Vásárhely és Vidéke, 1991. március (1. évfolyam, 1-24. szám)
1991-03-03 / 1. szám
Megjelenik: hétfő kivételével mindennap Előfizetési díj: 1 hónapra: 115 Ft. Egyes szám ára: 5 Ft. Közéleti napilap Alapítva: 1883 Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Ocsovszky László Dr. Beigl Endre Szerkesztőség és kiadóhivatal: Hódmezővásárhely, Kossuth tér 1., fsz. 16-os szoba Telefon: 41-919 ! Kedves Olvasóink i gazándiból egy szépséges lírai beköszöntőt terveztem. Úgy gondolom, hogy maradok annál, úgy is mindennap találkozunk, mint ahogy eddig is. Ezért szépreményű jó napot kívánok mindenkinek! Útjára indul — versenyhelyzetben — egy olyan újság, amit már régen óhajtottak. Saját házunk tájáról, Hódmező-Magyarországról és testvéröcséinkről, Mindszentről, Mártélyról, Székkutasról, Batidáról, Szikáncsról, Erzsébetről és talán még távolabbi településeinkről szól. Ne várjanak tőlünk hátborzongató szenzációkat, bár ennek sem leszünk híján, de kíméletlenül követeljék meg tőlünk az igaz információt állandó mozgásban levő hétköznapjainkról. Hiszen ünnepeink is a keservesen megélt mindennapjainkból születnek. Hisszük, hogy jól választanak majd, ha mindennap kézbe veszik a VÁSÁRHELY és VIDÉKE újságot. Reméljük, mindenki talál majd benne korának, foglalkozásának, érdeklődési körének megfelelő olvasnivalót. Kár lenne most hatalmas ígéretekkel traktálni Önöket, mert ebből aztán úgy is van elég. Egyszerűbb, ha most azonnal átlapozzák ezt a szerény néhány oldalt, és máris kitöltik megrendelőjüket. Ezután alkalmunk lesz mindennap beszélgetni egymással a lap hasábjain. Remélve gyakori találkozásainkat, munkatársaim nevében is köszöntöm önöket. OCSOVSZKY LÁSZLÓ főszerkesztő A helyek már elkeltek A közelmúltban pályázatot írtki az önkormányzat a belváros ,10 kijelölt utcai elárusítóhelyére. Erre a pályázatra 27 ajánlat érkezett, de ezek közül egy nem teljesen felelt meg a kiírt paramétereknek, így 26-an vettek részt február 28-án azon a licitáláson, melyen eldőlt az OTP előtti 2, a Hód Áruház előtti 2. és a Hód ABC előtti egy hely. 1200 forint kikiáltási árral indult a licit. A legolcsóbban 1200 forintért az OTP előtti 5. hely kelt el, a legdrágábban a Hód ABC előtti (22 000 forint.) A március 1. és május 31. között tehát foglaltak már ezek a helyek. A versenytárgyalás az összes fél megelégedésére zárult. Ez volt az első olyan akció, mely az igazii piaci helyzethez alkalmazkodott. A pályázati rendszer viszont csak akkor éri el az igazi célját, ha a képviselő-testület által elfogadott közterület-rendeletnek érvényt is tudnak szerezni. Székkutason Tejben-vajban fürdettek Tejben-vajban fürdünk — mint a mesében —, mondhatjuk most igazán kesernyés humorral, amit mindenki egyformán ért ebben a gazdasági helyzetben. Székkutason sem különb avilág, és hogy igazán így van, bizonyítja, hogy a helyi önkormányzat február 21-ei ülésének egyik fontos témája volt, miként segíthetnek a helybeli tejtermelők gondján, akik nem tudnak mit kezdeni a tejjel. Ugyanis a tejipari vállalat addig a napig vállalta, hogy elszállítja a helyi 50-60 termelő tejét, és azután... Nos, az önkormányzat példamutató módon magára vállalta a nagyközség tejházának fenntartását, és a két alkalmazott munkabérét is állja ezentúl, önkormányzati szinten intézik a havi 800 hektoliter tej gyűjtését és szállítását, hogy egy csepp se menjen kárba. Ugyancsak az említett ülésen került szóba, hogy Székkutas céltámogatásért pályázik. Történetesen a tervek szerint 15 új házhelyet szeretnének kialakítani, és befejezés előtt áll a helyi víztorony megépítése. Az ezekhez szükséges anyagi lehetőségek azonban jócskán meghaladják az önkormányzat erejét, ezért központi támogatásból 2 millió forintot szeretnének kapni. Népiülnök-jelölteket is állított Székkutas a közelmúltban. Papp Józsefet a hódmezővásárhelyi bírósághoz, Nagy Lajost és Demján Lajost pedig a megyei bírósághoz „delegálják” megválasztásuk esetén. Döntött a testület arról is, hogy bizottság állapítja majd meg, ki lép a helyi önkormányzati testületbe a nemrég elhunyt képviselő, Őze Sándor iskolaigazgató helyére. Végül egy igazán praktikusnak tűnő elhatározás, Székkutas, Árpádhalom és Derekegyház ezentúl egy műszaki ügyintézőt tart, aki a három településen ellátja a szakmájába illő, és a polgármesteri hivatalokhoz tartozó tennivalókat. L. B. Oíuszerkezetes kérdőjelek • Takaréklángon a mindszenti üzem Üzlet lesz az újjáépítés? Nemes Imre, a gyár műszaki igazgatóhelyettese elmondta, már tavaly év elején jelentkeztek a fizetési gondok. Több év átlagában számolva mintegy 350 millió forint értékű szendvicspanelt, trapézlemezt és más terméket vásároltak a szovjetek, a kiesés tehát drámainak is minősíthető. Megtiltva ugyan nincs egy vállalat számára sem, hogy szerződjön, ám amíg pénzügyi garancia nincs, öngyilkos vállalkozás lenne bármilyen export. Az elmúlt hetekben felröppent a hír, hogy a szovjetek 150 millió dollár erejéig úgynevezett akkreditív számlát nyitnak a magyar termékek számára. Ebből sajnos csak húszmillió hívható le, ez is meghatározott célra, konkrétan Ikarus autóbuszok vásárlására. A vásárhelyiek ebben lég- és üzemanyagtartályok gyártásával érdekeltek, ami sem pénzben, sem volumenben nem meghatározó. Legnagyobb gond a mindszenti gyáregység kapacitásának kihasználásával van. Százhúszezer négyzetméter szendvicspanel előállítására képesek, amiből régen mintegy 60 ezret, vitt el a szovjet partner, a többit belföldön értékesítették. A szovjet export kiesett, a belföldi eladás felére zs.A szovjet exportról mostanában az az ifjú jut eszembe, aki először kerül „olyan” helyzetbe egy lánynyal. Tetszik neki, szeretné is, de nem tudja. A szovjet gazdaságnak is égető szüksége lenne a magyar ipar sok termékére, ám nem tudja mivel megfizetni. Ezáltal több nagyvállalatunk a csőd szélére került. Az Alumíniumszerkezetek Gyára az elmúlt években termelésének mintegy harmadát exportálta a nagy keleti szomszéd számára. Az idén viszont egyetlen szovjet megrendeléssel sem rendelkeznek.. gorodott, így a mindszenti üzem csak 30-40 százalékos kihasználtsággal működik. Szerencsére a vásárhelyi gyárban előállított építőipari állványrendszerek változatlanul kelendőek a nyugati piacon, az itteni dolgozók kenyere nincs veszélyben. Ha a szovjet cégek továbbra is fizetésképtelenek, sürgősen új piacok után kell nézni. Természetesen nem ültek ölbe tett kézzel a vállalat piackutatói, ígéretesen indultak a közel-keleti, mégpedig iráni és arab emirátusbeli cégekkel kezdett tárgyalások. Hűtőházak komplett szigetelését végezték volna, ha nem szól közbe a nagypolitika. Az öböl-háború miatt azonban ezeket a munkákat bizonytalan ideig felfüggesztették. Remélik, a katonák gyorsan átadják helyüket a békés munkásoknak. Hiszen amit elpusztítottak, újból fel kell építeni. A világpolitika másképpen is beleszól a gyár életébe. Szó van róla, hogy német fővállalkozók oldalán bekapcsolódhatnának a kivonuló szovjet katonák számára építendő lakások kivitelezésébe. Bármilyen nehézségek is vannak, jelenleg, egyöntetű vélemény a gazdasági szakemberek körében, hogy a szovjet piacról bűn lenne kivonulni. Ha most ezt tennénk, helyünkre rögtön több nyugati jelentkező is akadna, aki átmeneti veszteséggel is vállalná az óriási piacon való jelenlétet. Marad tehát a várakozás, ameddig bírjuk erővel. STEIN ZOLTÁN Lesz vagy nem lesz... Útilaput osztanak a szövetkezeteknél? Szerencsére nem — hogy néhány szóba sűrítsük a legfontosabb információkat —, legalábbis itt, Hódmezővásárhelyen márciusban nem, ami az előrejelzéseket illeti. Körüljárva a témát, ahogy mondják, reprezentatívnak mondható felmérés során tettünk fel kérdéseket az érintetteknek, amelyekre válaszolva, meglepően rózsás képet rajzoltak elénk. Az Elektrofém Ipari Szövetkezet elnöke, Csordás József készséggel mondta a telefonba, hogy a napi, vagyis február 27-i helyzet szerint 320 dolgozójuk mindegyike marad. Senkit nem szándékoznak márciusban, a tavasz első hónapjában elküldeni munkahelyéről , és későbbre sem terveznek ilyet. Sőt aki kilép tőlük, vagy nyugdíjba megy, annak helyére majd mások jöhetnek. A Vas- és Fémipari Kisszövetkezetben még több biztatót mondott lapunknak Kovács József elnök. Írd és mondd, két esztendeje nem kellett senkit elküldeni azért, mert kifogytak volna a munkából, így 130 dolgozójuk egytől egyig nyugodt lehet holnap is meglesz a szövetkezetnél a kenyerük. Egyetlen neuralgikus pontjuk a zománcozórészleg, ahol — zsargonban mondva — elég nagy a forgalom. A múlt esztendőben innen 29-en léptek ki, de ugyanennyien le is adták a munkakönyvüket náluk. A Papírfeldolgozó és Dobozkészítő Kisszövetkezet nem tartozik a nagyvásárhelyi cégek sorába. Mindössze 17 dolgozót számlálnak, akik Papp Imréné üzemvezető szerint békésen hajthatják álomra a fejüket a közeljövőben és később is egyelőre nem lesz gondjuk elbocsátások miatt. Az Agyag- és Szilikátipari Szövetkezetnél Antal Ferenc imponáló magabiztossággal nyilatkozta a Vásárhely és Vidékének, hogy jelenlegi 130 dolgozójukról egyszerűen nem mondhatnak le, mert a német piaci megrendelések hosszú távra biztos munkát adnak számukra. Úgy, hogy azon kevesek közé tartoznak szinte messze földön, akik az elmúlt hónapok során 40 munkást vettek fel. Mit tegyünk ehhez hozzá? Szinte hihetetlen. A Népművészeti és Háziipari Szövetkezet az egyetlen ellenpélda ebben az írásban. A szovjet piac látványos összeomlása, úgy tűnik, megpecsételi a közösség sorsát. Röviden és tömören, amennyiben napokon belül valamilyen államközi egyezség nem születik a szovjet féllel, a magyar export ellentételének mikéntjére a hogyanjára. 160-170 főállású munkatársuktól lesznek kénytelenek megszabadulni — mint Tóth Lajosné főkönyvelő nyilatkozta. Vagyis elképzelhető, hogy a március közepén várható kényszerintézkedésekkel április közepétől drasztikusan csökkentik a létszámot. Sajnos, már most látható az is, hogy néhány esetben együtt dolgozó családtól, férj-feleségtől is kénytelenek lesznek megválni, mert egyelőre nincs miből fizetni őket. LADÁNYI BENEDEK Hétfőn: közgyűlés Holnap, hétfőn délután 3 órai kezdettel a városháza dísztermében ülést tart Hódmezővásárhely közgyűlése. A testület tagjai a város pénzügyeiről tárgyalnak majd, ezen belül jóváhagyják az 1990. évi zárszámadást, és rendeletet hoznak az 1991. évi költségvetésről. Az ülés nyilvános. Mártélyon bért is tudnak fejleszteni Ha kevés a pénz, nehéz elosztani. Különösen akkor, ha az a törekvés, hogy abból a kevésből több mindenre jusson. Mondhatnánk úgy is, föladja a leckét. A mártélyiak azonban ügyes emberek. Erről tanúskodik a községi önkormányzat legutóbbi ülése is, melyen a költségvetésben rendelkezésükre álló pénzösszeg felhasználásáról kellett dönteniük. Ez évben mindössze 22 millió forintból gazdálkodhatnak. Ennek nagyobb részét — mint azt már az előzetes költségvetés megtárgyalásakor is hangsúlyozták — a községi intézmények fenntartására, működtetésére fordítják. Fejlesztési célokra, ami a legfontosabb feladatok megvalósítását jelentheti , 1 millió 300 ezer forintot irányozhattak elő. Számoltak azzal, hogy az idén tovább emelkednek az árak, ezért a növekvő infláció ellen tartalékot képeztek. Az erre elkülönített pénzösszeg általános és úgynevezett céltartalékként szolgál majd. Tisztában vannak azzal, menynyire nehezedtek az életkörülmények; január 1-jéig visszamenően 20 százalékos bérfejlesztést hajtanak végre minden területen. A vitában több olyan javaslat is elhangzott, amelyet az év során hasznosítani lehetne. Bevezetésük, megvalósításuk azonban gazdaságossági számításokat igényel, ennek érdekében az ülésen ad hoc bizottságokat választottak. A bizottságok a javaslatok kivizsgálása és a számítások elvégzése után beszámolnak majd a képviselő-testületnek.