Vásárhely és Vidéke, 1902. július-december (20. évfolyam, 53-104. szám)
1902-07-03 / 53. szám
53. szám. VÁSÁRHELY ÉS VIDÉKE._____ _ 1902. július 3. __ lúgrészeknek úgyszólván minden nagyobb állata látható az állatseregletben, melyekkel egy vasczirkuszban bámulatos mutatványokat végeztetnek. Különösen szépek az oroszlánok és tigrisek, melyek közül egyszerre 14 bocsáttatik be a vasczirkuszba, ahol egy nő végezteti velük a mutatványokat. A látványosság érdemes a megtekintésre. — Veszedelmes tűz. Tegnap délitán, mikor a hőség, legnagyobb volt, tűz támadott a Lázár-utczában, mely rövid félóra alatt elhamvasztotta Hunyadi József mészárosnak a házát. A tűzoltóság rendkívül fárasztó munkát végzett a nagy forróságban s bár az égő házat nem menthette meg megakadályozta a tűz tovább terjedését, ami nehéz volt, tekintve azt, hogy szél fújt és az égő házat csupa gaztetejű épületek vették körül. A kár jelentékeny, mivel állítólag sok szalonna és bőr égett meg a padláson. A tűz keletkezésének oka még ismeretlen. — Hirtelen halal. Nagy Imre Sándorné középkorú asszony kedden ruhát mosott Császvai István pályafelvigyázónál s vig kedvvel volt egész nap, mikor délután 4 óra tájon hirtelen összeesett s még mielőtt az orvosi segély megérkezett volna, meg is halt. A rendőr orvosi vizsgálat később megállapította, hogy halálát szivszélhüdés okozta s ez okból hullájának bonczolása mellőztetett. — Szerencsétlen lórugás. Még május havában történt, hogy Imolya Bálint 18 éves bérest, aki Zsoldos János gazdálkodónak a tanyáján szolgált, egyik ló az istállóban úgy ágyékon rúgta, hogy a fiatal legény eszméletlenül esett össze. A szerencsétlen bérest akkor mindjárt haza hozták a városba s itthon, szüleinek lakásán, gondos orvosi ápolásban részesítették, azonban nem használt már semmi, mert Imolya Bálint hosszas szenvedés után, most vasárnap reggel, sérüléseibe belehalt. A rendőrség a halál valódi okának megállapítása czéljából hulláját felbonczoltatta. — Rabiátus ember. Vrana István valahonnan az idegenből szakadt városunba évekkel ezelőtt s itt vadházasságban élve Tóth Judittal, mint téglagyári munkás kereste meg kenyerét. Hétfőn reggel aztán valami ok miatt Vrana István megneheztelt balkézről való asszonyára, akit először alaposan elvert, azután pedig egy éles bicskával kiüldözött a házból. A feldühödött magyarnak még ennyi sem volt elég a mulatságból, hanem kiment a társasági téglagyárhoz s ott mindenkit leöléssel fennyegetett; majd a városba jött s a Petőfi-utczában minden ok nélkül neki támadott Szűcs Bálintnak és Szivási Ernesztnek, a kikkel aztán olyan parázs veszekedést rögtönözött, hogy csupa véresek lettek mindhárman. A polgártársat végre is az arra járó rendőrök fülelték le s bevitték a városházára, honnan kihallgatás után, mivel ölni akart, átkisérték a járásbírósághoz. — Elveszett egy összecsukó zsebkapukulcs. Kéretik a megtaláló, hogy azt a járásbíróságnál átadni szíveskedjék. Műkedvelők a színpadon. — A vöröskereszt-egyesület szinielőadása. — — július 2-án. Csaknem kilencz hónapi bezárás után, szombaton este újra kinyíltak a népkertben levő nyári színkör ajtói, hogy a világot ábrázoló deszkákra fellépjenek s városunk közönségének egy kellemes estét szerezzenek a műkedvelők. A vöröskereszt egyesület helybeli osztályának vigalmi bizottsága jött arra az igen helyes és igen életrevaló gondolatra, hogy műkedvelői szinielőadást rendez s előadatja Hevesi József és Hetényi Béla társszerzőknek a „Négy évszak“ czimű poétikus idilljét, mely nem is oly régen még a fővárosi színházak műsorán szerepelt. Minden elfogultság s a jogosult bírálat egészen őszinte hangján mondhatjuk, — mert hiszen maga a közönség is ezen a véleményen van, hogy az előadás minden tekintetben kitűnően sikerült s messzire felülmúlta egy közönséges műkedvelői előadás színvonalát. Preczíz, összevágó, eleven játék tették zajossá és teljessé a sikert, melyet csak fokozott a szép, mondhatni pazar kiállítás, a díszleteknek és kosztümöknek ügyes összeválogatása. A közönség, mely sajnálattal konstatáljuk, nem töltötte meg az egész színkört, mindvégig jól mulatott az előadáson s mig egyfelől elismerésének és szeretetének minden nyilvánulható jelével elhalmozta a szereplőket, másfelől nem tagadta meg elismerését Kun Miksa ügyvéd, Bereczk Péter gyógyszerész és neje, valamint Zsebők János rajztanártól sem, kik a színielőadás rendezésének nagy és fáradságos munkáját végezték a legszebb és legsikeresebb eredménynyel. Hogy azután még részletes bírálatot is mondjunk az egyfős műkedvelők játékáról ? * Hát László Aranka olyan társalkodónőt alakított, amelyikre büszke lehetett volna akármelyik hivatásos színésznő. — Hát a Juliskánál fessebb, takarosabb és gracziózusabb menyecskét még elképzelni sem igen lehet. — Nyizsnyay Arankáról pedig elég annyit mondanunk, hogy Mikovicz Sándorral együtt mintegy reá termettek a színpadra, ahol sok babért arathattak volna. — Karancsy Etelka és Lívia szintén igen jók voltak, valamint Kovács Ella is, aki elragadó bájossággal játszott s egyébként is igen hóditó jelenség volt. — Bereczk Péterné és Gurtay Mihályné már ismert műkedvelők s igy nem csoda, ha kitünően alakítottak. — Zugó taps jutalmazta Zsebők János és Gaál Miklós gyönyörű duettjét s az elismerés jelei kisérték Soós János, Noszlopi Kálmán, Dobó István, Kokovay Imre és Barta István játékát is. — Hanem a legaranyosabbak voltak a kis Endrey— lányok : Heda, Etelka és Bözsike, továbbá Kovács Károlyka és Guthy Laczika, a kiknek bátor szereplését zúgó tapsvihar kisérte s a közönség valósággal elhalmozta őket ezukor dobozokkal, — a gyönyörű virágcsokrokat és koszorúkat a felnőtteknek juttatva felvonások elején és végén. A jól sikerült előadás után a közönség egy része a kaszinó termeibe vonult, ahol hajnalig tartó, jó kedvű tánczvigalom következett, melyben részt vettek. Asszonyok: Bereczk Péterné, Balassa Sándorné, Bauer Sándorné, Csordán Gyuláné, Endrey Gyuláné, Faragó Sándorné, Hahn Dávidné, Konstantin Gyuláné, Kovács Jánosné, özv. Miklovicz Bálintné, Nyizsnyai Aranka, Pokomándy Gáborné, özv. Soós Istvánná, Szalayné Erzsiké (Dorozsma). Leányok: Balassa Irénke és Erzsike, Bauer Ilonka és Margitka, Czégényi Iduska, Czenger Margitka, Csordán Irénke és Leonka, Háhn Juliska, Karancsi Etelka és Lívia, Kovács Ella és Mariska, László Aranka, Miklovicz Ilonka és Katinka, Pokomándy Etelka. mileg élénkült a kínálat s részint ennek, részint a közelgő cséplésnek tulajdonítható, hogy az árak 40—50 fillérrel is alább estek. Jegyzéseink : búza 7.70—8.—, árpa 5.30—5.40, kukoricza 5.10—5.15. Szalonna 54—55 korona. Sertés 46—47 korona. Árak : 50 kilogrammonként. Üzleti tudósítás: Hm.-Vásárhelyen, 1902. július 2 án. A budapesti gabonatőzsdén jó kínálat és gyenge kereslet mellett elkelt 5000 mázsa búza és pedig métermázsánként 10—20 fillérrel olcsóbb árakon. A készáruüzlet hivatalos jegyzései a következők voltak: búza 8.50-8 85, árpa 6.10-6 20. Helyben, keddi hetipiaczunkon, né gy It-tér. Köszönetnyilvánítás. Mindazon rokonoknak, jó barátoknak és ismerősöknek, kik a felejthetetlen jó fiú, szerető férj és gondos atya Maczelka János temetésén oly nagy számú megjelenésükkel, mély fájdalmunkat enyhiteni megkísérelték, e helyen is tiszta szívből fakadó hálás köszönetünket nyilvánítjuk. Hódmező Vásárhely, 1902. juli. 2. A gyászoló család. UzV. f/Bolgár I.Váméjjal^ a vöröshalmi dűlőben levő 07 hold jóminőségű szántóföldje a rajta levő tanyaépületekkel együtt f. évi október hó 1-től kezdődőleg több évre haszonbérbe kiadó. — Értekezhetni Könyves utc.a 7. szám alatt. Eladó birtok. Szatmármegyében, a vasúttól 12 órára fekvő 300 kataszt. hold tápdus, fekete földű, artérmentes tagos birtok, 100 hold búza vetéssel, parkírozott belsőséggel, vagy anélkül, eladó. — Értekezhetni Nmnnestóthi Szabó Pál utján Nagy-Károlyban. Ember Gyulának I s. kerület Zrínyi utcza 17. szám alatti lakásán f. hó 4-től kezdődőleg, vagyis péntek és szombaton szobabeli bútorzat és konyhabereitilezés, valamint egyéb ingóságok, nyilvános árverésen eladatuak. 559/1902. V. Hirdetmény. A törvényhatósági közgyűlés 260/902. sz. határozatával a köztenyésztésre szánt magánmének megvizsgálására vonatkozólag egy szabályrendeletet alkotott. Ezen szabályrendelet az 1886. évi XXI. t. sz. 7. és 8 i. §-ai alapján I. évi julius hó 4-től augusztus hó 2-ig bezárólag terjedő 30 napi közszemlére a jegyzői hivatalban kitétetett, ahol az betekinthető s az arra vonatkozó esetleges észrevételek ugyanott beadhatók. Hm. Vásárhely, 1902. junius 30. Kmetykó József, 1 — 2 v. főjegyző. Bővebb felvilágosítást ad, Kalmár Zs. utóda rosta gyáros Hódmező-Vásárhelyen, Petőfi-utcza 23. Ismeri ön a legújabb „Kalmár“ rostát?? Nyomatott a kiadó .Vásárhely és Vidéke* nyomdájában, Szent-Antal-utcza 7. sz.