Vásárhely és Vidéke, 1898. január-június (16. évfolyam, 1-53. szám)
1898-01-01 / 1. szám
1898. január 1. VÁSÁRHELY ÉS VIDÉKE. — Városi közgyűlés, mélyen a törvényhatóság hódolnna, és köszönetét fejezi ki a királyjelölt a 10 szobor ajándékozásáért és visszautasítja a szervezésre vonatkozó bizottsági javaslatot. Okt. 4. A város lakossága megünnepli a király nevetnipját s házait kivilágítja. — A mindszent-apátfalvi szakasz igazgatósága ülést tart. — Nagy Józsa államvasuti igazgatósági titkár a vasúti internálás tárgyában városunkban időzött. Okt. 13. Városi közgyűlés, a melyen az 1898. évi költségvetés letárgyaltatott. Okt. 14. A ref. egyház Nagy András János — emlékünnepélyt rendez. — Chappon vivómester tanítványaival záró ünnepélyt tart. Okt. 22. A törvényhatóság rendkívüli közgyűlése napirendre tér azon uj szervezeti szabályzat tervezet fölött, melyen a városi tanács és egy bizottság másfél évig — semit sem dolgozott. — Ifjúsági ünnepély a főgimnáziumban. Okt. 30. Kossutth Ferenc, több országgyűlési képviselő társaságában városunkba érkezik s itt Endrey Gyula házánál a nép szives ovácziókban részesíti. — A ref. nőegylet jól sikerült hangversenyt rendez. Nov. 4. A „Telefon Hírmondódra megkezdődnek az aláírások. — A földmives iskola megnyitása. Nov. 17. A törvényhatósági bizottság a drágasági pótlék iránt folyamodókat elutasítja kérelmükkel. — A közigazgatási bizottság ülésén bemutatkozik Krusper Pál, az uj főmérnök és Kalner Ede, az uj pénzügyigazgató. Nov. 21. Baks a polgármester ünnepélyesen nyújtja át az ezredéves országos kiállításon részt vetteknek a kitüntető okmányokat és érmeket. — Megalakul városunkban Jónás Ödön dr. műegyetemi tanár felhívására a vasárnapi előadásokat rendező helyi bizottság. Nov. 23. Az ármentesitő társulat és a pusztai társulat közgyűléseket tartanak. — László Dániel postafőnök megüli 25 éves jubileumát. Nov. 28. A róm. kath. egyház megválasztja iskolaszéki tagjait. Decz. 2. Köti Imréné gyilkossági bünpörében a törvényszék harmadszor is megtartja a végtárgyalást, mely ismét felmentő ítélettel végződik. — Az agyagipari tanműhelyt ünnepélyesen megnyitja Gerster Miklós országos iparfelügyelő. — De nem kell a 100 szeze bor ! — tréfálkozik aztán. Most közbeszól a haramia-vezér, villogó szemekkel, rángatózó szemöldökkel. — No, hát nem bánom, játszunk ! Játszok én is. Elő, czimbora, (s megindítja Veszelkét) ujjat húzzunk ! Rózsa Sándor és Veszelka Imre összeakasztanak. Ropognak az ujjak, Rózsa Sándor Veszelkát a falhoz pöndörüti. — No, most le, Imre ! S összeakaszt ezután Rádi Imrével. A haramiavezér sohase pirosodott el szégyenletében, csak most az egyszer. Jajt kiáltott, a mint Rádi Imre megfogta a kezét. S tovább folyik a játék, a mit a haramiavezér tervezett az ellenség elvesztésére. Veszelka Imre végig vág az asztalon. — Csapláros, három darab kötőféket hozzon rend elő. Majd itt tűnik ki, ki a legerősebb ? Az is erőjáték : kötöféktépés. Amit a betyárok sokszor produkáltak. Rádi Imre nevetve fogadta az indítványt. A „nagy paraszt“ is felkiáltott: — Hármat téptem szét a minap egyfolytában a Károlyi-pusztán, a „kutyanyaki“ csárdában. A paraszt Herkules kétkedően rázta meg a vállát. — Nem hiszi kend ? — Hát majd meglátjuk mindjárt! A csapláros előhozza a három kötőféket. Mind a hárman vesznek egyet a kezekbe. Elsőnek Veszelka Imre áll ki az ivó közepére. Két keze fejére csavarja a kötőfék innenső s túlsó végét, megveti a lábát, na Decz. 12. A város törvényhatóságába a választó polgárság 53 új bizottsági tagot választ. Decz. 17. A kir. ítélőtábla meghozza a méregkeverők bünpörében az Ítéletet, melyszerint Jáger Mari 15 évi, Csordás Lidi, Varga Lidi, S z a p p a n és Juczi, 11 Orváth János és Mucsi Lidi életfogytiglani, Gulyás Kiss Sámuel 6 évi fegyházra ítéltetnek. Decz. 18. Az úri dalárda jól sikerült hangversenyt, rendez. — A ref. egyháznál megtörténnek a prezsbiter választások. Decz. 27. A fogyasztási adók bérletéért a város évi 70000 Irtot igér és aláírja a szerződést. Decz. 28. Szabó Sándor városi közpénztárnoknak állásától való felfüggesztése és letartóztatása, a miért a közpénzekből 6500 Irtot sikkasztott. Az év nevezetesebb halottai: Riesz Ignácz, Bánfi János gazdálkodó, Bernátsky Mátyás, özv. Schéner Imréné Pokomándy Mathild, Se 11 man Dezsőné Fógel Blanka, Geigner Zsigmond, Hergovits Lajos, Zsarkó Péter, Poka Lajos, Kigyósi Ignácz tanár, Juhász Mihály, Kecskeméti Pál, Engelfhafer Ferencz, Nagy Szabó Pálné Zsarkó Juliánna, Oláh Miklós, Kulin Emánuelné, Aszta- Ios Amiuska, Varga Sándorné, Lázár Pálné, Bodak Bertalanná, Félix Lajosné, Németh Józsefné, Weisz Sámuel, Ruhman Jakab, Asztalos Sándor, Matóles Béla, H. Miicsi Mihály, Zsarkó Péterné, Jaeger Ödön, Böhm Sámuel lókereskedő, Kokovái Sándor, Holtsi István, Sósfalvy Ézsaiás, Soós János, Kiss Sándor, K. M o í n á r István, özv. S o ó s Jánosné, j G a r c s i k Sallay Tivadar. — A hét. „Boldog uj évet!“ Mióta az első kalendárium megjelent a könyvpiaczon, azóta az emberek — nem mindig igaz szívből — boldog új évet kivonnak egymásnak; de sajnos, ez a „boldog uj esztendő nagyon keveseknek jut osztályrészül, akár jó szívből jött a jó kívánság, akár pedig csak a látszat kedvéért. Így van az : az egyik boldog uj évet kíván szívből, a másik színből — ez nagyot lélekzik s megránditja teljes erejéből a kötelet. Az bizony épen maradt. — Rendmán odébb állhat, nevetnek a többiek. Következik Rózsa Sándor. Nem szakadt el a kötőfék a kezében. A haramia vezér ekkor leharapott egy darab húst a szája széléből, a markába kapta és oda vágta a tamburás arczához. Ezalatt pedig Rádi Imre jószót nevetett s elfoglalta a helyét az ivó közepén. A haramia-vezér és czimborája összenéztek. Rádi Imre tréfálkozva csavarja jobb keze fejére a kötelet, azután a másik végét kezdi odafűzni a balkezére, miközben megreng a padló szétvetett lábainak dobbanásától. Még két karikát vet a kötélből a keze fejére s mikor igy jól megkötözi magát, nevetve szívja teli arasznyira emelkedő mellét s nagyot kiált: — No most, megy, kettő ! Ez volt a jel. A haramiák szeme felvillan, elkapják a tehetetlen Rádi Imre megkötözött két karját. Mint egy megtámadott oroszlán ordít fel a paraszt-Herkules. Ez az utolsó hangja volt. Rózsa Sándor belejött a szivébe. Rádi Imre lebukott a padlóra. Elhullott, mint egy nemes vad s a nem méltó ellenfél, a „nagy paraszt“, a halálban vonaglótól igy vett búcsút: — Senkitől se akar félni Rózsa Sándor, vidd még föl ezt, komám ! S a hajnali szél a csárda kutágásan himbálta, ringatta a paraszt Herkules véres tetemét. * A torony alatt szomorúságot és megdöbbenést hagyott hátra az eltávozó év. A tisztviselők leverten s komoran jönnek-mennek dolgaik után, mindegyiknek arcza egyegy kérdőjel. — Álom ez vagy való . Fájdalom : megtörtént! Megtörtént, hogy egy becsületesnek hitt ember örökre megfontolta saját családját, megrontotta jóakaróit, Liszttársait, a nagyközönséget, — mert bár a városnak kára nem lesz, de a nagyközönség hitéből sokat elvett ez a szomorú eset. Szabó Sándor volt főpénztárnok — sikkasztott! Ezen nagymérvű sikkasztásnak szálai vájjon nem az Adamovics-féle pocsolyából keltek ki ? .... . A főjegyző, aki az ily dolgokban nagyon szakértő, indítványozta is, hogy : Igaz ugyan, miszerint Gáll Dániel nem a pénztárnál van alkalmazva, de tekintve, hogy 11 év alatt a felfüggesztéshez úgy is hozzászokott: a városi pénztárban történt rendellenességekért felfüggesztendő. Nagyon természetes, a vizsgálat vezetésével a főjegyző lenne ismét megbízandó! * A szocialisták is mozgolódnak újra. A legutóbb Budapesten általuk rendezett nagygyűlésen, határozottan kitűnt, hogy kikből áll leginkább a díszes gyülekezet. Vadászni, halászni, pipálni, pálinkát inni, — ezek voltak a jelszavak. Munkáról egy szó sem volt, de minek is az ? Ami az elősorolt dolgokkal való bbeködés után megmaradt időt illeti, sokkal jobb azt munka helyett olvasással tölteni; azon mételyező lapok olvasásával, melyeket a lelketlen s a nép könnyen hivőségéből élni akaró izgatók gyártanak. 1. szám: a legtöbb, — sokan szokásból, számosan — pénzért. Aki rendes könyveket szokott anyagi állapotáról vezetni, a január havi kiadások közé mélhatlanul beveszi a „boldog uj évet“ társadalmi állásához aránylag. Van a ki levelet hordott, van a ki kéményt kotroll, van lámpagyujtogató, van a ki kontó-szállítással háborgatta, nyugalmunkat s vannak még isten tudja hányan, a kiknek boldog új év kívánsága mind a kiadások rovatába kerül. Van aztán eset rá, hogy még az is pénzbe kerül, ha magunk kívánunk másoknak boldog új évet. Aki Szilveszter estéjét otthon tölti, az a legelső „jó reggelt“ kívánsággal egyidejűleg kezd boszankodni. Aki a vendéglőben várja meg az új év beköszöntését, az — habár boszankodik is, -- de mégis könnyebben veszi a kiker hihetetlent, mely sokszor még mulatsággal is van egybekötve. A kedélyes beszélgetést ugyanis egy kormosképű jövevény zavarja meg éjfél után, ki a vendéglő egy sötét sarkába várva az ó év elmúlását, az éjféli 12 óra elkongása után mosolyogva teszi le névjegyét a társaság elé. B. u. é. k. Fátyol Ferke bőgő-hurczoló és szívbajos.