Vásárhely és Vidéke, 1891. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)

1891-01-01 / 1. szám

január 1. m­ai 1-ső szám. 1891. kilenczedik és helyi érdekű társadalmi és szépirodalmi hetilap. Megjelenik minden csütörtökön, napján ve­­ban a nép­it­va felt­­'ul­tizod alatt ;yar állam. Élve­l­em­­h­azát, nem ok és völ­­t egyforma vül.“ igen nagy igja feltün­­s és nem­és a ma­­beszeli az magyart, is terjedt-e •ban, mint val, hogy •ság? I utolsó tiz n tekintet­űben egy­előrt s­eb­ük a nép­tényleges első sor­­s őszinte­s magyar, eg fog ér­­í ni­­­á ! á s­­i a k sem i m i n d- A melyik gyermekei­­t, az ha­­meg ezt jól cedjék, ha izáz felke­szabályait a őpontja az féli 12 óra; akár a nép­iek is, élőb­án születtek őségre és a­z azon köz­­­ölvételt k­a­­vételt egy p­­ontban után­a, hol az uj­­sal bírnak, arra, hogy ig épen a tikon kívül, iletén talál­­akos a kül­­lenesen tar­y lakásban it veendők , nincsenek segédek és isok, — és ezen alkal­­ségben tar­al­mazottak, lmeztetnek, st vezetők ez a csen­­tguk által,­­ a fogház fölvételnél elő katona, kötelékébe­n láló lapon fogy idege­sben töltik ugyan, azonban a bekövetkező újév napján már távoznak, ezek összeírása végett a foga­dósok számláló lapokkal láttattak el.­­ Végre föltéve azt is, hogy idegenek az év utolsó napján magánosoknál is tartózkodhat­nak, — a község lakosai hirdetmény ut­ján fölhivatnak, hogy e körülményt az év utolsó napján este 6 óráig az elöljáróságnál bejelentsék. — Az uj városháza ügye tudvalevőleg ez idő szerint abban a stádiumban van, hogy miután a pályatervek közül a belső berende­zést illetőleg, a hiányos útmutatások miatt, egy sem vált be, a közgyűlésileg kiküldött bizottság saját kebeléből egy szűkebb körű bizottságot bízott meg,ahogy ,áz első díjjal jutalmazott terv külső stíljának megtartása mellett, készítsen javaslatot arra nézve, hogy a különböző hivatalok miképen volnának az ügykezelés és a közönség érdekében czélsze­­rűen elhelyezhetők. A városi tanács megkönnyítendő az al­bizottság munkálatát, a múlt héten behatóan foglalkozott e kérdéssel s megállapította és közölte az albizottsággal, hogy miképen kí­vánná a maga részéről a hivatalok elhelyezé­sét. A tanács azon helyes szempontból indult ki, hogy azok a hivatalok, melyeket a közön­ség legjobban frekventál, milyenek a kapitá­nyi-, adó-, nyilvántartási-, fő- és adópénztári-, községi bírósági-, számvevői-, katonaügyi- stb. hivatalok, könnyebb hozzáférhetés végett a földszinten nyerjenek elhelyezést, a többiek pedig az emeleten, és pedig a képen, hogy az ugyanazon közigazgatási ágba tartozó hi­vatalok egymás mellett csoportosítva legyenek. A beosztás nem csekély gondot adott a tanácsnak, mert az épület a három bejárat és a gymnasium felől beépítetlenül maradó vo­­nalrész által erősen tagolva van. A beosztást a tanács következőleg kívánná eszközölni: I. A földszinté­n. A piacztéri vagyis a fő bejárattól balra eső homlokzati vonalon három szoba terveztetnék, melyek közül a főbejárat melletti a tiszti orvosoké lenne, az ez utáni a kapitányi igtató-kiadóé, a harma­dik pedig egy a nyitandó új utczai vonalra eső szobával együtt a főkapitányé, ezután kö­vetkeznék a kapitányi iroda, a rendőrhadnagy és őrmester közös szobája, a rendőrbiztosok szintén közös szobája, és végül az első alka­­pitány szobája, előszobával. Ugyanezen nyi­tandó utcza vonalában, a beépítetlenül ma­radó téren túl lenne a tárlat kiállítási helyi­ség egy tév és nagy szobával, utána a másod alkapitány, azután a községi bíróság két szo­bával, a tói homlokzatra fordulólag a katonai ügyosztály két szobával, és a tói bejárat mel­lett a kamarási hivatal.­­ A főbejárattól jobbra eső homlokzati vonalon szintén három szoba lenne, melyek közül a bejárás melletti rendelkezés alatti helyiséget képezne, a má­sik kettő pedig lenne a főpénztár és könyv­­vezetés helyisége, e mellett mindjárt, de már a szegedi utczai vonalon az árvapénztár egy szobával, utána a számvevőség és a levéltár három-három tágas helyiséggel, ezen és egy­szersmind a szegedi utczai kapun túl az adó­pénztárak, egyenes adókivetés, hadmentességi, ártéri hivatalok egy-egy megfelelő tágas nagy helyiségekkel, ezek után a sarkon a birtok­­nyilvántartói hivatal, és utána a tói kapuig az adótanácsnoki hivatal két szobával. II. Az emeleten : A főhomlokzaton középes­ az impozáns közgyűlési terem, a fo­lyosó felől a bejárattól jobbra és balra ruha­tárakkal. A közgyűlési teremtől a gymnasium felé eső homlokzaton, valamint a nyitandó új utczai vonalon lenne a főispáni lakosztály, a bizottsági terem és végül egy rendelkezés alatti szoba, olyképen, hogy a főispáni lak­osztályból két díszes szoba a főhomlokzatra esnék s egyiket sarok-szoba lenne. A közgyű­lési teremből a szegedi utcza felé eső hom­lokzaton, közvetlenül a közgy.­terem mellett lenne a tanácsterem, az e melletti sarok szoba lenne a polgármester fogadó szobája, utána a szegedi utczai vonalon a polgármes­ter­­bokrozó szobája, ez után a fogalmazói szob­aokna a főjegyző, tanácsjegyző, igtató, kia s­zobája, ez után a szegedi utczai kapu felé a tágas központi iroda­i ablakkal, a­ gazdasági és a pénzügyi tanácsnokok s­gazaik szobája, utána három szoba az ü és joggyakornokok részére, utána a­­ mérnökség négy szobája, a képen, hogy kettő a szegedi utczára, kettő a tóra nyílnék, ez után a fogyasztási adó kezelőség három szobával, utána az árvaszéki jegyző, az új utcza felől eső sarkon az árvaszéki elnök, utána az ülnökök, igtató és iroda, vé­gül egy rendelkezés alatti szoba. A föld­szinten 34, az emeleten 39, s így ösz­­szesen az új városházában 73 terem és szoba lenne, mindannyi széles folyosóra nyitva. Az őrmesteri lakás, továbbá a tizedesek, rendőrök, tűzoltók, tolonctok részére szüséges helyiségek, valamint a zárkák és különféle raktárak (kamrák) az emelkedett szuterénben nyernének elhelyezést. A mérnöki hivatal ezen elrendezésnek megfelelőig a beosztást már el is készítette s a m. héten az albizottság elé terjeszté, mely bizottság a kiviteli tervnek ily módon elké­szítése iránt az első pályadij nyertesével, Ybl Lajos műépítészszel f. hó 3-án fog érintkezni. Nyilvános számadás és köszönet, ígéretünkhöz képest van szerencsénk az alábbiakban közzé tenni az ev. reform, fő­gimnáziumunk javára a közelebbi gyűjtés al­kalmával tett kegyes adományokról nyilvános számadásunkat. Egyszersmind örömmel hasz­náljuk fel az alkalmat arra, hogy a kegyes adományokért tanintézetünk nevében hálás köszönetünket is kifejezzük. Helyben, 1990. decz. 3. Az i­g­a­z­g­a t­ó­s­á­g. IV. tized. id. Majsai Mihály 50 kr, Karancsi Dá­niel 1 frt, Szeremlei Sámuel 1 frt, Dániel Annin 30 kr, Kánitzer Adolf 2 frt, Klein 30 kr, Fól­ák Sándorné 1 frt, Pflug Berta 20 kr, Égető János 30 kr, Varga Imre 50 kr, Baksa Mihályné 50 kr, Mandl Ignáczné 10 kr, Vé­kony Józsefné 28 kr, Nagy András Istvánná 1 frt, Hódi 20 kr, Bauer Jakab és fiai 2 frt, Zsarkó Ferencz 30 kr, özv. Héjjá Andrásné 30 kr, Csáki Sámuel 10 kr, özv. Nagy Pálné egy kosár főzelék, Szél Mihály 10 kr, Tóbiás Sándor 10 kr, Füles Imre 10 kr, D. M. 20 kr, Szűcs Tamás 20 kr, Schillinger' E 10 kr, Erdélyi János 30 kr, Zsarkó Mihályné 60 kr, N. N. 10 kr, Albert Józsefné 15 kr, Tóbiás Istvánné 10 kr, Szél Ferencz 50 kr, Kecske­méti Pál fél véka kukoricza, Kenéz János 20 kr, Klein Farkas 10 kr, Balogi Soma J­ert, Gaál Márton 10 kr, özv. Czeizler Zsigmondné 20 kr, Olvashatatlan 10 kr, Rákos András 20 kr, Juhász M. 10 kr, Zsarkó János 40 kr, Karasz Sámuel 40 kr, Hegedűs Sándor 20 kr, Mónus Ferencz 20 kr, Monus Pál 20 kr, Kiss Imre 50 kr, Fej­es Ferencz 20 kr, Nagy Péter 20 kr, Samu Ferencz 1 frt, Monus András 10 kr, Mayer Sándor 30 kr, N. N. 30 kr, N. N. 10 kr, Bereczk Péter 1 frt, Czetler 30 kr, Olvashatatlan 30 kr, Kenéz Mártonná 10 kr, Hegedűs Sándor 10 kr, Kardos Sándor 10 kr, Aszód Sámuelné 50 kr, özv. Aczél Károlyné 1 frt, Imre Mihály 10 kr, Dr. Bleyer Antal 1 frt, Guttmann József 20 kr, Pap Sándor 30 kr, Nagy Imre nővérek 40 kr, Patócs Istvánné 20 kr, Francziszti Márton 50 kr, Francziszti Lajos 50 kr, Donáth Fülöp 40 kr, Szabó András 10 kr, özv. Székely István 50 kr, Kiszinger Antal 40 kr, Vincze Sándor 20 kr, Ugrai János 20 kr, Beer 10 kr, ifj Barta Sándor 40 kr, Molnár János 20 Szabó Mihály 20 kr, Kádár Rozika 20 kr, Kenéz Sámuel 20 kr, özv. Fischer Lipótné 50 kr, Jeney István 20 kr, Kohn Lipótné 10 kr, An­sfeld Sándor 30 kr, Elek János 30 kr, Kiss Adolf 20 kr, Zsebők János 1 frt, Rákos János 20 kr, Tóth Esztike 20 kr, Császár Péter 20 kr, F. P. 20 kr, C­sásztvay István 30 kr, Pásztor Lajos 30 kr, Novák Bálint 20 kr, Maczelka Jánosné 1 frt, Deutsch Dávid 10 kr, Vetró Antal 10 kr, Szél József 10 kr, Markgraf Venczel 50 kr, Hegedűs Já­­nos 10 kr, özv. Boldizsár Mihályné 10 kr. Kiss Sándor 50 kr, Koncz Sándor 20 kr. V. tized, Garzó I. 2 frt, Fejes Imre 20 kr, Tu­­nyogi István 20 kr, Olvashatatlan 30 kr, Kö­­rösy Sándor 20 kr, Tószegi Fere Krizsán Sándor 10 kr, Mérges János 20 kr, Szabóh János ^ ^ 30 cső kukoricza, Herpác­zy, Búza Sándor 10 kr, Mu­­Yie és Lázi István 10 kr, Zaba A A hét. (Sk.) A hét legaktuálisabb kérdését az képezte : Kié lesz a Nagy András János uram nagy vagyona? Kávéházakban pipafüst mel­­lett, úgy el-elhagyományozgatták a város, egyházak, jó barátok és ismerősök közt a nagy vagyont, hogy az atyafiaknak nem ma­radt semmi, csak a koronás arany érdem­kereszt, amit Nagy A. János uram ■ a király­tól kapott. Mikor azután az aranykori­k­re került a sor, persze a kávéházakban, megakadt min­den kombináczió. Kié lesz a Nagy A. János uram keresztje? Hát biz' az nem lett egyik atyafié sem mert Ivrista polgármester úr a héten fel­küldte a belügyminiszternek fekete pecsétes levélben, azzal a szomorú üzenettel, hogy­­meghalt Nagy A. János uram, itt van az aranykeresztje, beszámol vele. Hanem azért daczára annak, lm.., kávéházakban szépen elhagyományozgat* jobbra is, balra is a Nagy János vagyonát, hagyott ő az atyafiaknak is ,v hogy egy erdélyi mágnás tulajdon édes mekeinek se igen szokott többet hagy. Az atyafiak tehát v­i­s -­r­e­z­h­e­t­i­k a családba a N­a­g­y '• János uram aranykoré sz• — kövessék az ő példáját. A betlehem-játékoknak is a héten. Az iparegyzetben Béri János úr és R­i­c­z­n­é G­á­b­r­i­s rendeztek két vasban lélekeme pásztorjátékot, amely sokáig jó ben­nm­ad ír közönségnek. S úgy látszik ezt versenyni a városban szerte­kószáló betleh, egy kamasz betlehemes trupp­a a plébános arra, hogy a kisded­ec körül a gigerli-marso f­ő­város szerte. Még megérjük jövőre, mesek zengeráj-beli trágár nő közönséget mulattatni s re ngára abban sem fog talál ‘ “ ‘u ellenest. * A zsidó eklézsián­ak m­eleg^ napja vo karácsony első napján. Akkor választottak­­ hitközségi elöljáróságot, Iritz doktor kikötötte a nagy kar,o hogy levágja vele a kis Adlert, s ebb­e, oh takaros választási küzdelem lett, hogy ., *kis követválasztással felért. A ,v Sas­is­ták'ésK­álmán­istákAdi. ^'lenesek, a lordisták Adler-pártnak volta --------A Előfiz hirdetése*, elfogad a kiadóhivata és Lévai F. nyomda-­ tulajdonos. Szerkesztőség és ki­adó hivatal: Fouterán, III. tized 1 L­e ryg e y-féle ház­ban. ’S iS. ̋.›í?—---------------&‹ Pál 10 kr, Szűcs János 10 kr, Fejes Ferencz egy kosár búza, Sallinga S. 20 kr, Oláh Pé­ter 10 kr, Lencse András 10 kr, Lencse Ernő 10 kr, Tóth János 10 kr, Sajtos Fe­rencz 10 kr, Cseri Sándor 10 kr, Szűcs Imre 10 kr, Sipos János 10 kr, Bleyer Mór 10 kr, Zsarkó Józsefné 1 frt, Rúzsa Mihály 10 kr, Szilágyi Istvánné 10 kr, Olvashatatlan 10 kr, Mészáros János 20 kr, Láda Sámuel 20 kr, Gombos János 10 kr, Diószegi István 10 kr, Bordás Mihályné 10 kr, Simonka György 20 kr, Szőke Mihály 10 kr, Olvashatatlan 10 kr, Kiss Ferencz 10 kr, Török Bálint 10 kr, Toffler Márton 10 kr, Bocsi István 20 kr, Zsarkó Lajos 40 kr, Fleiszig Lipót 20 kr, Bartha Lidi 10 kr, Kenéz Sámuel 10 kr, Bocsi Jánosné 10 kr, Nagy Gy. András 20 kr, Ugrai L. 10 kr, Balogh István 10 kr, Asztalos Sándor 20 kr, Égető János 20 kr, Sz. Szűcs Péter 10 kr, Zsarkó Lajos 30 kr, Mucsi Bálint 10 kr, Cz. Nagy Ferencz 40 kr, Oláh András 10 kr, Török Imre 30 kr, Fejes János 10 kr, Meszlényi Mihály 40 kr, Oláh M. 20 kr, Zsarkó Sándor 1 frt, Gene Gábor 10 kr, B. Kiss Sára 1 frt, Varga Károly 20 kr, Varga Sámuelné 10 kr, Varga Péter 10 kr.

Next