Városok Lapja, 1935 (30. évfolyam, 1-25. szám)

1935-01-01 / 1-2. szám

XXX. évfolyam, 1—2. szám. Kettősszám, PIY­Budapest, 1935. január 1. A VÁROSOK ÉS A VÁROSIAS JELLEGŰ KÖZSÉGEK KÖZLÖNYE. — A MAGYAR VÁROSOK ORSZÁGOS KONGRESSZUSÁNAK ÉS A VÁROSI ÉS KÖZSÉGI MÉRNÖKÖK ORSZ. SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS LAPJA SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL. BUDAPEST, IV., IRÁNYI­ UTCA 27. TELEFON : AUT. 833- 98. SZÁM. LAPUNK EGYELŐRE MINDEN HÓ AZ ELŐFIZETÉS ÖSSZEGE EGY ÉVRE I. ÉS 15. NAPJÁN JELENIK MEG 48 A. PENGŐ. PTK. CSEKKSZ.: 10269. CIKKEINK CSAKIS LAPUNKNAK, MINT FORRÁSNAK A MEGNEVEZÉSÉVEL VEHETŐK ÁT Szendy Károly , Budapest polgármestere. December 14-én este harangszó törte meg a főváros csendjét. Megkondult a belvárosi plé­bánia­templom nagyharangja, a »polgármester­harang«, hogy a régi hagyományokhoz híven tudtára adja Budapest népének: új polgár­­mestert választottak szá­mára. A főváros tör­vényhatósági bizottsága egyhangú választással Szendy Károly alpolgár­mestert emelte a fő­polgármesterré kineve­zett Sipőcz Jenő dr. örö­kébe, a polgármesteri székbe. Ezzel a Magyar Városok Országos Kon­gresszusának az elnöki széke is betöltésre került, mert a Kongresszus szervezési szabályzata értelmében Budapest székesfőváros polgár­­mestere egyúttal a Váro­sok Kongresszusának is az elnöke. A pártok előzetes állásfoglalása már na­pokkal előbb kétség­telenné tette Szendy Károly megválasztását, úgyhogy a nagyjelentő­ségű közgyűlést nem előzte meg semmi küzdelem vagy korteskedés. Szendy Károly, aki a tanács­noki állásától a polgármesterségig tüneményesen rövid idő alatt, mindössze négy év alatt futotta meg pályáját, olyan szeretetet érdemelt ki, hogy pártkülönbség nélkül mindenki melléje állt. A polgármesteri állásra hárman pályáztak, de Lamotte Károly tanácsnok még a közgyűlés előtt visszalépett, Liber Endre alpolgármester pedig a közgyűlésen a szavazás előtt állt el a jelöléstől. Az új polgármester egyike a főváros leg­képzettebb és az ügyvitelt legalaposabban ismerő vezető elméinek, aki csaknem három évtizede csöndben, zaj és reklám nélkül, az erőszakos érvé­nyesülést nem keresve, dolgozik a városházán. Örömmel jegyezzük fel, hogy lapunk alapí­tásának 25 éves évfor­dulója alkalmából ki­adott jubiláns ünnepi számunkban 1930-ban, mint főjegyző .A székes­­főváros kegyurasága és kegyúri plébániái« című értékes cikkel tisztelte meg lapunkat. Szendy Károly Buda­pesten született 1885 szeptember 7-én. Pol­gári családból szárma­zik, édesatyja a József­város vagyonosabb pol­gárai közé tartozott. Pályaválasztása már gimnazista korában el­dőlt s így nyomdokaiba léphetett megboldogult nagybátyjának, Eszláry Sándor kerületi elöljáró­nak. Másodéves jogász korában díjnoki minőségben került a fővároshoz. Ez 1905 márciusában volt. Kinevezése után fél évet a központi segédhivatalban töltött, majd a VII. kerületi elöljárósághoz került fogalmazó­­díjnoki minőségben. 23 esztendős korában, 1908- ban segédfogalmazóvá választották, három évvel később pedig fogalmazóvá. Ekkor már a közokta­tásügyi ügyosztályban dolgozott, ahol nyolc esz­tendőn keresztül a személyi ügyek referense volt.

Next