Városok Lapja, 1940 (35. évfolyam, 1-24. szám)

1940-04-15 / 8. szám

92 1900- ban nyílik meg a városi gőzfürdő, mely akkoriban valóságos kultúrérték számba megy, mert addig csak egy primitív magánfürdőre volt utalva a közönség. Ekkor készül el a vágóhíd terve és felépül a siketnémák intézete. A harmadik korszak. (A századfordulótól a világháború végéig.) Első 14 éve szintén nagyszabású mérnöki és építészi alkotásokkal gazdagítja Szegedet. 1901- ben először magasítják az egyre emelkedő tiszai árvizeknek megfelelően a felsőtiszaparti védvonalat és felépül a Pick-féle szalámigyár. A rendező p. u. bővítése is aktuálissá válik és e célból 7 katasztrális hold földet enged át a város a MÁV-nak. Újszegeden felépítik a kiváló víziszakértő Bertalan Lajos emlék­oszlopát, mely vasbetonból készült és a maga nemében országos viszonylatban is az első, Zselinszky Szilárd alkotása. Az 1902. évet az új vágóhíd megépítése teszi emlékezetessé, mely az akkori időknek megfelelő legmodernebb berendezéssel, jéggyárral és termokémiai intézettel van ellátva s vele kapcsolatos a Hús- és Vásárpénztár üzeme. Ez évben épül fel Újszegeden a gyermekmenhely is. 1904- ben készül el Jársai apátplébános fáradhatatlan buzgólkodásának eredményeképen a rókusi plébániatemplom. Ugyanekkor tervpályázatot írnak ki a fogadalmi templom terveire és telket adnak az állami szemkórháznak. Ekkor kerül aszfal­tozásra a Kárász-utca és Dugonics-tér egy része és kikövezik a Tavasz-utcát, az új szemkórház, valamint a felsővárosi­ templom körüli útvonalakat. 1905- ben bontják le a mai Rákóczi-tér helyén levő, szinte már düledező csapatkórházat avval a szándékkal, hogy helyébe a vásárcsarnok épül. Kőburkolatot kap a Nagy­körútig a Petőfi Sándor-sugárút, továbbá a Nagy­körút, a Kertész-, Osztrovszky-, Rigó- és Damjanich-utcák egy-egy szakasza, valamint felépül az utászlaktanya. 1906- ban készül el a zsinagóga, kövezetet kap a Petőfi Sándor-sugárút külső szakasza, továbbá a Mérey- és Eötvös-utca. Ez évben aszfaltozzák ki még a Boldogasszony-sugárút gyalog­járdáit is. 1907- ben feltöltik a bűzös Vértó helyét a köztisztasági telep számára és itt épülnek fel az első munkásházak. A Gróf­­féle házat gyermekkórházzá alakítják át kibővítik a rókusi iskolát, a közvágóhidat és a rókusi pályaudvart. Folytatódik a Nagy­körút burkolása, kövezetet kap még a Szilléri-sugárút, az újszegedi Bethlen-utca és részben a Szent István-tér. 1908- ban elektrifikálják az eddig lóvontatású közúti vasutat. Újszegeden megnyílik az Árpád-Otthon nevű javítóintézet. Rész­ben elkészül a Lechner-tér és Mátyás király-tér, a Berzsenyi- és Tábor-utcák, valamint a tiszai rakodópart kövezete. 1909- ben köti meg a város a szerződést Schulek Frigyessel a fogadalmi templom építésére, kikövezik az Árpád-, Zerge- és Vitéz-utcák egy részét, valamint aszfaltozzák a Jókai-utca gyalog­járdáit. 1910. esztendőben kerül sor a Széchényi-tér teljes kiaszfal­tozására, valamint a Feketesas-, Horváth Mihály-, Kígyó-, Kiss-, Pallavicini-, Petőfi-, Deák Ferenc-, Vörösmarty-, Wesselényi-, Vár-, Kelemen-, Toldy-, Somogyi-, Károly-, Csekonics- és Zrinyi­­utcákra, vagyis jóformán az egész belváros modernizálására. Ugyanekkor készül el a Kálvária-utca aszfaltburkolata. Ezenkívül kövezetet kapnak a Szécsi-, Gyöngy-, Teréz- és Pulcz-utcák, valamint a Hétvezér-, Sándor-, Rigó-, Madách-utcák. Elkészül­nek a zeneiskola tervei, sőt megtörténnek a részére szükséges telekkisajátítások. Feltöltik a Rákóczi-teret, felépül az újszegedi templom, az óvoda és a kolerabarak. 1911. Ez évben kerül sor a szerb bánáti internátus felépí­tésére a város által adott telektömbön. Elkészül a­ második város­háza terve, amelyet a Püspök-téren építenének fel. Az utcarendezések ügye az előző évekéhez hasonló lendülettel folyik. Ekkor kerül sor az egész Tisza Lajos­ körút aszfaltozására, a Kölcsey-, Kazinczy­­utcák, a Rudolf-tér és Gizella-tér aszfaltozására, az Alsó-tiszapart, részben a Szabadsajtó-, Feltámadás-, Szécsi-, Béke-, Szűcs-, dr. Jósika-, Munkácsy-, Pacsirta-, Veresács-, Faragó-utcák, rész­ben a Kolozsvári-tér és Tápéi-sor kibővítésére. 1912-ben épül fel a MÁV leszámoló palota, a javadalmi palota, a csecsemőgondozó intézet, Újszegeden megnyílik az első partfürdő és nagy léptekkel halad előre a város csatornázása. Aszfaltozzák az Attila-utca külső szakaszát, újrakövezik a Kossuth Lajos-sugárutat a Nagy­körútig, továbbá a Vadász-, Bocskay-, Kálmán-, Festő-, Délibáb- és Ipar-utcákat, a MÁV leszámoló palota körüli útvonalakat, a Cserepes-sort és a Dugonics-utcát. 1913-ban kezdik el a fogadalmi templom építését, burkolják a Kórház-utcát és aszfaltozzák az állami felsőkereskedelmi iskola, valamint a református templom környékét. Kövezetet kapnak még ezenkívül a Török- és Alföldi-utcák is. Az 1914—1919. közti öt esztendőben azonban már csak a megvalósításra nem került terveket sorolhatja fel a műszaki alkotások krónikája, amelyeket az építés lázában égő város­vezetőség végrehajtani szándékozott. Hogy csak a nagyobbakat említsük : Fogadalmi templom, kenderakadémia, általános város­­rendezés, csatornázás és vízvezeték kiterjesztés, új városháza, zenepalota, vásárcsarnok, nyári színház, központi pályaudvar, kereskedelmi- és téli­ kikötő. De a közbejött világháború minden nagyszabású elgondolást bizonytalanná tevő atmoszférájában megállnak az építő kezek és kezdetét veszik a tespedés évei. Ettől eltekintve a harmadik korszak nagy alkotásokat hagyott maga után, sőt bizonyos vonatkozásokban csúcsteljesít­ményeket mutat fel. Elkészült 157.000 m2 aszfaltjárdaburkolat, 150.000 m2 utcakövezet és 145.000 m2 aszfaltkocsiút. Hogy e számok a valóságban mit jelentenek, azt csak akkor érzékel­hetjük megfelelően, ha tudjuk, hogy az 1939 jan. l.-i állapot szerint a város összes aszfaltkocsiút burkolatának területe 161.000 m 2, vagyis az összterületnek több mint 90%-a a világháborút megelőző négy év alatt készült. A világháború végétől napjainkig tartó negyedik korszak műszaki alkotásainak száma még az előzőét is felülmúlja és ezért joggal nevezték el azt Szeged második újjáépítésének. 1919-ben veszi kezdetét a Somogyi-telep parcellázása, 25 teleknek a tápéi országút mentén történő kiosztásával és ettől az időponttól kezdve egyre szaporodnak a Lechner-féle belterületen kívüli parcellázások és az új telepeken való építkezések. Mint érde­kességet említem fel, hogy a háború után keletkezett különféle telepek és magánházhelymegosztások száma ma már a 40 felett van. 1921- ben készül el a hűtőház az Ilona­ utcában. 1922— 23. években sorra építi a város az akkori nagyfokú lakásínség enyhítése végett a különféle szükséglakásokat, amilye­nek a József főherceg-téri, a Cserepes-sori, Marostói- és Pillich Kálmán-utcai kislakások és újrakezdik a fogadalmi templom építését. 1924- ben kerül sor az épülőfélben lévő fogadalmi templom környékének aszfaltozására. 1925- ben a városszerte lerongyolódott aszfaltgyalogjárdák nagyszabású kijavítása történik. Megkezdődnek az egyetemi építkezések és velük párhuzamosan a palánk bontása, a város több háromemeletes bérházat hoz tető alá, egyiket a Tábor-, másikat a Somogyi­ utcában és a Dóm-tér sarkán. A növekvő víz­­fogyasztás kielégítésére ekkor fúrják az első artézi kutat a háború után és el­készül a gyermekklinika. 1926- ban kerül sor a Szent György-utca és Vásárhelyi­­sugárút Nagy­körúton belüli szakaszának rendezésére, elkészül a tanyai vasút, felépül a Somogyi-telepi elemi iskola, a Gyer­­tyámos­ utcai bérház, megindulnak az autóbuszvállalat társas­kocsijai, a tápéi kapunál felépül a villamos távvezeték Eiffel­­toronyszerű tartóoszlopa és elkészül az európai viszonylatban akkor még leghosszabb folyóáthidalás. Ez évben épül fel a sebészeti klinika is. 1927. esztendőben fúrják meg a MÁV u. v. előtt az azóta már országos hírűvé vált hőforrást, kiterjesztik a külvárosokra a villanyhálózatot és így megoldják azok világítási problémáját. Evvel kapcsolatban a gázgyár is nagy beruházásokat végez, új gőzturbinát helyez üzembe. Megkezdődik a közúti híd átépítésé­nek munkája s ennek kapcsán új faburkolatot is kap. Felépül még a Szent Háromság­ utcai négyemeletes bérház és az egyetemi épületek közül a női klinika. 1928-ban építik az Oroszlán­ utcai hatalmas városi bérházat, a tanárképző főiskola és annak gyakorló polgári iskoláját, átépítés alá kerül a volt MÁV leszámoló palota, helyreállítják a Stefánia­­sétány előtti bedőlt partfalat, a közúti villamos vágányait át­helyezik a Jókai és Kárász-utcából a Zrinyi-utcába, rendezik és aszfaltozzák a Bajza-, Nádor- és Oroszlán-utcákat, kövezik a Gyertyámos-utcát, Újszegeden felépítik a kultúrházat, az egyetemi Máv—Háztól—Házig szállítás költözködést helyben és vidékre szakszerűen vállal LEHRNER MÁTYÁS Budapest, V. ker., Váci­ út 6. szám. Telefon: 112-157 Műszaki könyvek PFEIFER FERDINÁND könyvkereskedésében Budapest, IV. kerület, Kossuth Lajos­ utca 5. sz. Telefon: 185-730, 187-400 Kérje a legújabb légoltalmi Alapítva 1841 szakkönyvek jegyzékét! Városok Lapja 1940. április 15

Next