Vásárhely és Vidéke, 1885. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1885-01-01 / 1. szám
erben legalább is 12 írtra felemelkedjék a búza métermázsája. Ilyen boldog uj évet kivin nálunk a legtöbb ember, mert hiába, földmivelő nép vagyunk s a jó esztendő fogalmához nem elég a mai időben a bő termés, ha az árak alacsonyak. A búzaár lesz tehát a „boldog uj év“ mikénti beválásának fokmérője. Adja isten, hogy e tekintetben se csalódjunk s az 1885-ik év minden tekintetben áldást hozzon a hazára és városunkra! Boldog uj évet! A gazdasági egylet köréből. A két egylet egyesülése tehát igen kivánatos, de nem csak azért, mert igy igen szép megtakarításokat lehetne eszközölni, hanem azért is, mert a gazdálkodó és iparos folytonosan egymásra vannak utalva s igy egymástól idegenkedniük nem szabad. A gazdálkodóknak különösen érdekükben áll, hogy az iparos osztályhoz közeledjenek, mert Magyarországnak most isaz a legnagyobb baja, hogy a módosabb gazdálkodó inkább taníttatja annak a fiát, de iparosnak nem adja, holott pl. egy 50000 frt értékű vagyonnal biró gazda, ha 7 gyermeke van is s hét felé osztja a vagyonát, ha egy iparos fia van, az a reá eső osztályrészből szép üzletet kezdhet, míg a többi testvér, aki földmiveléssel foglalkozik, alig hogy megél. A régi mesteremberek azért nem igen boldogultak, mert anyagi segítséget nem kaptak s két Kozák munkájával tőkét nehezen bírtak teremteni, azért volna kívánatos, hogy ha a külfölddel versenyezni akarunk, hogy a módosabb földbirtokos gazdák is nevelnék az iparra fiaikat s ezt csak úgy remélhetjük, ha a gazda és iparos osztály többször érintkezik egymással s gazdáink is megtanulják becsülni az iparos osztályt s a tisztes ipart. És azért mi melegen óhajtjuk a két egylet csatlakozását s azt hisszük, hogy senki sem akarja az 1848 előtti korszakot, midőn városunkban a gazdálkodó és iparos osztály jóformán kerülte egymást, miután pedig a gazdasági egylet szakadt ki az iparegylet kebeléből, a gazdasági ügyletnek kell ahhoz visszacsatlakozni. A iparegyletben eddig is fennállott a gazdasági szakosztály, melynek elnöke Baloghi Soma volt. Ennek a szakosztálynak 600 frt alapja van gazdasági célokra. Ez összeg is készen várja csatlakozás esetén a gazda közönséget, mely eddig gyümölcsözetlenül hevert. A gazdasági egylet tagjai, mint halljuk, legközelebb egy rendkívüli közgyűlésre, fognak összehivatni, annak eldöntése végett, hogy az iparegylethez leendő csatlakozás szavazat által kimondassák. Kérjük azért a gazdasági egylet tagjait, hogy ez alkalommal minél tömegesebben jelenjenek meg s az egyesülés eszméjét támogassák, mert ez úgy a gazdálkodók, mint az iparosok érdekeire nézve legkivánatosabb. Az egyesülés erőt ad. Adja isten, hogy úgy legyen. V. J. Ezen czikket a gazdasági egyletnek egyik ügybuzgóságáról ismert tagja küldte be hozzánk közlés végett s bár nem osztjuk annak intenzióját, készséggel közöljük, mert a tisztességes ellennézetnek lapunk tere mindenkor nyitva áll, nagy krach volna készülőben, aztán hogy leültette őket a híres fiskális, előterjesztették a kérdést, hogy Tóbiás végrehajtó szeretne lenni, hát azt szeretnék ők a tekintetes Doktor úrtól megkérdezni, hogy miféle könyvekből lehetne azt legalaposabban kitanulni, hogy valahogy meg ne bukjék Tóbiás a cenzúrán. A híres fiskális, kinek a gyöngéd bánásmód volt a leggyöngébb oldala, az alázatos kérdésre azzal felelt, hogy klienseit, egyiket a másik után kilökdöste. Talán keveselte a honoráriumot. Aztán tudom is én, hány fiskálist, szenzárt kérdezhettek még Tóbiásék, elég az hozzá, hogy Tóbiás a törvények és szabályok tanulásához szerencsésen hozzá fogott, a praxis megszerzése végett pedig a főváros fogasabb végrehajtóinak felügyelete alatt próba nyúzásokat is eszközölt. Öszszeírt, zálogolt, pecsételt, transferált, és hezitált, mely hivatalos eljárás körül nem egyszer hallott ugyan úgy a saját személyére, mint functiójára tiszteletlen hangokat, de ez őt épen nem riasztotta vissza a pályától, mert jövendőbeli boldogsága függött, tőle. Máskülönben meg, hogy a megtisztelt adósok méltatlankodtak ellene, ezt a dolog természetében fekvőnek találta. Két hónapig tanult Tóbiás éjjel nappal. Bevágta a paragrafusokat, tudta is mint a tíz parancsolatot. A vizsgálat súlyos órája közeledvén, rendezgette a magolásba megtörődött ábrázatát. Lekerelte ruhájáról a két hónapi port, (előbb nem ért rá) midőn kopogás hallatszik ajtaján. A levélhordó lépett be. Trencsén megyéből jött levél Tóbiásnak. Bizonyosan a Szálitól. Szerencse kivonat, vagy talán már gratulátió ? Lázasan bontotta fel. Azután hosszúra nyúlt arczcal olvasta. Egy barátja értesíti, hogy a Száli tegnap esküdött. Tóbiást is tiszteli. Kzöczény Tóbiás néhány nillanaliff mintha A gazdasági egylet múlt évi deczember hó 26-án tartott közgyűlésén Vékony József azon indítványnyal lépett fel, hogy a gazdasági egylet az iparegylettel csatlakozzék. Az eszme nem új s ugyanezen indítvány egy évvel ezelőtt a gazdaegylet elnöke által is megtétetett, de nem talált elég viszhangra, míg most egész ingerültséget keltett, mert az indítvány oly gazdálkodó férfiú által lett felszínre hozva, ki eddig a gazdaegyletnek legmelegebb támogatója volt. Városunk fiatal gazdái között az indítványozón kívül sokan vannak, kik az egyesülés előnyeit belátva, elérkezettnek vélik az időt a két egylet csatlakozására; mert az iparegyletnek saját háza van s elegendő helyisége, hogy ott a gazdasági egylet tagjai is összegyűljenek, mig a gazd.egylet bérelt helyiségben még mindig a kezdet nehézségeivel küzködik s bár anyagilag szépen gyarapodott, mert a titkári jelentés szerint 1800 írt készpénze, teljesen bebútorozott olvasó terme ,1500 frt értéket képviselő könyvtára van, ezt jó részben az intelligentiának köszönheti, mely mindig előmozdítani igyekezett az egylet törekvéseit, azonban mindennek daczára a gazd.egylet külön állása az iparügylettől, teljesen indokolatlan. Mert miért fizetünk a két egyletbe kétszeres tagdíjat, holott, ha csak az egyik helyre fizetnék azt, ép úgy ezért érnénk s egyenként 2 frt 40 ,kr. fölösleges kiadást megtakaríthatnánk. A gazdasági egylet házbérben fizet 600 irtot, lapokra 100 irtot, szolgának 120 frtot, tiszteletdijakban mintegy 100 frtot, ez együttesen 900 frtot meghalad, s ezen kiadás csak azért történik, mert a gazda is, iparos is külön helyiségbe jár, s ha a két egylet egyesülne, ezen 900 frtot is minden évben megtakarítani lehetne s ez által az iparegylet helyiségei szükség esetén egyik szomszédos telek megvétele által meg is nagyobbittathatnának. nik látszott előtte. Hiszen arra nem tódulnak olyan sokan, mint más pályára, könnyebb is belőle megélni, meg a mi fő, a végrehajtó hivatalos ember, és mint ilyen a maga functiója körében hatalmas úr. Nem valami közkedveltségű ugyan a pálya, de sok más hivatalnál előbb áll, gondolta Tóbiás, és hogy ha a vizsgát kiállja belőle, a diplomával együtt adják majd a kinevezést is. Egy pár hónap az egész, aztán rá se néz többet a falusi tanítókra, azok keresik majd az ő protekcióját, hiszen ő akkor czilinderben jár. Az eszmét pompásnak találta. A tanulástól se ijedt meg, hiszen az gyorsan megy, lüktető erőt ad abba a szerelem, sarkalja a boldogság reménye. Miután Tóbiás a saját, felfogása szerint az iránt is tisztában látta tervét, hogy Száli mind halálig hű marad (bizonyosan a Tóbiás szép hangjához) és hogy csak őt fogja boldogítani, beállott a terv megvalósításának keresztülvitele, melynél a Tóbiás atyafia, az ő egyetlen jóakarója, kit a partié egész elvakított, minden akadály elhárítására vállalkozott. Mindenek előtt a stúdiumokat kellett volna beszerezni, ha tudták volna, hogy mik legyenek azok. De hiszen Tóbiás nem azért volt okos ember és az ő jóakarója nem azért vágott bele ebbe a nagy dologba, hogy ilyen csekélységen iselakadjanak. Mire valók a prókátorok, a jogi tanácsadók, kik minden bajból kisegítik az embert, pláne, ha a törvényeket és rendeleteket kell keresni. Mivel azonban nem lehet egyformán bízni mindegyiknek az ügyességében, mert még felé is vezethetik az embert, legjobbnak gondolták a leghíresebb és legfogasabb pesti ügyvédet megkérdezni, aki az ilyes dolgokban a legjobb tanácsot tudja adni. Amint a kávéházba kitudakolták, hogy kitől is kérjék hát az életbe vágó tanácsot, nyomba ba is állítottak egyik hírneves pesti ügyvédhez. Nasru kénét ráírtak mintha levaláon is valami Van szerencsénk a lomártielyi összes ipartársulatok közös értekezletet»! « a vásárhelyi általános ipartest megalakítása czéljából kiküldött — végrehajtóidig 1884. deczember 28-án tartott ülése sározatába! felhívni a tisztelt iparos közönség hogy e körlevélen nevük aláírásával jelezi ki miszerint az általános ipartestület megírását helyesnek, üdvösnek tartják és azt éják. Az ipartestület megalakítók czélja, hogy az iparügyet érdeklő kérdésekek az iparosok által intéztessenek el, melyik az iparosok tudhatják legjobban, hol és rejlenek az iparfejlődés akadályai. Az iparit megalapításával az első fokú bíráskodás az os közönség kezeibe lesz letéve; a tanonczismód szerződés ügye, továbbá ezek nyilván!Ha szintén az partestület jogához tartozik ; epa-testület hieszét vesztette volna; a föle szerezve állt majd magához térve, elkeserítvn a törvényeket és szabályokat földhurgtosta, aztán egy bus sóhajba temetve mini regényét, erőt vett rajta a csendes lemondás. Esak a végrehajtói pályáról, mert arra ugyisbe gondolni se szeretett. Belátta, hogy meg tocsira, önmaga csalta meg magát, az atyafestk bűnrészes, azért meg is bocsátott neki. Inak pedig boldogságot kívánt, de úgy, hogyik,tan hallotta. Tóbiás tehát a végrehajtásrát nem tette le, azért mégis végrehajtó lettkémtok végrehajtója, majd a hirdetések tának vezetője. Vágyai ne továbbját a korrekt,gépezi már vagy tíz év óta. De hiába ült a sors nincs előléptetés. Egyszer jutott abba a bt. re-tényteljes helyzetbe, hogy a korrektort ettük, és ő vele helyettesítették. Két heti próbán áltndósították volna is, ha úgy nem esik dolog, hogy az elcsapott korrector ártatlansága rnvén, helyét ismét megkapta, Tóbiás pedig aesett a hirdetések rovatába, a keretek beezésének művészetét tovább fejleszteni. Ennek a kis interregnum pedig azzal fizette meg az árát, hogy mmbb állásának reményében, az ahoz illő tisztek külső biztosítására egy hónapra abonáltarát a borbólnál, és már kétszer meg is borkozott, mire ismét betűszedővé sülyedt. Minden szerencsétlenség helyén valami szerencse, úgy a Tóbiás borbóliilomájában is, mert egy hónap alatt annyira szokott a borotválásba, hogy most már rend megírja, a felesége pedig ettől kezdve Tó ne,sak becsüli, de szereti is,sithi A gazdasági egyletnek ipar-egylettel czélzott egyesüléséről lapunkba már jóval előbb nyilatkoztunk s részünkről mi sem látjuk be az egyesülés szükségességét, ort mindkét egyletnek meg van a maga jogosultsága városunkban, mivel mindkét különálló egyesületnek külön czéljai vannak. Igaz ugm, hogy az iparosoknak és gazdáknak vann közös érdekeik is, ezeknek előmozdításán azolyi vállvetve működhetik a két egylet, anélkül hagy e miatt állandóan egyesülniük, azaz jobt mondva, a gazdasági egyletnek az iparegyleti olvadnia kellene. Hogy városunkban külö gazdasági egylet és külön iparegylet áll fenn, ebben nem a gazdálkodó és iparos osztálynk egymástóli idegenkedését látjuk, hanem bngságát annak, hogy mindkét osztály tudatásabbz ezen egyletek hivatásának, fontosságának szükségességzének, s mindkét osztály elég erős,hogy “érdekeinek előmozdítása és tagjai szakismetének kibővítése czéljából, az egyleti élet téri önálló akcziót fejtsen ki. S ha az iparegylet ez ugban megfelel czéljának és betölti hivatását, én sajnálatosnak tartanék Hun-Vásárhely város 1^000 földműves lakosára nézve, ha gazdasági e^te önálló működésre, önálló fennállásra kér nem lenne s most a midőn a kezdet nehéz, it már szerencsésen leküzdötte, beolvadnia iparegyletbe Ez nézetünk szemben a fönti '^tel is. _____ . Szerk. Felhívás Hmező-Vásárhely város tiset iparos közönségében.