Vásárhely és Vidéke, 1888. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1888-07-05 / 27. szám

lattá alakulás ellen. Őrgróf Pallavicini Sándor 900 ezer írttal, Csongrád város 454,000 írt­tal, gr. Károlyi Sándor 194,000 írttal, Sán­­dorfalva 100,000 írttal, Mindszent 72,000 írt­tal érdekeltek a társulat alakításánál. — Hogy él a váczi püspök? Erre a kérdésre igen szép és igen meglepő választ ad a „Váczi Közlöny“, miként nyilatkozott őexelencziája egy nála tisztelgő úri­embernek. Azt mondta a többi közt, hogy „engem a sok fáradsággal járó bérmálási körút nem fárasz­tott ki, habár megvallom — az erszényem nagyon megérzi. De hát az utazás költségek­kel jár“ monda mosolyogva ő excellencziája. „Hanem arról biztosítom önt — téve hozzá a főpap, — hogy a mostani körutammal ki­adott 200.000, forintból nincs egy krajczár se váczi pénz.“ — Tehát ez összeg még kassai püspökségében lett megtakarítva, s hogy meny­nyire takarékos, azt maga a főpásztor saját nyilatkozata bizonyítja, mely szerint ő éven­ként csak 400 irtot költ személyes szükség­leteire. — Az adófelügyelő. Mindig van mit följegyezni a szegedi adófelügyelőről. Újabb stiklije a következő: Van Csongrádm­egyének egy épülete Szegváron, az a nagy megyeház, melyben a vármegyének, Szentesre menetele előtt, hivatalai voltak elhelyezve. Ez a ház 1884. óta üresen áll. A törvény értelmében a hivatalos, köz-czélra szolgáló épületek nem ké­peznek adótárgyat. Az adófelügyelő azonban rájött, hogy ez az épület már nem szolgál hivatalos helyiségekül, tehát kapta magát, 1884-től kezdve kirótta rá a házosztály adót. Egy olyan épületre melyben senki nem lakik, mely után a vármegye semmi jövedelmet nem húz. Mindegy a mi adófelügyelőnknek, ő meg­adóztatja végre a templomot is. Az adó 1884- től számítva, már több száz írtra rúg. Az alispán felebbezett az illetéktelen adókivetés ellen. E felebbezés folytán került az ügy a megyei közigazgatási bizottság elé. Az adófe­lügyelő véleménye az volt, hogy vettessék el az alispán felebbezése és csak fizessen a vár­megye. A közigazgatási bizottság tagjai kivé­tel nélkül a méltalankodás érzetével fogadták ezt a javaslatot, melyet azután egyhangúlag elvetettek. Az adófelügyelő felebbezést jelen­tett be. S igy a húr végig ki lesz húzva és feszítve. Kíváncsian várják a vármegyeiek a pénzügyi bíróság döntvényét. — Béla czigány Szegeden, A „Szegedi Naplóban“ olvassuk a következő sorokat: A szomszéd Vásárhely kedvencz muzsikusa Czutor Béla bandájával átrándult egy pár napra világot látni hozzánk Szegedr­­e. A vendégszereplés mind erkölcsileg, mind anya­gilag jó sikerű volt. Akik meghallgatták az „Európában“ teljes elismeréssel beszélnek arról a tőről metszett, hamisítatlan czigányos hév­ről és lélekről, melyet Béla czigány minden magyar nótájába beleönt, s amit bizony nem ártana eltanulni a mi savóvérü uriczigányaink­nak sem. Persze az a bökkendő, hogy erre születni kell. — A „Szegedi Híradó“ szintén dicsérettel emlékezik meg czigányainkról, így ír róluk: „A jól szervezett banda jól érti a dolgát s úgy látszik, teljesen megérdemli azt a szeretetet, a melylyel Vásárhely közönsége iránta viseltetik. A zenekar leginkább a régi zamatos magyar nótákat adja elő szépen cikor­­nyátlanul s a prímás hegedűszólói valósággal szívhez szólnak.“ — Ha a szegedi közönség­nek is úgy megnyerték Béláék tetszését, mint a szegedi sajtónak, még megérjük, hogy Béla az Erdélyi Náczi örökébe lép s itt hagy ben­nünket bandájával együtt, mert nálunk a szép érzéket sértő, fülkinzó fúvós zenekarok kezdik elfoglalni a tért s a muzsikus czigánynak vékony a keresete. — Az arad-csanádi vasutak részvénye­sei a múlt szerdán tartották Aradon rendes évi közgyűlésüket, mely alkalommal az 1887. évi üzleti jelentés is beterjesztetett. A rész­vénytársaság vagyona 1.886,246 frt 65 kr, melylyel szemben a teher 600,757 frt 56 kr. s igy a társaság tiszta vagyona majdnem egy millió 300 ezer frt. — A múlt üzletév tiszta jövedelme 451,277 frt 61 kr. volt s ez kö­vetkezőkép osztatott fel : 162,000 frt o. é. a kibocsátott 28,000 drb. elsőbbségi részvény 6 százalékos osztalékaira, 189,600 frt o. é. a 31,600 darab törzsrészvény 6 százalékos osz­talékaira, 29,800 frt o. é. a kibocsátott 28,000 darab elsőbbségi és 31,600 darab törzsrész­­vény félszázalékos felülosztalékaira, 1200 frt o. é. a felügyelő­bizottság rendes tagjainak díjazására, 23419 frt 40 kr. o. é. az alapsza­bályok 8. §-a értelmében az igazgatóság tag­jainak évi járulékaira, 14051 frt, 64 kr o. é. az alapszabályok 8. §-a értelmében előre nem látott kiadások fedezésére szóló tartalékalap javára, 20,822 frt 32 kr. o. é. egy vasút meg­újítási és kiegészítési tartalékalap javára és végre a még fenmaradó 5834 frt 25­ kr. mint átvitel a következő 1888. év számlájára.­­ A közgyűlés végül elhatározta azt is, hogy a vasút Boros-Sebestől Gurahonczig, mintegy 27 kilo­méter hosszban tovább építtessék, miáltal nagyszerű erdőségek és kőtelepek fogják ismét emelni a vasút szép forgalmát. Az Arad-csa­nádi vasutak oly kitűnő vezetés alatt állanak, (Boros Béni az igazgatójuk), hogy mintái le­hetnek a vicinális vasútaknak. A mágocsi posta Szentessel hozatott egyenes összeköttetésbe s Orosháza és Mágocs közt a postakocsi járat megszüntettetett. — Bitang jószág árverése. Egy három éves 60 írtra becsült bitangságba jutott kancza csikó Orosháza község házánál f. hó 19-én el fog árvereztetni. Nem lehetetlen, hogy a vá­sárhelyi tanyákról tévedt Orosházára s igy felhívjuk reá a netalán érdekelt káros figyelmét. — Búcsú. E városból, hol jó és bal­sorsban 33 évig laktam, véglegesen elköltöz­vén, azon barátaimtól és ismerőseimtől kikkel nem találkozhattam s általában a t. közön­ségtől ez után veszek búcsút. Fogadják egyen­­kint és összesen köszönetemet, irántam tanú­sított nagybecsű jóindulatukért s kérem, tart­sanak meg jó emlékezetükben. Hmn-Vásárhely, 1888. julius 3-án. Engel Sándor néptanító. IP." Lapunk jelen számával ui. évne­gyedet kezdvén meg, tisztelettel felkérjük előfizetőinket előfizetéseik szives megújítására. NŐK KARA. Bebalzsamozva Illatszerekkel, Tettük a sírba, Gyöngéd kezekkel, Begöngyölgettük Gyolcska tagjait; S most, hogy keressük, Krisztus nincsen itt ! A sétáló nép közt, a varázs kapuja előtt egy polgár beszél, meglehetős gyenge versben : MÁSIK POLGÁR. Innep s vasárnap legszebb időtöltés, Mesélgetnünk a véres háborúkról, Hogy vinak a messze török földön, és Melyik vadnép jön győztesen a harczból . Iszunk s nézzük az ablakból, hogy a viz Hátán hány czifra hajót visz. És estve, midőn vígan hazatérünk, Áldjuk az istent, hogy békében élünk Ügyes a katonák verse: KATONÁK. Várat, erőset, Magasat, Szép fiatal lányt Daczosat, Hódítani meg, Szeretek. Nagy feladat, nagy ! De remek. Szóljon a harsona! Rajta, előre! Vagy diadalomra, Vagy temetőbe. Ez csak az élet! Lelkem is éled. Rajta tehát! A vár is, a lány is Megadja magát. Vakmerő munka, Szép a jutalma! Elnyeri, é­s megy tova, A katona. A doktorok jellemzésére mondja Faust: Ki a vegyésztársak körében, Borkonyhájába be-beült, S a­mit talált a hosszú recipéken, Száz ellentétes szert összeköpült, a hős kérőt, a vörös arszlánt, A liliommal langy fürdőbe tette. S onnan kivéve, szabad tűz lángján át, Egyik nászágyból másikba helyezte, S ha aztán ekkor az üvegben A czifra királynét láthatta meg: Az orvosság kész volt, — halt a beteg. Ki gyógyult meg ? nem kérdte senki sem. Ilyen ördöngös büvitallal, E völgyeken e hegyeken, Jobban pusztítottunk bizonynyal, A döghalálnál is, mi ketten. Magam ezreknek adtam be a mérget, Mind elsorvadtak, s­em meg kellene érnem, Hogy eljárásom e nép előtt érdem. S mert bátran gyilkolánk, most feldicsérnek. Estve van, a szép Margit szobájában ábrándoz Faustról: MARGIT. Sokért nem adnám, hogyha tudnám. Hogy ki lehetett az az ur­ma ? Derék embernek látszik igazán, S nemes családból kell származnia. Leolvasom én azt homlokáról. Hogy lenne különben oly deli, bátor . Szép sorok ezek, miket Faust Margit szobájában elmond: FAUST. Te kedves alkony! a mely elborítod Ezt a szentélyt, fogadd üdvözletem! Szállj meg, szerelmi édes gyötrelem ! Mely a remény harmatját szomjazod! Csend, rend, megelégedettség Lelkét lehelli itt a jég. Minő gazdagság, itt e szegénységben! Minő boldogság itt szűk börtönében! Sikerülten van fordítva a Margit és Faust közti következő jelenet is: FAUST: Mindjárt megismerél kis angyalom! A­mint a kertbe bejöttem ? MARGIT: Nem látta? Hisz a szemem lesütöttem. FAUS­T: És megbocsátod azt, várjon ! Hogy a minap, a templomból jöttedben. Olyan arczátlanságra vetemedtem. MARGIT:­ Nem jártam még így, hát meg is ütődtem. Senki se mondhatott rosszat felőlem. Elgondolom, tán a viseletedben Ötlött szemébe, valami illetlen . Azt nézhette ki: elbánhat velem. Mint egy hitvány nyal, egész röviden. Hanem megvallom, — nem tudom mi volt . Valami bennem Ön javára szólt. Magamra nagyon haragudtam, Hogy Önre jobban nem haragudhattam. FAUST. Édes szerelmen! MARGIT. Ne mondja! (Gerepesent szakit, s leveleit egyenként tépi.) FAUST. Mi lesz ez ? Bokréta tán ? MARGIT. Nem az ő. Csak játék ez. FAUST. De miféle? . MARGIT. Oh menjen! Kinevet. (Tépi a leveleket, suttog.) FAUST. Mit suttogsz ? Lelkem! MARGIT. Szeret! — Nem szeret. FA­UST Oh nyájas arczú angyalom! MARGIT. Szeret — Nem. (Leszakítja az utolsó levelet, s élénk örömmel mondja.) Szeret. FAUST. Igen! Szeretlek, gyermekem Vedd e virág szavát, Isten szavának! Ilidj mint Istennek, ennek a virágnak! Igen ! szeret. Érted-e , mit tesz ez . Szeret. (Mindkét kezét megragadja.) MARGIT. Szivemre tolál, mind a vérem! FAUST. Me rezzenj össze! E tekintet­ű kézszorítás mondja meg, A­mit a szó ki nem fejezhet. Átadni magunkat egészen, Érezni a kéjt, a mely örök lészen, Örök! mert nem lehetne más a vége, Csak kétségbeesés. Nincs, nincsen vége! Margit­­megszorítja Faust kezét, kibontakozik s el­szalad. Faust darab ideig mereng, majd utána megy.) A szerelmes Margit dicsőíti Faustot: Mily ép, mi szép A termete, Hogy mosolyog Ajka, szeme Óh mily édes A beszéde, Oh a csókja Tü­zessége! Nehéz a szivem, Nyugtom oda, Hejd föl se lelem Többé soha! Szivem lelkem Értted eped, Jer! Várva vár Szerelmesed. Kedvemre hadd Csókoljalak, S haljak el a Csókod alatti íme itt a bűnös Margit: MARGIt. Hogy tudtam én szórni a gáncsot, Ha egy szegény lány hibázott, Hogy koptatom a nyelvemet Hősileg a más bűne felett! A feketét még feketébbnek néztem, S eléggé meg sem feketéltem. Ártatlanságommal mi nagyra voltam, S most ime, bűnbe botoltam. De a­mi ebbe ejtett engem, Oly jó s kedves volt, Istenem! Nagy munka, nehéz, de szép munka ez a Göthe fordítás. A férfiú, ki élte alkonyán, őszülő fürtökkel lelke telve poezissel, Faustot ülteti át magyarra, önmaga tette homlokára a babért. Hervadhatatlan az! Irányi Dezső. Nyilvános számadás Hun­ Vásárhely város polgármesteri hivatala által, a hazai árvízkárosultak segélyezése ér­dekében 506/1888. évi. sz. a. e város közön­ségéhez tizedenként kibocsátott, úgy a pol­gármesteri hivatalnál kitett gyűjtő iveken készpénz és gabonanemüekben tett adomá­nyokról. (Folytatás). A Il-ik t­i­z e­d b­e 11: Lerkó János 10 kr, Rácz Péter 4 kr, Gál József 10 kr, Tóth Mihály 10 kr, Töltési Já­nos 5 kr, Tóth József 1 kosár búza, Török Tál 5 kr, Gál János 10 kr, Oláh Mihály 10 kr, Olasz István 10 kr, Gazdag Sámuelné 5 kr, Ilarsányi Péter 5 kr, Vigh Sándor 10 kr, Csala István 10 kr, özv. Csala Istvánná 10 kr, Banga Máté 10 kr, Balog Sámuel János 20 kr, Imre Márton 10 kr, Kovács Pál 4 kr, Szam­ek István 5 kr, Szappanos Ferencz 5 kr, özv. Zvrizsán Istvánná 5 kr, Kádár József 5 kr, Hódi Péter 1 véka árpa, Mérai József 10 kr, Nagy Imre 10 kr, Lőkös Mihály 10 kr, dr. Hódi Péter 10 kr, Faragó István 5 kr, Balog Istvánná 4 kr, Tóth István 20 kr, Ko­vács Ferenczné 4 kr, Korsós Mihály 10 kr, Gy. Molnár Pál 10 kr, Kis Zsófia 10 kr, Bánfi István 10 kr, Kardos Juliánná 20 kr, Szabó Lajos 10 kr, Banga János 10 kr, Bu­­dai Mihályné 10 kr, Csókán György 10 kr, Lévai Simon 10 kr, Tóth István 10 kr, Bod­rogi Jánosné 4 kr, Kopornyik Jánosné 10 kr, Fejes János 10 kr, Vas Jánosné 5 kr, Szalcsó Antalné 10 kr, Molnár Juliánná 5 kr, Mol­nár Imréné 10 kr, Tóth Sámuel 10 kr, Tor­­dai Jánosné 10 kr, Bánfi Istvánná 10 kr, Bodrogi Imre 10 kr, Boldizsár Pál 10 kr, özv. Szabó Istvánná 10 kr, Vékony Péter 20 kr, Gregus István 30 liter búza, Szabó János 10 kr, Czeglédi István 10 kr, özv. Balog Mi­­hályné 1 kosár búza S. Szabó Pálné 20 kr, özv. Koncz Mihályné egy kosár búza, Kis M. •József Ferencz fél véka búza, Halász Mihály 10 kr, Mucsi János 4 kr, özv. Balog Mi­hályné 10 kr, Szappanos János 10 kr, özv. Nagy Mihályné 10 kr, Szabó Jánosné 10 kr, Lókri Józsefné 20 kr, Albert Miklósné 20 kr, Nagy Mihály 6 kr, Kopornyik Márton 10 kr, Gyevi István 10 kr, Tarik Sándor 10 kr, Bodó István 20 kr, Kis János 10 kr, Bujárd Pálné fél véka búza, Szűcs Zsuzsán­na 20 kr, Bán Mihály 10 kr, Szűcs Márton 10 kr, Kovács Márton 10 kr, Kovács Gáspár 10 kr, Balog János 20 kr, id. Bakacsi Ferencz 20 kr, őze Irma 10 kr, Fehér Pál 10 kr, Török Juli­ánna 10 kr, Hódi Péter 10 kr, Maksa Fe­rencz 10 kr, Radics Jánosné 20 kr, özv. Be­­reczki Péterné egy véka búza, özv. Bodai Jánosné fél véka búza, Szűcs Ferenczné fél véka búza, Tóth Jánosné 10 kr, Salócz Sá­muel 20 kr, Zsarkó Sándorné 20 kr, Hódi Jánosné 1 kosár búza, Bandula Miklósné 10 kr, Hős Nagy János 20 kr, Hódi Mihály 20 kr, Gál Bálintné 10 kr, Hős Nagy István 30 kr, Balog Mihály 10 kr, Pap Ferenczné 10 kr, Kis Bálint 1 kosár búza, Sziver Gábor 10 kr, Menyhárt István 3 liter búza, Gál Zsuzsánnas 10 kr, Pálmai és Leopold 2 frt, Szabó János 1 kosár árpa, Bodó István egy kosár búza, Lőkös János 10 kr, Kovács Bá­lint 10 kr, Tóth János 10 kr, Kristó Márton fél véka búza, B. Tóth Márton 5 kr, Török Lajos 10 kr, Bandula Jánosné 10 kr, Kosz­tolányi Mihály 20 kr, Szivák Márton 10 kr, T. Kis Pálné 20 kr, özv. Szél Bálintné 30 kr, Trencsényi Lajos 10 kr, Koncz Pál öt liter búza. A III-ik tizedben, özv. Lotta Jánosné 10 frt, Hatvani Dá­niel 50 kr, Papy Dániel 1 frt, Bokor Péter 30 kr, Pásztor Imre 50 kr, Beregi Lajos 1 frt, Dr. Bakay Lajos 1 frt, Adler Géza 1 frt, Szabó Ferencz 40 kr, Szűcs Pál 1 véka búza, özv. Szamecz Istvánná 20 kr, Gy. Molnár Ist­ván fél véka búza, Gál Ferencz 50 kr, Tóth Mátyás 20 kr, Bodrogi Ferencz 50 kr és egy kosár buzit, özv. Hős Bálintné 2 kosár búza, Héja János 1 kosár búza, Bodrogi Sándor 50 kr, Kis Imre 10 kr, Czukor Miksa 1 frt, Gre­gus Péter­ fél véka búza, Deák Mátyás egy véka árpa, Deák János fél véka búza, Kovács János 40 kr, Balog István 40 kr, Szelei Elek 50 kr, Kis Kenéz Péter 1 véka búza, Farkas József 10 kr, Arany Tóth Márton 20 kr, özv. Fári Mihályné 10 kr, Varró Antal 10 kr, Czuczi János 1 frt, Baranyai Mihály 10 kr, Bálint Pál 1 frt, Kölni Móricz (lakhat) 1 frt, Ambrus Ferencz 20 kr, Ambrus Mátyás 10 kr, Knapecz János 40 kr, Kovács István 20 kr, Mészáros János fél véka búza, Kohn Mór (csúcs) 50 kr, Farkas János 20 kr, Benkő Flóri 18 kr, Koczka András 10 kr, Bálint István 1 frt, Szenti János 1 véka búza, Koko­­vai Imre 1 frt, Kokovai András 30 kr, Albert János fél véka búza, Varró Antal 1 véka búza, Albert Bálint 1 véka búza, özv Kamocsai An­talné 20 kr, Halász József 20 kr, Tárkány Szűcs István 1 frt, Bernátsky Károly 20 kr, Ritt János 50 kr, Dr. Imre József 1 frt, Nyi­­kos Sámuel 50 kr, Száraz Nagy Sándor 1 frt, Németh Lajos 30 kr, Bartha János 50 kr, Bartha Sándor 1 frt, Hegedűs A. 30 kr, Szi­ver és Molnár 50 kr, Csáki István 30 kr, Tö­rök Lajos 20 kr, Petrecz Pál 20 kr, Dobos

Next