Vásárhely és Vidéke, 1892. július-december (10. évfolyam, 27-52. szám)

1892-07-07 / 27. szám

27-ik szám. Hódmező-Vásárhely, julius 7. 1892. tizedik évfolyam­­­r . n Előfizetéseket és hirdetéseket elfogad a kiadóhivatal és Lévai F. nyomda­­tulajdonos. Szerkesztőség és k­i­a­d­ó h­i­v­a­t­al: Főutczán, III. tized, Lenge­y-féle ház­ban. __________4 r . T Előfizetési dij: Egész évre í írt Félévre . . 2 frt Negyedévre 1 frt ■ Egyes szám­ára S kr. HIRDETÉSEK jutányosan közöl­tétnek. . J. Helyi érdekű társadalmi és szépirodalmi hetilap. Megjelenik minden csütörtökön.­ ­Az uj italadó. Az országgyűlés képviselőháza e hét elején fejezte be az állami italm­é­­rési jövedékre vonatkozó­ korábbi tör­vények módosítását s a nagy­közönség most m­ár teljesen tájékozódva lehet, hogy a jövő évtől kezdve az­ állam­ mi­ként fogja használni a korábban ma­­gán­jogosítványt képezett italmérési jogot. Az ezen hét elején letárgyalt tör­vényjavaslat több fontos nyitást tartal­maz s­ ezek némelyike olyan, hogy csak örömmel üdvözölheti a nagy­kö­zönség, némelyike azonban aligha fog kelteni kedvező viszhangot. A törvényjavaslat legfontosabb in­tézkedésit, hogy a bor- és sör­fogyasz­tási adót az italmérési adóval egyesíti s ezáltal nemcsak­ a kincstár részére egyszerűsíti a kezelést és megkönnyíti az ellenőrzést, de­ a közönségnek is nagy könnyebbségére szolgál, mert a két adó egyesítése folytán az adóköte­les fél nem lesz két oldalról is zakla­tásnak kitéve, mint eddig volt. Második c­élszerű intézkedése az új törvényjavaslatnak, hogy a mester­séges borra is kifejezetten kiterjeszti az italadót s ezt is ép oly adó alá vonja, mint a természetes bort. Ezen­ intéz­kedést annyiban mondjuk czélszerűnek, mert daczára annak, hogy nincs tör­vényünk, mely a mesterséges bor ké­szítését és forgalombahozását megen­gedné, széltében gyártották nálunk a műbőrt s azt minden adózás alól ki­vonták. Szükséges tehát, hogy addig is, m­íg a törvényhozás a műbőr megen­gedésére vagy eltiltására nézve törvé­nyes intézkedéseket tesz,­ a mesterséges bor is legalább oly adóterhet viseljen,­ mint a természetes bor. A kizárólagos italmérési jogosult­ság tekintetében a jelenlegi állapottal szemben az uj törvény annyiban mu­tat javulást, hogy a borra és sörre nézve a folyó 1892. év végével a ki­zárólagos kimérési jogokat teljesen meg­szünteti, a szeszre nézve azonban a törvény által megjelölt esetekben, kivé­telesen még három évig, vagyis 1895. év végéig a kincstár jogosítva lesz az italmérési adót kizárólagos jog bérbe­adása mellett is biztosítani. A kizárólagos szeszitalmérési jog­nak — habár csakis feltételes — fen­­tartása, a törvényjavaslatnak minden­esetre egyik árnyoldalát képezi, mert ez ahol alkalmaztatni fog, a szabad forgalmat és versenyt -úgyszólván tel­jesen lehetetlenné, teendi. Ezen hátrányt azonban némileg enyhíteni fogja, hogy az ily bérleteknél is a kincstár a sze­szes italok árára nézve tarifákat fog előszabni s a bérlő köteles leend mindazoknak, kik az illető községben szeszes italok eladásával kívánnak fog­lalkozni, az általuk kivánt szeszmeny­­nyiséget a tarifában meghatározott leg­magasabb árnál 10 százalékkal olcsób­ban kiszolgáltatni. Másik árnyoldala a törvényjavas­latnak, hogy a bor-és sör a magán­­fogyasztásban is ép oly adózás alá esik, mint a kocsmaszerű kimérésnél s “az alább közlendő italadó alól csak a sző­lősgazdák lesznek felmentve saját ter­­­mésű boraik házi szükségletre történt elfogyasztásánál, melyre nézve továbbra is csak a fogyasztási adónak megfe­lelő összeg fizetendő bor-italadó fe­jében. Nem szándékozunk az italadó-tör­­vényjavaslatnak,­ mely mielőbb törvény­­nyé válni fog, összes rendelkezéseit közölni, mennyiben azonban városunk egész közönségét közelről érdekli, elő­leges tájékozásul­­ közöljük, hogy az új italadó, vagyis az egyesített italmérési­­ és fogyasztási adó, városunk területén hektoliterenként, bor és mesterséges bor után 6 frt 35 kr, bormust és sző­­lőczefre után 4 frt 76 kr, gyümölcs­bor után 2 frt és sör után 5 frt lesz. Ezen italadót fogják fizetni nemcsak a borkimérők, hanem azon magánfogyasz­tók is, kik nem saját termésű boraikat fogyasztják, a­m­íg azok a szőlősgaz­dák, kik borkiméréssel, vagy üveges boreladással nem foglalkoznak, a házi szükségletükre szolgáló italnál váro­sunkban a bor után 3 frt 35 krt, a bormust és szőlőczefre ..után pedig 2 frt 52 krt fognak fizetni. Ha figyelembe vesszük, hogy vá­rosunkban a város bírja jelenleg bér­­ben a kizárólagos ital­mérési jogot és olyan magas italmérési díjat szed, mely egymagában meghaladja az új italadó összegét, holott most az úgynevezett kimérési vagy regále díjon felül a ki­mérőknek még fogyasztási adót is kell fizetni,­ a vendéglősöknek és kocsmá­­rosoknak mindenesetre előnyére lesz az új törvény által életbe léptetendő italadó s a verseny természetes követ­kezményénél fogva minden bizonnyal előnyére lesz a közönségnek is, mert a vendéglőkben s általában a kimérő helyeken a bor és sör ára literenkint 5—6 krral alább szállani fog. Reméljük, hogy városunknak si­kerülni fog a kizárólagos szeszitalmé­rési jog alól is felszabadulni s akkor az italmérési iparág — mely most annyira elnyomva van — bizonyára szép lendületet veend s a versenynél fogva a magánfogyasztó közönség abban fog találni kárpótlást, hogy jobb italo­kat kap az eddigieknél. Törvényjavaslat, a szentes-hódmezővásárhelyi helyi érdekű vasút enge­délyezéséről. 1. §• A minisztérium ezennel felhatal­­maztatik, hogy a kun-szent-márton-szentesi helyi érdekű vasútnak szentesi állomásától a m­­agy. kir. államvasutak csaba-szegedi vo­nalához való csatlakozással Hódmező-Vásár­­h­elyig, mint forgalmi végpontig vezetendő helyi érdekű gőzmozdonyu vasútvonalra, az építési és üzleti engedélyt az 1880. évi XXXI-ik és 1888. évi IV-ik törvényczikkek­­ben foglalt feltételek alatt a szentes-hód­­i mezővásárhelyi vasut-érdekeltség részére ki­­­­adhassa. 1 - 2. §. A kereskedelemügyi m. kir. min. az 1. §-ban említett vasútvonal engedélye­zésének megtörténtéről az 1880. évi XXXI-ik törvényczikk 1. §-a értelmében az ország­gyűlésnek jelentést teend. 3. §. Jelen törvény az országos tör­­­­vénytárban való megjelenése napjával életbe lép s végrehajtásával a kereskedelemügyi és pénzügyi miniszterek bízatnak meg. * Indokolás: A pusztatenyő-kunszentmártoni és kun­­szentmárton-szentesi helyi érdekű vasutak­­nak az illető érdekeltség által történt meg­építése Csongrád vármegye törvényhatósági, bizottságának ösztönzésül szolgált arra, hogy az említett vasútvonalak folytatását képező s Szentestől Szegvár és Mindszent községek érintésével Hódmező-Vásárhelyig vezetendő helyi érdekű vasút megépítését szintén biz­tosítsa s e czélból az 1889. évi julius hó 11-én és folytatva tartott rendes közgyűlé­sében 120. szám alatt hozott határozatával Zsilinszky Mihályt, a­­vármegye főispánját és Stammer Sándort, a vármegye alispánját megbízta, hogy a vasúti érdekeltség nevé­ben a tervezett helyi érdekű vasútra az­­előmunkálati engedélyt kieszközöljék. Az 1889. évi október hó folyamán az előmunkálati engedély a vasúti érdekeltség képviselői részére megadatván, — a pálya részletes tervei előkészíttettek s miután ezek alapján a közigazgatási bejárás 1890. évi április hó 16-án foganatosíttatott, az 1890. évi október hó 20-án megtartott engedélye­­­zési tárgyalás folyamán a vasút építési és üzleti, valamint egyéb engedélyezési feltéte­lei is megállapíttattak s időközben a hozzá­járulások kérdése is az alább részletezendő módon rendeztetett. Tekintettel azonban arra, hogy a szen­tes-hódmezővásárhelyi helyi érdekű vasút megépítése által két, már közforgalomban levő vasútvonal, nevezetesen a m. kir. ál­lamvasutak csaba-szegedi vonala és a kun­­szentmárton-szentesi helyi­érdekű vasút nyer összeköttetést — a minisztérium az enge­délyt saját hatáskörében ki nem adhatja, hanem a tisztelettel bemutatott törvényja­vaslat szerint annak kiadhatására a törvény­­hozástól általam ezennel fölhatalmazást kér. A pálya építésére és üzletére nézve megállapított feltételek lényegesebb határoz­­mányait a következőkben van szerencsém is­mertetni : A tisztelettel csatolt helyzetrajzi váz­latban feltüntetett vasútvonal hossza 34,2 kilométer s az szabványos nyomtávval léte­­sittetnék. A vonatok óránkint legnagyobb menet­­sebessége 30 kilométerrel, — a legna­gyobb emelkedés vagy esés 5°/00-el állapít­tatnék meg — s a kanyarodások félátmérője a nyilt pályán 300 méternél kisebb nem le­hetne. Kiköttetnék továbbá, hogy az alkalma­zandó s aczélból gyártandó sínek 23,6 kilo­grammnál könnyebbek ne legyenek és függő sínkötés mellett oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételük 5000 kilogramm keréknyomás alatt négyzetc­en­­timéterenként 1000 kilogrammot meg ne ha­ladjon. A helyi érdekű vasúton a csatlakozási állomásokon kívü­l a következő állomások volnának létesítendők, úgymint: Szegvár állomás 340 méter hosszban, Mindszent víz­­állomás 400 méter hosszban, Mártély rakodó állomás 260 méter hosszban, Hódmező­vásárhely népkerti kitérő állomás 400 mé­ter hosszban. A pálya építését a vasúti érdekeltség az engedélyokirat keltétől számított egy és fél év alatt befejezni és a pályát a közfor­galomnak átadni tartozik. A tényleges építési költség 792.000 írttal, vagyis pályakilométerenkint 23.158 írttal állapíttatnék meg, melyből forgalmi eszközök beszerzésére 90.000 frt, tartalék­­alap képzésére pedig 13.000 forint lenne kihasítandó. A 792.000 frtnyi tényleges építési költ­séget hozzájárulások­­útján Csongrád vár­megye közönsége, valamint az érdekelt vá­rosok, községek és uradalmak fedezik s ennélfogva csakis egynemű czimletek, neve­zetesen részvények fognának kibocsáttatni, illetve a hozzájárulások ellenértékeképen az ezen hozzájárulásokat biztosító érdekeltség rendelkezésére bocsáttatni. . A 792.000 frtnyi tényleges építési "költ­ségből Csongrád vármegye közönsége mint főérdekelt a törvényhatósági útalap terhére kormányhatósági jóváhagyás mellett 300.000 írtnak,, továbbá Mindszent község 100.000 írtnak, Szegvár község 30.000 írtnak, Hódmező-Vásárhely város pedig 50.000 írt­nak fedezését vállalta magára s ezenfelül a vármegye hozzájárulásának 52.000 forinttal való felemelése iránt a tárgyalások folya­matban vannak. Van szerencsém e helyen tisztelettel felemlíteni, miszerint az 1888. évi IV-ik törvényczikk 4-ik §-a alapján a posta ingye­nes szállítása fejében nyújtandó állami hozzá­járulás a vasút forgalomba helyezése, illetve a postaszállítás tényleges megkezdése nap­jától kezdve ötven egymásután következő éven át fizetendő 3000 frtnyi évjáradékban, — a helyi érdekű vasúti segélyalapból nyúj­tandó külön állami segély pedig a vasút építkezés megkezdése évétől számított 10 egymásután következő éven át évi 10.200 frtos egyenlő részletekben állapíttatott meg. Ez utóbbi hozzájárulás 79.200 frtnyi tőke­értéket képvisel, melynek fejében ugyan­csak 79.200 frt névértékű részvényt lesznek kötelesek engedélyt kérők az állam tulaj­donába átbocsátani. A posta-hozzájárulás czimén nyújtandó évjáradék fejében pedig, mely 55.000 frtnyi tőkeértéket képvisel, te­kintettel az 1888. évi IV. t.-c. 4. §-ának b), c) pontjában foglalt határozmányra, ezen tőke­összeg felének, azaz 27.500 írtnak megfelelő részvény beszolgáltatása lett kikötve. Ösz­­szesen tehát 106.700 írtnak megfelelő név­értékű részvényt lesznek kötelesek enge­délyesek az állam­ tulajdonába átadni. Ezenfelül magánosok 60.000 írttal járul­nak a vasút építéséhez s a fenmaradó 65.800 frt, vagy esetleg, ha t. i. a vármegye hozzájárulása fel nem­ emeltetnék, —117.800 frtnyi hiány függő kölcsön útján fedeztetnék, Amely csekély függő kölcsön kamatozására és törlesztésére a vasút jövedelme kétségtele­nül bő fedezetet fog nyújtani. A pálya üzletkezelését a vasúti érde­keltség a szabványszerződés elfogadása mellett az engedély egész tartamára a m. kir. államvasutakra ruházná át. Egyebekben az engedélyezési feltételek megegyeznének a h. é. vasutakkal szemben kikötni szokott engedélyezési, építési és üzletberendezési feltételekkel. Van szerencsém egyébiránt még meg­említeni, miszerint a most engedélyezendő h. é. vasutat a nagyrészt Csongrád vármegye területén futó s Csongrád vármegye és ér­dekeltségének hozzájárulásával már meg­épített pusztatenyő-kunszentmártoni és kun­­szentmárton-szentesi h. é. vasutakkal egy vállalattá, illetve társasággá óhajtanám egyesíteni, mi iránt a tárgyalások már folya­matban lévén, ezen tárgyalások eredményé­hez képest a szentes-hódmezővásárhelyi h. é. vasútra esetleg nem is fog külön en­gedélyokirat kiadatni, — hanem az egyesí­tendő három h. é. vasútra nézve a puszta­­tenyő-kunszentmártoni és szentes-kunszent­mártoni h.­­é. vasutakra kiadott engedély­­okmányok hatályon kívül helyezése mellett — új egységes engedélyokirat lesz meg­állapítandó s kiadandó. Ezek tiszteletteljes előrebocsátása után s annak megemlítése mellett, hogy a vasúti érdekeltség a 40.000 írttal megállapított en­gedélyezési biztosítékot f. évi márczius hó 17-én a m. kir. központi állampénztárba be­szolgáltatta, s hogy a vasút létesítése czél­­jából szükségelt tényleges építési költség s ennélfogva a vasút megépítése biztosítottnak tekinthető, az 1880. évi XXXI-ik törvény­c­ikk 1. §-ának rendelkezéséhez képest van szerencsém kérni a tisztelt képviselőházat, hogy a szóban forgó és úgy Csongrád vár­megye helyi érdekei, mint általános forgalmi szempontból csak kívánatosnak jelezhető vasút építésének és üzletének engedélyezé­sére a kormányt felhatalmazni,­ illetőleg az e czélból bemutatott törvényjavaslatot el­fogadni méltóztatnék. . A közlekedésügyi bizottság jelentése: A jelen törvényjavaslat értelmében a kormány felhatalmaztatnék, hogy a kunszent­­márton-szentesi h. é. vasútnak szentesi állo­másától a m. kir. államvasutak csaba-szegedi vonalához való csatlakozással Hun-Vásár­helyig, mint forgalmi végpontig vezetendő gőzmozdonyu vasútvonalra az 1880. évi XXXI. és 1888. évi IV. t. czikkben foglalt feltételek alatt az épitési és üzleti engedélyt kiadhassa. A tervezett vonal hossza 34,2 kilométer lesz, az épitési tőke 792.000 írt­ban* lett megállapítva. Minthogy azonban ezen tőkéből 103.000 frt forgalmi eszközök beszerzésére és tartalékalap képzésére ki­hasítandó, "a tulajdonképeni építési tőke 689.000 frt, vagyis kilométerenként 20.200 frt. A szentes-h­ódmezővásárhelyi vonal tehát az országnak egyik legolcsóbban épített vasútja lesz. De nemcsak e részben üt el előnyösen ezen építkezés a legtöbb h­­é.

Next