Vásárhely és Vidéke, 1892. július-december (10. évfolyam, 27-52. szám)
1892-07-07 / 27. szám
27-ik szám. Hódmező-Vásárhely, julius 7. 1892. tizedik évfolyamr . n Előfizetéseket és hirdetéseket elfogad a kiadóhivatal és Lévai F. nyomdatulajdonos. Szerkesztőség és kiadó hivatal: Főutczán, III. tized, Lengey-féle házban. __________4 r . T Előfizetési dij: Egész évre í írt Félévre . . 2 frt Negyedévre 1 frt ■ Egyes számára S kr. HIRDETÉSEK jutányosan közöltétnek. . J. Helyi érdekű társadalmi és szépirodalmi hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Az uj italadó. Az országgyűlés képviselőháza e hét elején fejezte be az állami italmérési jövedékre vonatkozó korábbi törvények módosítását s a nagyközönség most már teljesen tájékozódva lehet, hogy a jövő évtől kezdve az állam miként fogja használni a korábban magánjogosítványt képezett italmérési jogot. Az ezen hét elején letárgyalt törvényjavaslat több fontos nyitást tartalmaz s ezek némelyike olyan, hogy csak örömmel üdvözölheti a nagyközönség, némelyike azonban aligha fog kelteni kedvező viszhangot. A törvényjavaslat legfontosabb intézkedésit, hogy a bor- és sörfogyasztási adót az italmérési adóval egyesíti s ezáltal nemcsak a kincstár részére egyszerűsíti a kezelést és megkönnyíti az ellenőrzést, de a közönségnek is nagy könnyebbségére szolgál, mert a két adó egyesítése folytán az adóköteles fél nem lesz két oldalról is zaklatásnak kitéve, mint eddig volt. Második célszerű intézkedése az új törvényjavaslatnak, hogy a mesterséges borra is kifejezetten kiterjeszti az italadót s ezt is ép oly adó alá vonja, mint a természetes bort. Ezen intézkedést annyiban mondjuk czélszerűnek, mert daczára annak, hogy nincs törvényünk, mely a mesterséges bor készítését és forgalombahozását megengedné, széltében gyártották nálunk a műbőrt s azt minden adózás alól kivonták. Szükséges tehát, hogy addig is, míg a törvényhozás a műbőr megengedésére vagy eltiltására nézve törvényes intézkedéseket tesz, a mesterséges bor is legalább oly adóterhet viseljen, mint a természetes bor. A kizárólagos italmérési jogosultság tekintetében a jelenlegi állapottal szemben az uj törvény annyiban mutat javulást, hogy a borra és sörre nézve a folyó 1892. év végével a kizárólagos kimérési jogokat teljesen megszünteti, a szeszre nézve azonban a törvény által megjelölt esetekben, kivételesen még három évig, vagyis 1895. év végéig a kincstár jogosítva lesz az italmérési adót kizárólagos jog bérbeadása mellett is biztosítani. A kizárólagos szeszitalmérési jognak — habár csakis feltételes — fentartása, a törvényjavaslatnak mindenesetre egyik árnyoldalát képezi, mert ez ahol alkalmaztatni fog, a szabad forgalmat és versenyt -úgyszólván teljesen lehetetlenné, teendi. Ezen hátrányt azonban némileg enyhíteni fogja, hogy az ily bérleteknél is a kincstár a szeszes italok árára nézve tarifákat fog előszabni s a bérlő köteles leend mindazoknak, kik az illető községben szeszes italok eladásával kívánnak foglalkozni, az általuk kivánt szeszmenynyiséget a tarifában meghatározott legmagasabb árnál 10 százalékkal olcsóbban kiszolgáltatni. Másik árnyoldala a törvényjavaslatnak, hogy a bor-és sör a magánfogyasztásban is ép oly adózás alá esik, mint a kocsmaszerű kimérésnél s “az alább közlendő italadó alól csak a szőlősgazdák lesznek felmentve saját termésű boraik házi szükségletre történt elfogyasztásánál, melyre nézve továbbra is csak a fogyasztási adónak megfelelő összeg fizetendő bor-italadó fejében. Nem szándékozunk az italadó-törvényjavaslatnak, mely mielőbb törvénynyé válni fog, összes rendelkezéseit közölni, mennyiben azonban városunk egész közönségét közelről érdekli, előleges tájékozásul közöljük, hogy az új italadó, vagyis az egyesített italmérési és fogyasztási adó, városunk területén hektoliterenként, bor és mesterséges bor után 6 frt 35 kr, bormust és szőlőczefre után 4 frt 76 kr, gyümölcsbor után 2 frt és sör után 5 frt lesz. Ezen italadót fogják fizetni nemcsak a borkimérők, hanem azon magánfogyasztók is, kik nem saját termésű boraikat fogyasztják, amíg azok a szőlősgazdák, kik borkiméréssel, vagy üveges boreladással nem foglalkoznak, a házi szükségletükre szolgáló italnál városunkban a bor után 3 frt 35 krt, a bormust és szőlőczefre ..után pedig 2 frt 52 krt fognak fizetni. Ha figyelembe vesszük, hogy városunkban a város bírja jelenleg bérben a kizárólagos italmérési jogot és olyan magas italmérési díjat szed, mely egymagában meghaladja az új italadó összegét, holott most az úgynevezett kimérési vagy regále díjon felül a kimérőknek még fogyasztási adót is kell fizetni, a vendéglősöknek és kocsmárosoknak mindenesetre előnyére lesz az új törvény által életbe léptetendő italadó s a verseny természetes következményénél fogva minden bizonnyal előnyére lesz a közönségnek is, mert a vendéglőkben s általában a kimérő helyeken a bor és sör ára literenkint 5—6 krral alább szállani fog. Reméljük, hogy városunknak sikerülni fog a kizárólagos szeszitalmérési jog alól is felszabadulni s akkor az italmérési iparág — mely most annyira elnyomva van — bizonyára szép lendületet veend s a versenynél fogva a magánfogyasztó közönség abban fog találni kárpótlást, hogy jobb italokat kap az eddigieknél. Törvényjavaslat, a szentes-hódmezővásárhelyi helyi érdekű vasút engedélyezéséről. 1. §• A minisztérium ezennel felhatalmaztatik, hogy a kun-szent-márton-szentesi helyi érdekű vasútnak szentesi állomásától a magy. kir. államvasutak csaba-szegedi vonalához való csatlakozással Hódmező-Vásárhelyig, mint forgalmi végpontig vezetendő helyi érdekű gőzmozdonyu vasútvonalra, az építési és üzleti engedélyt az 1880. évi XXXI-ik és 1888. évi IV-ik törvényczikkekben foglalt feltételek alatt a szentes-hódi mezővásárhelyi vasut-érdekeltség részére kiadhassa. 1 - 2. §. A kereskedelemügyi m. kir. min. az 1. §-ban említett vasútvonal engedélyezésének megtörténtéről az 1880. évi XXXI-ik törvényczikk 1. §-a értelmében az országgyűlésnek jelentést teend. 3. §. Jelen törvény az országos törvénytárban való megjelenése napjával életbe lép s végrehajtásával a kereskedelemügyi és pénzügyi miniszterek bízatnak meg. * Indokolás: A pusztatenyő-kunszentmártoni és kunszentmárton-szentesi helyi érdekű vasutaknak az illető érdekeltség által történt megépítése Csongrád vármegye törvényhatósági, bizottságának ösztönzésül szolgált arra, hogy az említett vasútvonalak folytatását képező s Szentestől Szegvár és Mindszent községek érintésével Hódmező-Vásárhelyig vezetendő helyi érdekű vasút megépítését szintén biztosítsa s e czélból az 1889. évi julius hó 11-én és folytatva tartott rendes közgyűlésében 120. szám alatt hozott határozatával Zsilinszky Mihályt, avármegye főispánját és Stammer Sándort, a vármegye alispánját megbízta, hogy a vasúti érdekeltség nevében a tervezett helyi érdekű vasútra azelőmunkálati engedélyt kieszközöljék. Az 1889. évi október hó folyamán az előmunkálati engedély a vasúti érdekeltség képviselői részére megadatván, — a pálya részletes tervei előkészíttettek s miután ezek alapján a közigazgatási bejárás 1890. évi április hó 16-án foganatosíttatott, az 1890. évi október hó 20-án megtartott engedélyezési tárgyalás folyamán a vasút építési és üzleti, valamint egyéb engedélyezési feltételei is megállapíttattak s időközben a hozzájárulások kérdése is az alább részletezendő módon rendeztetett. Tekintettel azonban arra, hogy a szentes-hódmezővásárhelyi helyi érdekű vasút megépítése által két, már közforgalomban levő vasútvonal, nevezetesen a m. kir. államvasutak csaba-szegedi vonala és a kunszentmárton-szentesi helyiérdekű vasút nyer összeköttetést — a minisztérium az engedélyt saját hatáskörében ki nem adhatja, hanem a tisztelettel bemutatott törvényjavaslat szerint annak kiadhatására a törvényhozástól általam ezennel fölhatalmazást kér. A pálya építésére és üzletére nézve megállapított feltételek lényegesebb határozmányait a következőkben van szerencsém ismertetni : A tisztelettel csatolt helyzetrajzi vázlatban feltüntetett vasútvonal hossza 34,2 kilométer s az szabványos nyomtávval létesittetnék. A vonatok óránkint legnagyobb menetsebessége 30 kilométerrel, — a legnagyobb emelkedés vagy esés 5°/00-el állapíttatnék meg — s a kanyarodások félátmérője a nyilt pályán 300 méternél kisebb nem lehetne. Kiköttetnék továbbá, hogy az alkalmazandó s aczélból gyártandó sínek 23,6 kilogrammnál könnyebbek ne legyenek és függő sínkötés mellett oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételük 5000 kilogramm keréknyomás alatt négyzetcentiméterenként 1000 kilogrammot meg ne haladjon. A helyi érdekű vasúton a csatlakozási állomásokon kívül a következő állomások volnának létesítendők, úgymint: Szegvár állomás 340 méter hosszban, Mindszent vízállomás 400 méter hosszban, Mártély rakodó állomás 260 méter hosszban, Hódmezővásárhely népkerti kitérő állomás 400 méter hosszban. A pálya építését a vasúti érdekeltség az engedélyokirat keltétől számított egy és fél év alatt befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni tartozik. A tényleges építési költség 792.000 írttal, vagyis pályakilométerenkint 23.158 írttal állapíttatnék meg, melyből forgalmi eszközök beszerzésére 90.000 frt, tartalékalap képzésére pedig 13.000 forint lenne kihasítandó. A 792.000 frtnyi tényleges építési költséget hozzájárulásokútján Csongrád vármegye közönsége, valamint az érdekelt városok, községek és uradalmak fedezik s ennélfogva csakis egynemű czimletek, nevezetesen részvények fognának kibocsáttatni, illetve a hozzájárulások ellenértékeképen az ezen hozzájárulásokat biztosító érdekeltség rendelkezésére bocsáttatni. . A 792.000 frtnyi tényleges építési "költségből Csongrád vármegye közönsége mint főérdekelt a törvényhatósági útalap terhére kormányhatósági jóváhagyás mellett 300.000 írtnak,, továbbá Mindszent község 100.000 írtnak, Szegvár község 30.000 írtnak, Hódmező-Vásárhely város pedig 50.000 írtnak fedezését vállalta magára s ezenfelül a vármegye hozzájárulásának 52.000 forinttal való felemelése iránt a tárgyalások folyamatban vannak. Van szerencsém e helyen tisztelettel felemlíteni, miszerint az 1888. évi IV-ik törvényczikk 4-ik §-a alapján a posta ingyenes szállítása fejében nyújtandó állami hozzájárulás a vasút forgalomba helyezése, illetve a postaszállítás tényleges megkezdése napjától kezdve ötven egymásután következő éven át fizetendő 3000 frtnyi évjáradékban, — a helyi érdekű vasúti segélyalapból nyújtandó külön állami segély pedig a vasút építkezés megkezdése évétől számított 10 egymásután következő éven át évi 10.200 frtos egyenlő részletekben állapíttatott meg. Ez utóbbi hozzájárulás 79.200 frtnyi tőkeértéket képvisel, melynek fejében ugyancsak 79.200 frt névértékű részvényt lesznek kötelesek engedélyt kérők az állam tulajdonába átbocsátani. A posta-hozzájárulás czimén nyújtandó évjáradék fejében pedig, mely 55.000 frtnyi tőkeértéket képvisel, tekintettel az 1888. évi IV. t.-c. 4. §-ának b), c) pontjában foglalt határozmányra, ezen tőkeösszeg felének, azaz 27.500 írtnak megfelelő részvény beszolgáltatása lett kikötve. Öszszesen tehát 106.700 írtnak megfelelő névértékű részvényt lesznek kötelesek engedélyesek az állam tulajdonába átadni. Ezenfelül magánosok 60.000 írttal járulnak a vasút építéséhez s a fenmaradó 65.800 frt, vagy esetleg, ha t. i. a vármegye hozzájárulása fel nem emeltetnék, —117.800 frtnyi hiány függő kölcsön útján fedeztetnék, Amely csekély függő kölcsön kamatozására és törlesztésére a vasút jövedelme kétségtelenül bő fedezetet fog nyújtani. A pálya üzletkezelését a vasúti érdekeltség a szabványszerződés elfogadása mellett az engedély egész tartamára a m. kir. államvasutakra ruházná át. Egyebekben az engedélyezési feltételek megegyeznének a h. é. vasutakkal szemben kikötni szokott engedélyezési, építési és üzletberendezési feltételekkel. Van szerencsém egyébiránt még megemlíteni, miszerint a most engedélyezendő h. é. vasutat a nagyrészt Csongrád vármegye területén futó s Csongrád vármegye és érdekeltségének hozzájárulásával már megépített pusztatenyő-kunszentmártoni és kunszentmárton-szentesi h. é. vasutakkal egy vállalattá, illetve társasággá óhajtanám egyesíteni, mi iránt a tárgyalások már folyamatban lévén, ezen tárgyalások eredményéhez képest a szentes-hódmezővásárhelyi h. é. vasútra esetleg nem is fog külön engedélyokirat kiadatni, — hanem az egyesítendő három h. é. vasútra nézve a pusztatenyő-kunszentmártoni és szentes-kunszentmártoni h.é. vasutakra kiadott engedélyokmányok hatályon kívül helyezése mellett — új egységes engedélyokirat lesz megállapítandó s kiadandó. Ezek tiszteletteljes előrebocsátása után s annak megemlítése mellett, hogy a vasúti érdekeltség a 40.000 írttal megállapított engedélyezési biztosítékot f. évi márczius hó 17-én a m. kir. központi állampénztárba beszolgáltatta, s hogy a vasút létesítése czéljából szükségelt tényleges építési költség s ennélfogva a vasút megépítése biztosítottnak tekinthető, az 1880. évi XXXI-ik törvénycikk 1. §-ának rendelkezéséhez képest van szerencsém kérni a tisztelt képviselőházat, hogy a szóban forgó és úgy Csongrád vármegye helyi érdekei, mint általános forgalmi szempontból csak kívánatosnak jelezhető vasút építésének és üzletének engedélyezésére a kormányt felhatalmazni, illetőleg az e czélból bemutatott törvényjavaslatot elfogadni méltóztatnék. . A közlekedésügyi bizottság jelentése: A jelen törvényjavaslat értelmében a kormány felhatalmaztatnék, hogy a kunszentmárton-szentesi h. é. vasútnak szentesi állomásától a m. kir. államvasutak csaba-szegedi vonalához való csatlakozással Hun-Vásárhelyig, mint forgalmi végpontig vezetendő gőzmozdonyu vasútvonalra az 1880. évi XXXI. és 1888. évi IV. t. czikkben foglalt feltételek alatt az épitési és üzleti engedélyt kiadhassa. A tervezett vonal hossza 34,2 kilométer lesz, az épitési tőke 792.000 írtban* lett megállapítva. Minthogy azonban ezen tőkéből 103.000 frt forgalmi eszközök beszerzésére és tartalékalap képzésére kihasítandó, "a tulajdonképeni építési tőke 689.000 frt, vagyis kilométerenként 20.200 frt. A szentes-hódmezővásárhelyi vonal tehát az országnak egyik legolcsóbban épített vasútja lesz. De nemcsak e részben üt el előnyösen ezen építkezés a legtöbb hé.