Városok Lapja, 1941 (36. évfolyam, 1-24. szám)

1941-12-15 / 24. szám

288 . kecskeméti hősi emlékmű. Városaink az elmúlt évek során egymást követően állították fel azokat az emlékműveket, amelyekkel megörökíteni kívánták az elmúlt világháborúban hősi halált halt városi polgárság emlékét. Városaink csaknem versenyre keltek egymással atekintetben, hogy a hősi emlékművek a város polgárságának ízlését és gazdag­ságát fejezzék ki, egyben pedig méltó kifejezői legyenek annak a kegyeletes emléknek, amelyet a szűkebb haza kívánt önfeláldozó fiainak állítani. Kecskemét törvényhatósági jogú város a múlt év folyamán határozta el, hogy a világháborúban résztvett fiai emlékének megörökítésére emlékművet létesít és ezt az emlékművet kap­csolatba hozza az országzászló elhelyezésével, valamint a kecskeméti Kossuth-tér rendezésével. A kérdés ismertéhez tudnunk kell azt, hogy a kecskeméti Kossuth­ tér egyike az ország legszebb városi tereinek, azonban elnyúlt alakja és sajátos beépítési módja miatt a teret uraló város­háza és más középületek monumentális épületei nem tudnak megfelelően kibontakozni. Amikor tehát Kecskemét polgár­­mestere felvetette a hősi emlékműnek megvalósítására vonatkozó tervét, kézenfekvőn adódott, hogy a hősi emlékmű és az ország­zászló elhelyezésének kérdésével kapcsolatban a kecskeméti Kossuth­ tér rendezése is felvettessék. Ez együttes problémák megoldására Kecskemét város polgármestere eszmei tervpályázatot írt ki és felhívta az ország építészeit, mérnökeit és művészeit, hogy foglalkozzanak ezzel a több irányú problémával és hassanak oda, hogy Kecskemét város területén belül egy belső városközpont céljainak is megfelelő, de művészi hatású térség keletkezzék. KARÁCSONYRA SOK PÉNZ KELL! Lexikonokért, sorozatokért, könyvtárakért SOK PÉNZT AD SOÓS KÖNYV HÁZI VESZ VIDÉKRŐL IS. Bpest, VII., Dohány­ u. 88. Tel.:227-230 LILL­-SZalon régi ruháit modernizálja Telefon: 327-832 Olcsó fazonárak hozott anyagból is. VI., Podmaniczky­ u. 49. A beérkezett pályaműveket 1941. október 14.-én bontották fel és a bírálóbizottság első ülésében azonnal részletesen foglal­kozott a beküldött pályamunkákkal. A tervpályázatra 17 pályázó 27 különféle megoldással adta be terveit. A pályázók között szerepelt Holman Ferenc és Imre Gábor, Radnay Lóránt és Sóvári János, Schall József és Weitzl János, Lechner Kamill, Lechner Ödön és Markup Béla, Gulyás László, továbbá Paksi Gyula és Piskóthi Ferenc. A bírálóbizottság a beérkezett pályamunkák közül különös­képpen Lechner Kamill, Lechner Ödön és Markup Béla, valamint Paksi Gyula és Piskóthi Ferenc terveivel, amelyet később első díjjal is tüntetett ki, sőt megvalósításra is elfogadott, foglalkozott részletesen. A Lechner-féle pályaterv a forgalmi kérdéseket közelről sem oldotta meg. Az egész térfelületet leburkolni szándékoztak és a kocsiforgalom irányítására sem tettek javaslatot. A hősi emlékmű hátterét képező falat is jó arányú, de teljesen zárt tégla­építménynek képzelték el, aminek következtében a tér lezárult volna ugyan, anélkül azonban, hogy a mögötte elterülő Széchenyi­­tér zöld levegős hátterét kihasználta volna az egész tér alakításá­ban. A Lechner-féle terv tulajdonképpen a teret nemcsak a fent­­említett Széchenyi­ tér felé kívánta lezárni, hanem a hősi emlékmű hátterét alkotó téglafalból kiindulva egy ugyancsak téglából alkotott árkádsort tervezett. A bírálóbizottság megállapítása szerint a téglaépítmény az alföldi városképbe nagyszerűen illett volna be, de költségben túlhaladta volna azt az előirányzatot, amelynek keretein belül kell Kecskemét városának a térrendezés és hősi emlékmű, valamint az országzászló kérdését megvalósítani. Lechnerék tervében az országzászló különállóan nyert volna fel­állítást és a katolikus főtemplom elé került volna. A téglafalú háttér és az árkádsor szögletében tervezték a hősi emlékművet felállítani, amely monumentális hatásában valóban igen tetszetős lett volna. A másik terv, amellyel a bírálóbizottság részletesebben foglalkozott — mint már fentebb is említettük—, a Paksi—Piskóthi­­féle terv volt. A bírálóbizottság szerint ennek a tervnek különö­sen értéke az, hogy nemcsak a hősi emlékmű kérdését oldja meg tökéletesen, hanem a forgalmi kérdésekkel is a legtöbbet foglal­kozott. A Kossuth­ tér egységét olykér igyekeztek biztosítani a tervezők, hogy az útforgalom céljaira szolgáló utakat azon kívül vezették el. Egyedül a főközlekedési út metszi a teret, azonban tekintettel arra, hogy a tér felvonulások és ünnepségek céljait nem mindig szolgálja, a főközlekedési út pedig időközönként lezárható, ez nem okoz az egész elgondolásban semminemű hátrányt. A hosszanti elnyúlású teret a Paksi—Piskotni-féle terv a hősi emlékmű hátfalát alkotó építménnyel ketté osztja, anélkül azonban, hogy a ketté osztással teljesen megszakítaná ezek egy­ségét. Nevezetesen a terv a hősi emlékmű hátterét alkotó falat a Széchenyi- és Kossuth-terek vonala közé kívánja elhelyezni. A háttér négy félkörívvel lezárult kapunyílásra oszlik, amelynek folytatása egy szélesebb falrészben végződik. Ezen falrész elé kívánja a terv a hősi emlékmű részletét képező szoborművet is, de az országzászlót is elhelyezni. Ilyen módon a felvonulási tér a következőképpen alakul ki. A Széchenyi-tér felől a hősi emlékmű határolja el, egyik olda­láról a Nagytemplom és a Városháza monumentális tömegei, másik oldalról és a hősi emlékművel szemben pedig a Ferencesek kiszabadított temploma, a református templom, egy park ,és a hatalmas és kifejező városi bérpalota határolják. Az egész tér területe terméskőlapokkal van burkolva, két oldalról zászló­tartók és díszes kivitelű lámpaoszlopok szegélyzik. Az ilyen módon kialakított tér egységes képében a főbb vallásfelekezetek templomai, maga a monumentális városháza sokkal jobb benyomást tesznek, mint a múltban, amikor a hosszanti elnyúlású téren ezek, építkezési tömegeik ellenére is elvesztek. Fel­szabadulnak az összes szükséges távlatok, úgyhogy a színház épülete felől tekintve egy hatalmas kiterjedésű térség záróépítménye formájában látjuk meg magát a hősi emlékművet. A hatalmas tér nemcsak építőművészeti szempontokból fogva nyújt nagyszerű képet, hanem kiválóan alkalmas a nap­jainkban mind gyakrabban szükségessé váló tömegmozgalmak céljaira is. Alig van egy-két városunk, ahol nagyobb tömegmeg- készít elsőrendű kivitelben: estély­i, utcai, sport- és magyaros ruhákat. Külföldi szövetek állandóan raktáron. ==HA­LLÓ­D­Y BÉLA angol úriszabó Budapest, IV., Ferenciek-tere 3. 1.7. Telefon: 184-126 A kecskeméti Kossuth-tér alaprajzi terve. Városok Lapja 1941. december 15.

Next