Vásárhely és Vidéke, 1993. július (3. évfolyam, 704-730. szám)
1993-07-01 / 704. szám
III. évfolyam, 704. szám 1993. július 1., csütörtök Ára: 6 Ft Ki segít a magángazdákon? Mint arról beszámoltunk, a határban beértek a gabonák. Kezdődik az aratás. A parasztember életében mindig nagy jelentőségű volt e munka, hiszen a mindennapi kenyérnek valót gyűjtik be. Nagyapáink és apáink nem véletlenül nevezték a búzát „ életnek”. A szövetkezetekben és az állami gazdaságokban a betakarítás személyi és tárgyi feltételei többnyire biztosítottak. De, vajon hogyan alakul ez a kérdés a most induló egyéni, magángazdaságokban. Ismeretes, hogy városunkban és vonzáskörzetében az ideiglenes földhasználati joggal több mint ezer ember élt, melynek során 4 ezer hektár területet magángazdák művelnek. E terület több mint egynegyedén, 1200 hektáron termelnek kalászos gabonát. Vajon hogyan sikerül az aratást elvégezni ezeken a táblákon? Lesz-e vállalkozó aki szolgáltatásként segít a géphiánnyal küszködő gazdákon? Nos, erre kaptunk választ tegnap este a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület Mátyás utcai székházában. Mint ismeretes e szervezeten belül működik egy jól szervezett növénytermesztési szakosztály, melynek vezetője Zsilinszky Emil agrármérnök. A kisteremben összegyűlt magángazdák és érdeklődők előtt tartott tájékoztatóból a következőket tudtuk meg: A szakosztály eddig is figyelemmel kísérte a magángazdaságok működését, a lehetőségekhez mérten szaktanáccsal, vetőmagbeszerzéssel és egyebekkel segítette boldogulásukat. Most, hogy eljött az aratás kezdete, ebben is segíteni szeretnének tagjaiknak illetve az érdeklődőknek. A lehetőségeket kutatva, felkeresték a szövetkezetek és a Hód-Mezőgazda Rt. vezetőit, ezen termelő üzemek rendelkeznek megfelelő kapacitással arra is, hogy bérmunkában segítsenek az egyéni gazdaságoknak. A tárgyalások eredménnyel végződtek, sőt a szövetkezetek maguk is keresik a szolgáltatások lehetőségét, hiszen a meglévő géppark teljes kihasználása a cél. Aratást vállal a Május 1., a Dózsa, a Hód-Csillag, a Tangazdaság és a Hód-Mezőgazda Rt. Zsilinszky Emil az egyes munkák díjtételeit is ismertette, amelyek üzemenként kis eltérést mutatnak. Hangsúlyozta: a felsorolt tarifák tájékoztató jellegűek, apró változtatások még elképzelhetők. Az alapárra a 6 százalékos áfá-t minden esetben rá kell számolni. A kombájnolás díjtételei 4000 és 4500 forint között alakulnak hektáronként. Természetesen az aratók a szállítást is vállalják, ennek ára 10-15 forint mázsánként, de van aki kilométerben számol. Lehetőség van tisztításra, szárításra, sőt bértárolásra is. A tisztításért 9-14 forintot kérnek mázsánként, a bértárolásért 7-9-et. A Hód-Mezőgazda Rt. a betakarított termést felvásárolja, ha a gazda hajlandó eladni. Ebben az esetben az aratás úgynevezett kedvezményezett tarifával történt, ami jóval olcsóbb (40 mázsás termésátlagra számolva, 2000 forint körül van hektáronként). A termésért 720 forintot kínálnak mázsánként, plusz 10 százalék áfa, ami végül is 792 forintra rúg. Ezenkívül az ocsút is megvásárolják, 150 forintért mázsáját. Ezek után szót kapott Lőkös Mihály magánvállalkozó is. Mint mondta, társával mezőgazdasági szolgáltatásra rendezkedtek be. A talajelőkészítéstől a betakarításig minden mezőgazdasági munkát vállalnak. A minőség garanciája a majd 10 éves gyakorlat és a John Deere géppark. Úgy érzi árban versenyképesek a szövetkezetekkel, náluk egy hektár aratása 3500 forint körüli összegbe kerül, 10 hektár felett 5 százalék kedvezményt adnak. Szállítást is vállalnak, 5-20 kilométeres távolságon belül 1 „ kanyar” 350 forint, 5 kilométernél közelebb olcsóbb, ami helyszíni alku tárgya. Befejezésül Zsilinszky Emil még egyszer hangsúlyozta, a felsorolt tarifák tájékoztató jellegűek. Jelentkezni a munkavállalók irodáiban lehet, valamint az egyesület Mátyás utcai székházában a hivatalos időben. Legvégül felhívta a gazdák figyelmét arra, hogy vigyázzanak a szalmára is, ne hagyják kárba veszni mert az idén „ nagy becsülete” lesz. Nálunk még 20 forint körül van a kis bála darabja, de az ország egyes vidékein már most 100 forintért el lehet adni - hallottuk. Héjjá J. Gyula Mindszenti Napok - július 2-4-ig Mindszenti Napok elnevezéssel július 2 és 4. között rendezi meg a Kárpát-medence Mindszent érd- és utónevű településeinek kulturális és sporttalálkozóját a városi címre pályázó 7960 lelkes Csongrád megyei nagyközség Mindszent. Az erdélyi Csíkmindszenttel kialakult testvérközségi jó kapcsolat alapján tavaly szeptemberben született az ötlet, hogy nyáron rendezzük meg a Mindszentek találkozóját. „ Gondokkal terhelt világunkban az embereknek kevés lehetőségük van két-három felhőtlen, jó hangulatú nap eltöltésére. A találkozó megrendezésével ehhez kívánunk lehetőséget biztosítani, e rendezvény a határainkon túli magyarsággal való kapcsolattartásra is megfelelő fórum lenne. A találkozót pártideológiáktól függetlenül, politikamentesen kell megvalósítanunk" - hangzott el az ötlet előterjesztésében. A képviselő-testület azonnal az ötlet mellé állt, s kedvező visszhangra talált a lakosság körében is. Elindult a szervező munka. Meghívó levelünket 17, egykor Magyarország területén levő településnek küldtük el, 9 magyarországi, 4 szlovákiai, 3 romániai és 1 lengyel községbe. E települések egyben azonosak, a községek nevüket mindenszentek tiszteletére felszentelt templomaik után kapták. 5 magyarországi - Csehimindszent, Csonkamindszent, Mátramindszent, Mindszentkálla, Mindszentpuszta (társközségével Pérrel) -, 1 erdélyi - Csíkmindszent - és 1 felvidéki település - Szepesmindszent - jelezte részvételét a találkozón. Közben Szepesmindszent visszalépett, mivel a találkozó módosított időpontja ütközött egy fontos szepességi egyházi ünnepel. Mindszent - néhány fizetővendég szolgálati szoba kivételével - nem rendelkezik vendégek elszállásolására alkalmas szállodával, panzióval, így a 340 más Mindszentekről érkező vendéget - a csíkmindszentiekkel kialakított megoldás alapján - elsősorban házaikban ingyenesen szállást felajánló családoknál, néhányukat a tiszai strand melletti hétvégi házakban és a kempingben szállásoljuk el. Az önkormányzaton kívül tehát a lakosság is jelentős szerepet vállal a rendezvény sikerében. A fesztivál rendezői szeretnék, ha a Mindszenti Napok a Mindszentek találkozóján túl a szűkebben vett mindszentiek, azaz a községben élők, illetve a Mindszentről elszármazottak találkozója is lenne. Ezért most első alkalommal rendezzük meg a Mindszentről elszármazottak találkozóját és tanácskozását is. Ezzel szeretnénk erősíteni az elszármazottak kötődését szülőfalujukhoz, s reméljük, hogy - mivel egy kicsit már a külső szemlélő szemszögéből is látják szülőfalujukat - észrevételeikkel, ötleteikkel, javaslataikkal segítenek megtalálni Mindszent egyéni arculatát, amitől Mindszent Mindszent és egyre inkább az lehet. A tanácskozáson elhangzottakat szeretnénk felhasználni a település hosszabbtávú fejlesztési koncepciója kialakításában. A Mindszenti Napok tiszteletére lapunk holnap 4 oldalas melléklettel jelenik meg. A magasból Tudósok állítása szerint a hegyvidéki ember karakterét, gondolkodásmódját meghatározza az a tény, hogy magasból tekint le a világra. Ugyanekkor fel is kell néznie a fölé magasodó hegyekre. Ezzel magyarázzák, hogy a hegyi emberek vallásossága is mélyebb, mint a síkvidékieké. Már Galyasi Miklós, a legendás múzeumigazgató is az alföldi mentalitással magyarázta, hogy a vásárhelyi ember nem szereti „ hegyet", azaz lépcsőt mászni, és ezért sem megy föl szívesen a Tornyai János Múzeum emeleti termeibe. Az elmúlt rendszer helyi művészetpolitikusai éltek is ezzel, és akit kevésbé tartottak fontosnak vagy kedvesnek, annak a műveit fölrakták az emeletre, így vált a múzeumi lépcső minőségi határrá. Tény, hogy a világ egyformább, ha mindig ugyanabból a magasságból szemléljük. Nehezebben vesszük észre szépségeit, de hiányosságait is. Ady írta: „ Még magasból nézvést megvolna az ország". Túl magasból nem tanácsos nézni semmit sem, mert a hiányosságokat nem veszi észre a szem. Repülőgépről tekintve elviselhető látványt nyújt a szürke gyártelep, nem látszik a szemét, a lekopottság. Kár, hogy olyan ritkán van módunk itt az Alföldön fölballagni egy-egy toronyba, s onnan körülnézni. A város sebei egyszerre kitárulnak, ha a Városháza, vagy valamelyik templom tornyából tekintünk szét Vásárhelyen. Az a fatális tévedés, amely tízemeletes panel-emlékműveket akart emelni egy rendszer dicsőségének megörökítésére. Embereket ragadtak ki megszokott életközegükből, tönkretették a város természetes arányait, életritmusát, fejlődését fals irányba terelték. Ami lentről nyomasztó csupán, az a tornyokból tanulság. Olyan, mint a sakktábla felülről, pontosan látszik rajta a játék állása. Sakktáblát szemmagasságba helyezni és úgy nézni: nem áru el semmit a játszmából. Nem csupán méterekben kifejezhető magasság létezik. Van szellemi is, úgy hívjuk: emelkedettség. Ahhoz, hogy egy település valóban jól fejlődjön, legelsőbb erre van szükségünk. És ahol a lelkekben helyes arányok alakulnak ki, ott a település képe is szép lesz. Közelről és távolról egyaránt. „ Van munka, teendő bőven! " (2. oldal) Van túlvilág? (3. oldal) Meglátogattam Posztós nénit... (5. oldal) Vásárhelyi ezüstérem (7. oldal) Mit mond Medgyasszay László? A pénz hiánya országszerte gond Az utóbbi időben Medgyasszay László, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára az ország több helyén járt, hogy személyesen tájékozódjon a magyar mezőgazdaság helyzetéről. A nemrégiben bekövetkezett természeti katasztrófa, jégverés után megyénket is felkereste, sőt városunkban is járt. Személyesen meggyőződhetett a pusztító vihar és jégverés okozta károkról. A katasztrófa sújtotta gazdáknak elmondta: a kormány mindent megtesz a károk enyhítésére, ő maga maximálisan támogatja azt a gondolatot is, hogy a biztosítással nem rendelkező gazdák is kapjanak valamilyen segítséget az államtól. Tudjuk, azóta már történt intézkedés erre vonatkozóan, az azonban még nem derült ki, hogy mennyi jut ebből az összegből a biztosítással nem rendelkező gazdáknak. Reméljük, rövid időn belül megtudjuk. A látogatás során egyéb kérdésekről is elmondta véleményét. Többek között azt is próbálta bizonygatni, hogy a mezőgazdaság nehéz helyzetéért nem csupán a kormány agrárpolitikája hibáztatható, hanem a mezőgazdaság jövedelemtermelő képességének a hiánya is. Súlyos gondot okoz a tulajdonrendezés elhúzódása. A földhöz jutottak nemcsak a föld birtoklásának örömét, hanem annak nehézségeit is érzik, főleg azt, hogy még mindig nem lehet megfelelő hitelhez jutni. A pénz hiánya - bármerre jár az országban - mindenhol gondot okoz. A mezőgazdaságra nagy szükség van, az adottságaink megvannak. A baj az, hogy a piacaink egy részét elvesztettük, hiányzik a hazai fizetőképes kereslet az élelmiszerek iránt. A fogyasztó sem tud fizetni, de az állam sem tudja finanszírozni a termelést. Ennek ellenére nem tagadhatjuk le, hogy a kormány kedvezményes hitelekkel, kamattámogatással segíti a termelőket, és mindent elkövet annak érdekében, hogy a jövőben a mezőgazdaság nagyobb támogatást élvezzen. Az értékesítési biztonság megteremtése nagyon fontos dolog. Ebben segít az elfogadott agrárrendtartási törvény és a nemrég létrehozott agrárrendtartási hivatal. Meg kell tanulnunk szabályozott piacban gondolkodni - csak azt, és annyit termelni, amennyire szükség van. Ebben a munkában óriási szerepük lesz a terméktanácsoknak. Meg kell tanulni, nemcsak a májusi eső, de az információ is aranyat ér a mezőgazdaságban. Elismerte, az emberek félreérthetetlen, egységes álláspontot várnak a kormánytól, de sajnos a tájékoztatás nehezen jut el hozzájuk. Mint mondta, a látványos eredmények eléréséhez türelemre és időre - no meg békességre van szükség. - héjjá - Lelkes István