Városok Lapja, 1931 (26. évfolyam, 1-27. szám)

1931-03-01 / 5. szám

1931. március 1 Városok Lapja Kolozsvár nem tudja megoldani a szegényügyet. A kolozsvári városi tanács szegénysegélyző akciójával nagyon sok baj volt az utóbbi időben. A bajok karácsonykor kezdődtek meg, amikor kerek százezer lejt szánt a szegények segélyezésére a város. Erre az összegre 1350 segélykérő reflektált és a város mindegyiknek juttatott is valamit. Később azonban olyan panaszok merültek fel, hogy nagyon sok olyan szegény ember maradt ki a segélyezettek közül, akik igazán rászolgáltak volna a támogatásra, így azután a város vezetői arra a meggyőződésre jutottak, hogy leghelyesebb, ha a szegénykérdés megoldását kiadják a kezükből, mert a városnak nincs elég tisztviselője arra, hogy helyzettanulmány útján állapítsa meg, hogy kik érdemesek a segélyre, már­pedig igazságos segély­kiosztást enélkül nem lehet csinálni. A városi tanács elhatározta tehát, hogy a szegényügyet a kolozsvári nőegyletekre bízza és arányosan megosztja a nőegyletek között a segélyezésre szánt tekintélyes alapot. A nőegyletek vezetői elfogadták az ajánlatot és így a város rendelkezésükre bocsátja a segélyalapot, amelyet arányosan osztanak meg a román és a magyar nőegyletek között. Ellopták Ungvár könyvtárát. Annak idején nagy port vert fel az ungvári városi közkönyvtár ügye, melyet egy szakképzettség nélküli, volt városi piaci őr »kezelt« és »vezetett« s aminek az lett az eredménye, hogy a könyvtár valósággal csődbe került, mert a százezer koronára menő könyvvásárlásokat a város fizetni nem tudta. A városi tanács Trnka könyvtárost felfüggesztette ugyan, de vizsgálatot eddig nem indított ellene, hanem meg­elégedett azzal, hogy a könyvtáros lemondott tisztségéről. Egy félév telt bele, amíg a könyvtárvizsgálat — több kézen keresztül­­menve—az új könyvtáros revíziós munkájával befejeződött. A vizs­gálat eredménye egyelőre a könyvállományra vonatkozik. A könyv­tár katalógusa összesen 9204 kötet könyv címét tartalmazza. Ebből a hiány összesen 2042 kötet könyv. Aránylag legtöbb hiány a cseh és német könyvekben mutatkozik. A lefolytatott nyomozás során mindössze 36 kötet könyv került meg s így a könyvtárból valóban 2006 kötet könyv tűnt el, azaz a könyvtár jelenlegi állo­mánya 7198 kötet. A felmerült horribilis tartozások oly nagy összegűek, hogy újabb beszerzésekre évekig gondolni sen­ lehet. ÜZEMEK Az üzemi alkalmazottak nyugdíjügye. Több városunkban is felmerült a kérdés, hogy van-e olyan törvényes intézkedés, amely a városi üzemeket alkalmazottaiknak nyugdíjkötelékbe való fel­vételére kötelezi vagy megadja erre a lehetőséget. Erre a kérdésre az alábbiakban felelünk : Olyan törvényes rendelkezés, amely a városi üzemeket alkalmazottainak nyugdíjkötelékbe való fel­vételére kötelezi, nincs, viszont azonban olyan rendelkezés sincs, amely megtiltaná, hogy az üzemi alkalmazottakat, főleg a tiszt­viselőket a közigazgatási tisztviselői nyugdíjszabályrendelet értel­mében a nyugdíj kötelékébe felvegyék. Tudomásunk szerint Debrecen és Miskolc városa alkotott olyan szabályrendeletet, amelyben a közigazgatási tisztviselőkön kívül az üzemiekről is történik gondoskodás. Győr város viszont kizárólag az üzemiekről alkotott szabályrendeletet. Az 1928. évi XL . t.-c. 10. §-a értelmé­ben a városok köteleztettek öregségi és rokkantsági szabály­rendeletet alkotni, amelybe az üzemi alkalmazottakat is bele­vonhatják, sőt bele is kell vonniuk, azonban ilyen szabályrendelet még egy sem hagyatott jóvá, miután a népjóléti-, belügyi- és keres­kedelemügyi miniszter együttesen egy mintaszabályrendeletet szándékoznak kiadni, amelyben ezt a kérdést egyöntetűen kívánják szabályozni az összes városokban. Ennek a szabályrendelet­mintának a kiadása — dacára többszöri sürgetésünknek — a nép­jóléti- és kereskedelemügyi minisztériumban késik. Budapest székesfővárosa az üzemi alkalmazottakra vonat­kozólag most alkotott három ilyen szabályrendeletet, amelyeket a napokban hagyott jóvá a belügyminiszter. Ezek a szabály­rendeletek a következőkről szólnak: a) üzemi tisztviselők, b) munkások, c) öregségi és rokkantsági szabályrendelet. A c) alatti szabályrendeletet úgy hagyta jóvá a belügyminisztérium, hogy amennyiben a szabályrendeletminta megjelenik, a főváros tartozik azzal összhangba hozni a szabályrendeletét. Értesülésünk szerint a városi üzemekről a kereskedelemügyi miniszter külön törvény­­javaslatot szándékozik előterjeszteni, amelyben a nyugdíjkérdés is megoldásra kerül, azonban ennek a törvényjavaslatnak az el­készítési ideje még ez időszerint bizonytalan. Megjegyezzük még, hogy Székesfehérvár az üzemiek nyugdíjügyét most legutóbb rendezte szabályrendeletileg s ez most van a belügyminisztérium­ban elbírálás alatt. Másfélmillióba kerülne az új soproni vágóhíd. Sopron város kisgyűlésében Pinczich István dr. bizottsági tag a soproni vágó­hídra, annak állapotára hívta fel a figyelmet. Kérte a polgármestert, küldjenek ki bizottságot a vágóhíd átépítése és egy hűtőház felállítása tárgyában, mert ez a két intézmény nagyban emelné a vásárok és az export forgalmát. Thurner Mihály dr. polgármester kijelentette, hogy e kérdésben megtörténtek a kellő lépések. Újabban beérkeztek a vágóhídi tervek, a hűtőház 600 ezer pengőbe­­ kerülne, a vágóhíd teljes átépítése pedig 15 millió pengőt szükséges a tervek szerint, kőművesmunkák nélkül. A tervekkel a városi mérnöki hivatal érdemben nem foglalkozhatott részben a gőzfürdő ügye, részben a hóeltakarítási munkálatok miatt. Ismét korlátlanul kap vizet Komárom. Legutóbbi számunk­ban ismertettük Komárom város vízmizériáit, amelyeknek az az oka, hogy a cseh részhez tartozó vízmű látja el vízzel a magyar részt is s a túlsó oldal oly horribilis vízdíjat követelt a várostól, amelyet teljesíteni képtelen volt, eltekintve, hogy a követelés nélkülözött minden jogalapot. A város érdekeit szem előtt tartó polgármester, Alapy Gáspár kormányfőtanácsos, a vízszolgáltatás kérdésében minden lehetőt elkövetett egyrészt, hogy a város lakos­ságának vízellátásáról gondoskodjék, másrészt pedig, hogy a túlsó fél által támasztott igényekkel szemben a szegény, csonka várost az anyagi romlástól megmentse. A polgármester kitartó munkájá­nak eredménye, hogy február 12-én a túlsóféli hatóságok kép­viseletében Sándor Ernő főszámvevő és Igó Aladár dr. városi rendőrkapitány megjelentek a polgármesternél, hogy a vízügyben hivatalosan tárgyaljanak. Sikerült ideiglenes megegyezést kötni e tárgyalás alkalmával a túlsó féllel, melynek érezhető eredménye, hogy aznap délután már korlátlan mennyiségben adtak vizet. A tárgyaláson Alapy polgármester ismételten leszögezte a jogos és igazságos álláspontot, de készségét fejezte ki, hogy bár a régi vízdíjegységár szerint tartozás nincs, az új vízdíj felemelését pedig el nem ismeri, a vízszámlára a contó 100.000 cseh koronát befizet. Ezen előleg befizetésével a város csak dokumentálni kívánja kész­ségét, amellyel mindenkor rendezni kívánja a ma még közös vízmű üzemköltségeinek fedezését. Az üzemköltség szerint meg­illető vízdíjat a későbbi tárgyalásokon fogják megállapítani, amikor is hosszabb szerződést kötnek a vízszolgáltatás zavartalan biztosítására. Kecskemétnek is ajánlják a Trolleybuszt. Többször írtunk már lapunkban a Trolleybuszról, vagy ahogy kiejtik : trolibuszról, a sín nélkül futó villamosról. Legutóbb Kecskemétnek, ajánlotta a vállalkozó, Biró István mérnök a Trolleybusz bevezetését. A város tárgyalt is vele. A tárgyaláson a műszaki természetű kérdéseket tisztázták s a vállalkozó megadta a szükséges adatokat, amelyek alapján a város számításokat eszközölhet az üzembe­helyezésre. Az első és legfontosabb kérdés az egyenáram, amely nélkül a vállalkozás meg nem valósítható. Amennyiben a város ezt megoldhatja, a további tárgyalások is lehetővé válnak. A vállal­kozó bemutatta a kocsitípusokat. Négyféle típus között választhat a város. A vállalkozó 25 személyes kocsikat lát célszerűnek a jelenlegi forgalmi viszonyokhoz. A Trolleybusz kocsija azonos az autóbuszkocsival, csak erősebb alapzatú. Egy-egy kocsi a vállalkozó szerint 64.000 pengőbe kerül. A légvezetéket hat méter magasan kell építeni és legalább harminc méter távolságban kell egy-egy oszlopkar a vezeték megerősítéséhez. A vezeték körül is sok tárgyalás válik még szükségessé, mert a jelenlegi villany­­oszlopok 4-5—5 méter magasak, teherbíróképességük korlátozott s ilyen erősítőkarok felhelyezésére nem megfelelők. Számolni kell tehát azzal, hogy vagy új oszlopokat állítanak fel, vagy pedig ha lehet, a házak falába erősítik a vezetéktartó vaskarokat. A terv szerint két útvonal lenne. A nagyállomástól Kis-Kecskemétig és a budai­ úttól a Műkertig. A vállalkozó kijelentette, hogy amennyiben nem kell garázst építenie, akkor a viteldíjakat redukál­hatja. Sajnos, azonban megfelelő kész épületet erre a célra nem kaphat. Számol azzal, hogy az első félévben deficit lesz, de azután a megszokás meghozza az eredményt s a forgalom folyton bővül. A kecskeméti vágóhíd költségvetése. Megírtuk, hogy­ Kecskeméten az új vágóhíd építési megbízatása most már a legrövidebb időn belül kiadható lesz. A mérnöki hivatal elkészítette az építési megbízás tervezetét, Vásáry József igazgató pedig elkészült az építési tervvel és költségszámítással is. Az építkezés költségét 1.500.000 pengő keretein belül irá­nyozták elő. Vásáry igazgató már részletes számításokat eszkö­zölt a vágóhíd jövedelmezőségéről és kiadásairól. Elvégezte a meg­közelítőleg tájékoztató kalkulációs számítást a felveendő és beruházandó hosszúlejáratú kölcsön amortizációjára. Háromféle számítást eszközölt. Kimutatja az amortizációt 9, 8 és 7 százalékos kölcsön mellett. 9 százalék mellett 30 évi tőke, kamat törlesztéssel 97.000 pengő, 8 százalék mellett 25 évi tőke, kamat törlesztéssel 93.740 pengő, végül 7 százalék mellett 20 évi törlesztéssel 94.400 pengő a teher. Számításai szerint, amennyiben a legkedvezőbb feltételű hosszúlejáratú kölcsönt sikerül felvenni, a bevételek és kiadások figyelembevétele mellett 95.951 pengő tiszta jövedelmet érhet el a közvágóhíd üzeme. A kedvező feltételű kölcsön felvételét megkönnyíti az, hogy vágóhídi beruházásnál hasznosabbat nem igen lehet kívánni. Most már tehát rendelkezésre áll az építési program, a költségszámítás és az építési megbízás tervezete, úgyhogy a közeli napokban a polgármester elé terjeszthető, aki a letárgyalás után kiadhatja a megbízatást az építési terv el­készítésére. 97

Next