Városok Lapja, 1937 (32. évfolyam, 1-21. szám)
1937-01-02 / 1. szám
Budapest, 1937. január 2. XXXII. évfolyam, 1. szám VÁROSPOLITIKAI I.ETI LAP Főszerkesztő: LUKÁCS ÖDÖN A Magyar Városok Országos Szövetségének és a Városi Mérnökök Országos Szövetségének hivatalos lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST. IV., KÖZPONTI VÁROSHÁZA. 1. EMELET 82. Telefon: 1898-50. (204. mellékállomás.) LAPUNK EGYELŐRE MINDEN HÓ 1. ÉS 15. NAPJÁN JELENIK MEG. ELŐFIZETÉSI ÁRA EGY ÉVRE 48 PENGŐ. Postatakarékpénztári csekkszámla száma: 43.356. A magyar városok újéve. írta: LUKÁCS ÖDÖN. Lepergett az idő orsóján megint egy esztendő. Szomorú időszak. Az emberi élet bajai nem enyhültek, a közhaladás munkája előbbre nem jutott. Malraux francia regényíró ez időszakot egy könyv címében »Gyalázat Korának« jellemzi. A világ színpadán drámai események torlódnak egymásra. Komor a hangulat a nézőtéren. E színjátékok izgalmasságát fokozza, hogy derűs jelenet nem tarkítja. Mindig szomorúbb képek következnek. A szereplők tömege egyre nagyobb. Ma már közvetlenül vagy közvetve minden élő ember részt vesz e jelenetekben. E monumentális arányok megsemmisítő hatása alatt áll a világ. A kulisszák mögött a rendezők már nem tudnak megküzdeni a tömeghangulattal, az intrikusok pedig kaján örömmel gyönyörködnek az előkészített herosztratoszi munkában. A megrázó drámai események feldúlták a világ nyugalmát. Tragikus pusztulás rémének árnya magasodik. Sok a sebesült. Beteg a társadalom. Túlnyomó többségben vannak az éhezők, az elkeseredettek, kevesen az élvezők és örvendezők. Éles az ellentét a társadalmi rétegek, pattanásig feszült a viszony a nemzetek között. Egész népek és nemzetek a lecsúszottak és kitaszítottak, de a helyzet kegyeltjeinek sem lehet zavartalan nyugalma. E viharfelhős atmoszférában különösen nehéz a városok helyzete és munkája. Megsokasodtak a gondok és teendők. Felborult a gazdasági rend. Évszázados dogmák változtak, évezredes gazdasági rendszerek semmisültek meg. A nemzetek gyűlölete elzárkózást, az utóbbi pedig autarchiát teremtett. Az autarchia folytán az emberi munka improduktívvá válik, aminek nyomán panaszkodik a munkanélküliség, lázadozva tör elő a nyomor. Ez mérgezi a nép lelkét. A trianoni romok között keserű a magyar élet. Ez különösen sok bajt a magyar városoknak okoz. A kereset kevés, tétlen sok munkáskéz, zilált a város háztartási helyzete. E súlyos helyzetben a városok szinte önmagukra vannak utalva. Pedig az elerőtlenedett városi társadalom nyomott hangulatában már nem tudja önmagában megtalálni fejlődésének biztosítékait. Minden erre irányuló kísérlete hiábavalónak bizonyul. Gazdasági terméséből kelleténél nagyobb vámot szed az állam, mindig nagyobb terhet rak a vállaira. A városok gazdasági erejének hanyatlására mutat, hogy az 1936. évi kiadási előirányzatuk kereken 305 millió pengőről 233 millió pengőre zsugorodott, háztartási kereteik tehát az 1930. évivel szemben 72 millió pengővel csökkentek. E csökkentett kiadási összegből is 32 millió pengőt meghalad az állami feladatok költsége. Összkiadásaik 14%-ával az állam terheli meg őket. Pedig újabb kiadások terhével kell számolniok. A tűzrendészet szervezése, a közegészségügy fejlesztése újabb kiadások elé fogja a városokat állítani. Ez a megterhelési folyamat valószínűleg nem is fog megállani. A számvevői és pénztári hivatal államosítása, a városrendezés stb. újabb teher rémeivel ijesztgeti a városokat. A pénzügyi mérleg egyensúlyba hozatala most már sziszifuszi munka. Azzá teszi, hogy a terhek növekedésével szemben az állam által átengedett jövedelmek fokozatosan visszavonulnak vagy elsorvasztanak. Az állami hozzájárulások, megtérítések csökkentetnek, a borfogyasztási adó felére való leszállításával több mint 6 millió pengő, a forgalmi adó fázisrendszerének kiterjesztése folytán 14 millió pengő veszteség érte a városokat és mindezek pótlásáról mindezideig intézkedés nem történt, de a jövedelemelvonás folyamata tovább tart. Ily helyzetben szorongva várják a városok, hogy mit hoz számukra az új esztendő. Nem tévesztik szem elől, hogy egy ezredéves múlt