Vásárhely és Vidéke, 1895. július-december (13. évfolyam, 53-104. szám)
1895-07-04 / 53. szám
Hm-Vásárhely. Csütörtök, julius 4. 53-ik szám. Tizenharmadik évfolyam 1895. Helyi érdekű társadalmi és szépirodalmi lap. Előfizetési dij: Egy évre 4 frt. Félévre 2 frt. Negyedévre 1 frt. Egyes szám ára 5 kr. Hirdetések jutányosan közöltétnek. Megjelenik : CSÜTÖRTÖKÖN és VASÁRNAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: ker., Andrássy út 19. sz. a Lengeyféle házban. A kamatláb. Július elsején lépett életbe a törvényes kamatláb leszállításáról szóló új törvény, mely szerint minden oly esetben, midőn valamely követelés után kamat jár, de a kamat magassága megállapítva nincs, a fizetendő tőke után évi 5% kamat állapíttatik meg. Ugyanennyiben van megállapítva minden oly esetben a kamatláb, mikor a hitelező külön kikötés nélkül is követelhet kamatot, egyszóval a törvényes kamatláb, kivéve a váltóköveteléseket, 6° o-ról 5° o-ra szállíttatott le s a kincstári adó illeték és egyéb köztartozások után járó késedelmi kamatok is 5°/o-ban állapíttattak meg. Ezen törvényes rendelkezéseket minden esetre örömmel üdvözölheti a közönség, mert eddig is általános volt a panasz a törvényes kamatláb magassága miatt, amelyet leginkább az adófizető közönség érzett meg, mert a hátralékos adó után a magas intési és végrehajtási költségeken kívül a (b), a késedelmi kamatban oly magas járulékot szedett az állam, mely a mai viszonyok között már egyáltalán nem volt indokolható. Igaz ugyan, hogy az 5° 6-os törvényes kamat is még mindig elég magasnak mondható, ha figyelembe veszszük, hogy állampapírjaink általában 4%-ot kamatoznak s igy a törvényes kamatláb mértéke is 4% o-ban lett volna megállapítandó; ámde mi részünkről méltányolni tudjuk a mérsékeltebb leszállítást is, mert biztató jelenséget látunk ebben arra nézve, hogy a törvényes kamatláb szabályozása után az általános kamatláb-szabályozás sem késhetik soká. A 8°/a szerződéses kamat ugyanis, amelyet az 1877. évi kamattörvény maximumként megenged, a kishitelt élvezőknél úgyszólván általános kamatlábbá vált, ez pedig kétségtelenül oly magas kamat, mely mellett a kis gazdáknak, kis iparosoknak és kiskereskedőknek hitelt igénybe venniök majdnem egy jelentőségű az elpusztulással. A vidéki takarékpénztárak, a kis emberek hitelforrásai, a kisebb kölcsö nöktől nemcsak 8%-ot, de különböző czímeken még ennél is magasabb járulékokat szednek, úgy, hogy bízvást állíthatjuk, miszerint a vidéki takarékpénztárak nagy részénél 10%-ig, sőt többnél 12%/o-ig is felemelkedik azon illeték, vagyis a kamat, melyet a kisebb kölcsönök után az adósoktól szednek. És ezt az uzsoraműveletet, melyért magánegyéneket elzárással büntetnének, a nyilvános számadásra kötelezett vidéki pénzintézetek palamet publice űizik és nincs hatóság, mely a közönséget megvédené ezen lelketlen uzsoráskodástól. Ezúttal nem terjeszkedünk ki a helyi pénzintézetekre sőt minden félreértés ellenében kijelentjük, hogy fenti sorainkat nem ezekre vonatkoztatjuk, ámde pénzintézeteinknél sem hallgathatjuk el, hogy a kisebb kölcsönök után szintén 8% kamatot szednek, ami viszonyítva az általuk fizetett betéti és viszleszámítolási kamatlábhoz, indokolva egyáltalán nincs. Mert a takarékpénztáraknak nem az a céljuk, hogy részvényeseiknek 25—30°/6-os osztalékot adjanak, hanem az, hogy a részvényesek jogos érdekeinek megóvása mellett az olcsó, egészséges hitelnek legyenek közvetítői. A kamatláb rendezése tehát a törvényes kamatláb szabályozásával még koránt sincs megoldva a mi részünkről, amily őszintén üdvözöljük a törvényes kamatláb leszállítását, és oly erélyesen sürgetni fogjuk az általános kamatláb-leszállítást s kamattörvényeinknek a változott viszonyok és közérdek követelte megváltoztatását. A közigazgatási bizottság f. hó 8-án, hétfőn délután fogja rendes havi ülését megtartani a székház bizottsági termében Kállay Albert főispán elnöklete alatt. A közegészségügyi bizottság f. hó 1-én rövid ülést tartott Halniss József dr. elnöklete alatt, mely alkalommal az újonnan rendszeresített nyéki telki szülésznői állásra Joó Klára okleveles szülésznő kinevveztetését hozta javaslatba a főispánnak. Gyermek-ambulatórium. Megemlékeztünk annak idején a helybeli vöröskeresztegyesület azon nemes lényéről, melylvel elhatározta, hogy a városi hatóság támogatása mellett egy gyermek-ambulatóriumot, magyarán mondva, ingyenes rendelőintézetet létesít s ennek czéljaira egyelőre 400 frtot felajánlott. A közgyűlés örömmel fogadta az ajánlatot s az ambulatóriumot a szemkórház egyik helyiségében felállítani elhatározta, megszavazván a felszerelés költségeire 150 frtot, a rendelő orvos évi tiszteletdíjául pedig 200 frtot. Ezen határozat alapján aztán Baks a dr. polgármester orvosnak Halász Henrik ert kinevezte, a tanács pedig kimondotta, hogy a rendelő intézetet f. hó 8-án, hétfőn megnyitja. A rendelési órák minden nap reggel fél 8 órától fél 9 óráig tartanak, amely időben minden szegény sorsú szülő elviheti gyermekét a rendelő orvoshoz, aki ingyen köteles végezni a gyógykezelést. — A nagyszentmiklós-vásárhelyi vasút. Három törvényhatóság képviselői tanácskoztak szombaton Szegeden azon Helyi érdekű vasút ügyében, melyet Nagy-Szent-Miklós és Ilm-Vásárhely között akarnak kiépíttetni. Nem ez volt az első tanácskozás ebben a fontos közlekedési dologban, mely annyira megérett már, hogy a vasút építő konzorcziumot már megalakíthatták. Csongrád- és Csanádvármegyék, Hun-Vásárhelylyel szövetkezve képezik a konzorcziumot, melynek elnökévé Lonovics József csanádmegyei főispánt, alelnökévé Meskó Sándor alispánt és jegyzőjévé Kristóffy József megyei főjegyzőt választották meg az értekezleten. A helyi érdekű vonat irányát még pontosan nem határozták meg, s az értekezlet feljogosította az elnököt, hogy a szükséges koncesszióért folyamodjon. A konzorczium végül elhatározta, hogy üléseit a jövőben is rendszerint Szegeden tartja meg. A gyűlésen városunk képviseletében Baksa dr. polgármester vett részt. Iskolai évzáró beszéd. — FUTÓ MIHÁLY főgimn. igazgatótól. — (Folytatás.) Főgimnáziumunknak ezen tanévi belső életében ha mélyebbre vágó mozzanatokat nem jelezhetek is, mindamellett nem egy jelentősebb eseménynél meg kell állapodnom. Bejegyeztünk e tanév folyamán 299 rendes- és 7 magán-, összesen 305 növendéket. Ha már e létszámot a múlt tanévi szinten hanyatló 310 rendes- és 9 magán-, összesen 319 növendékkel összehasonlítom : a fogyás 1 1 rendes és 2 magán, összesen 13 tanuló. és 300 tanuló között volt helybeli 180. vidéki Ilis növendék. A hanyatlás okát a magas tandíj mellett különösebben abban kereshetjük, hogy helyben a polgári fiúiskola szeptemberben megnyittatván, részint az újdonság rendszerint csábító ingere, részint az ottani, a mienkhez viszonyítva, alacsony tandíj erősen vonzotta nemcsak a helybeli,, hanem a vidéki, főleg idegen ajkú azon tanulókat is, akiknek elsősorban nemzeti nyelvünk elsajátítása és nem annyira a szorosabb értelemben vett tudományos képzés leveti céljuk, azt ott is jutányosabban elérhetik. E felfogásom mellett szól azon körülmény, hogy I-sö osztályú ez évi növendékeink létszáma 37; oly létszám, a minő keveset isten jóvoltából és egyházi elöljáróim megtisztelő jóságából 18 éves igazgatóságom alatt sohasem jegyeztem be, holott az állami polgári fiúiskola I-ső osztályú növendékei meghaladják ti 60-at, pedig volt nem is egy év, amikor az I-ső osztályból a 72 bejegyzett növendéken felül még többet el kellett utasítanunk. És e számbeli hanyatlás előreláthatólag nem csupán e tanévnek lesz jelensége; valószínűleg meg lesz ez mindaddig, míg a közönség kézzelfogható tudatára nem jut annak, hogy a szorosan tudományos pályára készülőknél a polgári iskola a gimnáziumot nem pótolhatja. De ha vesztesége van is a létszámban. —■ amely a mi helyzetünkben még mindig eléggé jelentékeny, — megnyugtató kárpótlást nyerhetünk a tanítás sikerében. A tanári karban változás nem történt, azonban működésünk mégsem volt zavartalan. Egyrészt Szappanos Péter tiszttársaim