és Gyöngyös megyei városok, valamint 105 község vezetőségére kimondotta a felelősséget. Hódmezővásárhely költségvetése és megtakarításai. A város októberi közgyűlése törölte a költségvetési előirányzatból a statisz­tikai adatgyűjtésre felvett 3500 pengőt, a fűtés és világítási költsé­gekre előirányzott összegből törölt 3760 pengőt, az irodai szükség­letekre előirányzott 41.566 pengőből törölt 6566 pengőt, meg­szüntette a piacrendezők alkalmazását és az e célra előirányzott összeget törölte ; törölt a tenyészbikák vásárlására előirányzott 30.000 pengőből 15.000 pengőt, a külterületi iskoláknál terbevett négy műkútra előirányzott összeget teljes egészében törölte és ezek helyett vízhordók alkalmazását engedélyezte, akiknek díja­zására 240 pengőt irányzott elő, a múzeum dologi kiadásainak fedezésére előirányzott 3986 pengőből 2000 pengőt hagyott meg, törölte a vágóhíd szénszükségletére felvett összeg 10%-át és egy új hűtőberendezés készítésére 12.000 pengőt előirányzott, törölte az utcaszabályozásra előirányzott 7600 pengőt és a 120.000 pengő függőkölcsön keretében végrehajtani tervezett belterületi utca­burkolásokat elejtvén, az említett függőkölcsön törlesztése és kamataira előirányzott 28.080 pengőt törölte, ellenben előirányzott a népkerti állomáshoz vezető út kiburkolására 9920 pengőt, a Mun­kásotthon építésére adott 140.000 darab tégla árára 5760 pengőt, ad a Munkásotthonnak munkások továbbképzése céljaira 500 pengő segélyt és a Kereskedelmi Testületnek szintén 500 pengőt kereske­delmi tanulmányok folytatására. Végeredményben az 1932-ik évre elfogadott költségvetés 2.542.441 pengő kiadással,1,312.793 pengő bevétellel állíttatott össze, amelynél az így mutatkozó hiány 1,229.648 pengő. Ezen hiány fedezésére a városi pótadó 140%-kal és az általános kereseti adó 7%-os pótlékolással állapít­tatott meg. Megemlítjük, hogy a kereseti adó 7%-os pótlékolása mellett az 1932-ik évi költségelőirányzatot a számvevőség 155%-kal a pénzügyi bizottság 149%-kal, a polgármester 150%-kal, a kis­­gyűlés 140%-kal állapította meg, illetve terjesztette elő. * Az öngyújtó és tűzkő megadóztatása. A hivatalos lap október 14-iki száma közölte a pénzügyminiszter rendeletét a gyújtószer­­számok után fizetendő kincstári részesedés, valamint a tűzkő után fizetendő gyújtószeradó újabb szabályozása tárgyában. A rendelet szerint, a belföldön előállított, vagy külföldről behozott öngyújtó után 25 gramm súlyig, ha az platinából, aranyból, vagy platinázott illetve aranyozott fémből készült, darabonként tíz pengő, ha ezüst­ből, ezüstözött, zománcozott, cizelált, díszítéssel vagy bőrtokkal ellátott fémből és gyöngyházból készült, darabonként öt pengő, ha pedig közönséges fémből, minden díszítés és bevonás nélkül készült, darabonként 1­50 pengő kincstári részesedést kell fizetni. Ez a zseböngyujtókra vonatkozik. Asztali és fali gyújtószerszámok után az adó 20, illetve öt pengő. Magasabb az adója a 25 grammnál nehezebb zseböngyujtóknak is. A tűzkő után kilogrammonként 500 pengő gyújtószeradót kell fizetni. Frankfurt városát bepörölte egy angol bankcég, mert a város vezetősége a devizarendeletre való hivatkozással, október elsején nem fizette vissza a 200.000 márkás kölcsönrészletet, noha az angol bankcég abba is beleegyezett volna, hogy egy német bankban márkákban hrjtik javára a követelést. A német törvény­szék most ítélkezett az ügyben és kötelezte Frankfurt városát nemcsak az esedékes követelés, hanem a kamatveszteség és a költségek megfizetésére is. Ötven százalékos pótadó Szekszárdon. Szekszárd város kép­viselőtestülete a város 1932. évi költségvetését 663.815 pengő kiadással és 547.341 pengő bevétellel elfogadta. Minthogy a költségvetésben 116.474 pengőnyi fedezetlen kiadás szerepel, a hiányt a pótadónak 50%-ban való megállapításával fogják fedezni. Miskolc megszünteti az idegenforgalmi irodát és a városi zálogházat. A városi takarékossági bizottság, amely a dologi kiadások terén körülbelül 400.000 pengő megtakarítására vonat­kozóan tett javaslatot, többek között az idegenforgalmi iroda megszüntetését indítványozza. A városi zálogintézettel kapcsolat­ban a takarékossági bizottságnak az a felfogása, hogy mivel ez az intézmény nem tudja kielégíteni tőke hiányában az igényeket, adják át teljesen a postatak­arékpénztárnak. Debrecen az erdőigazgatás költségeinek leszállítását kéri. Debrecen város erdői tudvalévően állami kezelés alatt állanak. A földművelésügyi miniszter ugyanis úgy találta, hogy Debrecen erdőit az előző időkben nagy mértékben vették igénybe és a bekö­vetkezett hiányokat gazdaságos kezeléssel kell helyrehozni. Termé­szetesen az erdőkezelés költségeit Debrecen városnak kell fizetnie. A földművelésügyi miniszter az erdőkezelés költségeit holdanként 75 fillérben állapította meg, ami a holdankénti költségekhez hozzá­véve egyéb kiadásokat is, a 24.000 holdnyi erdő után 45.000— 50.000 pengőre rúg évenként. A városi költségvetés összeállítása során tartott tárgyalások, így a takarékossági bizottság tárgyalása kapcsán is felmerült most már az a gondolat, hogy az általános takarékossági hangulat keretében az erdőkezelés és igazgatás költségeit is kevesbíteni kellene. Az erdők kezelési költségének leszállítása azonban nem tartozik a város jogkörébe, mert a holdan­ként megállapított átalányösszeg a földművelésügyi miniszterrel kötött szerződésben fixírozva van és azt csak a miniszter másít­hatja meg. Debrecen város azonban azon az állásponton van, hogy mivel az állam minden vonalon keresztül akarja vinni és keresztül akarja vitetni a takarékosságot, ennélfogva jogos az a kérése, hogy ezen a téren is takarékoskodás történjék és ezért feliratot intéz a földművelésügyi miniszterhez, hogy ezeket a költ­ségeket 25 százalékkal szállítsa le. Pesterzsébet eladja villamossági részvényeit? Pesterzsébet október 23-iki közgyűlésének programján egyetlen jelentős ügy szerepelt, a város tulajdonában levő villamossági részvények értékesítése. Pesterzsébet köz- és magánvilágításának áramszükség­letét egy, a Tröszt érdekkörébe tartozó villamossági részvénytársa­ság szolgáltatja. A város és a részvénytársaság között fennálló szerződés szerint a villamossági részvények 40%-a a város, 60%-a az érdekeltség kezében van. A város részvénypakettje mintegy 500.000 pengő értékű. Évente több, mint 30.000 pengőt kap a város részvényei után az érdekeltségtől. Most nagyobb beruházást akar végezni a Pesterzsébetet villanyárammal ellátó érdekeltség. A város­nak tekintélyes összeggel kellene hozzájárulnia az új beruházások költségeihez. Minthogy azonban erre ma nincs pénze, felvetődött a gondolat a város tulajdonában levő részvények értékesítésére. Pesterzsébeten vannak hívei ennek a megoldásnak. A város a részvények ellenértékét, több százezer pengőt közmunkák lebonyolí­tására, a munkanélküliek foglalkoztatására használná fel, ha sike­rülne nyélbeütni az üzletet. A város képviselőtestülete bizottságot küldött ki ennek az ügynek tanulmányozására. Érdemben csak a bizottság jelentése után foglalkoznak a villamossági részvények tervezett eladásával, 349

Next