Vásárhely és Vidéke, 1904. július-december (22. évfolyam, 82-161. szám)

1904-08-05 / 97. szám

1904. augusztus 5. 97. szám. VÁSÁRHELY ÉS VIDÉKE. Alkotásokat követelt a minisztertől. Köve­telte a bírói kar formulázott kívánságainak teljesítését. Keményen elitélte a birák titkos minősítésének rendszerét, amely a bírói füg­getlenséget súlyosan érinti. Rámutatott arra a bürokratikus abszurdumra, hogy a bírói képességet a szerint mérlegelik, hány ügyet intéz el a biró. Szólott az ügyvédek hely­zetéről s az ügyvédképzés erkölcsi és tudo­mányos garancziáinak fokozását kívánta. U­d­v­a­r­y Ferencz hosszú beszédben foglalkozik a költségvetéssel kapcsolatban álló kérdésekkel, így helytelenítette, hogy a kisebb helyeken működő közjegyzőket csak nagyon ritkán helyezik át jövedelmezőbb helyre; a megüresedő jobb helyeket többnyire politi­kai szolgálatokért, jutalom gyanánt osztogat­ják, amire — szóló hite szerint — bizo­nyára kényszerítik a minisztert. A takarékpénztárak kamaráját óhajtja felállítani, amelynek czélja lenne a pénzin­tézetek vezetésének és üzletkezelésének szi­gorú ellenőrzése. Közben szünetet is kért U­d­v­a­r­­ és szünet után különösen a vidéki takarékpénz­tárak kamatleszállítását sürgette. A követ­kező szónok N­e­s­s­i Pál már ki is fogyott az időből, úgy, hogy beszédének holnapra való halasztását kérte. A napirend megállapítása után az in­­terpellácziókra tért át a Ház. A csütörtöki ülés. — A­­Vásárhely és Vidékek eredeti távirata. — A csütörtöki ülésen az első szónok a függetlenségi N­e­s­s­y Pál volt, a­ki a bírák helyzetének javítását sürgette meg s Bizony Ákossal szemben védelmére kelt az esküdt­­széki intézmények. A­r­t­i­m Mihály a végrehajtási törvény sürgős módosítását ajánlotta az igazságügyi miniszter figyelmébe. R­o­h­o­n­y­i Gyula előadó jelentette ki ezután, hogy az igazságügyi adminisztráczió terén óriási haladás éretett el s csupán a kúriai restancziák feldolgozásáról kell még csak gondoskodni. Most az igazságügyminiszter, P­­­ó­s­z Sándor emelkedett fel szólásra, hogy reflek­táljon az elhangzott beszédekre s nem épen kedvező fogadtatásban részesült azon kije­lentése, hogy az obstrukc­ió az oka annak, hogy az új polgári perrendtar­tásról készült törvényjavaslat még nem volt letárgyalható. Hiszi, hogy a­ki majd ezt a törvényjavaslatot be fogja nyújtani a Ház­nak, tőle már egy egészen kész munkálatot fog átvenni. Kijelenti továbbá, hogy a be­tétszerkesztés kérdésének megoldása már csak igen rövid idő kérdése. Azután lelkes éljenzés kíséretében mondja, hogy nem is gondol az esküdtszéki intézmény eltörlésére vagy mű­ködésének korlátozására, mert az igen szépen teljesíti feladatát. Konstatálja végül, hogy az ő kormányzása igazságügyi téren olyan eredményeket mutat fel, a­milyenre rövid idővel ezelőtt még gondolni sem lehetett volna s azért kéri a költségve­tés elfogadását. Azután a Ház többsége, miután B­i­­­z­o­n­y Ákos visszavonta benyújtott határo­zati javaslatát, megszavazta általánosságban a költségvetést. A részleteknél még Ur­a­y Lajos, Pl­ó­s­z Sándor, V­i­s­o­n­t­a­i Soma és Len­gyel Zoltán beszéltek a mezőgazdasági kiállításról, melynek sikeré­­t tekintve a közeli vidék lakosságának fo­kozatosan emelkedő érdeklődését, v­agy erkölcsi, mint anyagi tekintetben biztosra vehető. Ennek a sikernek érdekében azon­ban az igazgatóság még mindig működik s lázas igyekezettel teszi meg a szükségesnek mutatkozó végső intézkedéseket, melyekről az alábbi tudósításokban számolunk be: Kiállítási üvegek. A kiállítási igazgatóság ezúton hozza a kiállítók tudomására, hogy a tésztaneműek, termények és szeszes italok kiállításához szükséges üvegek megérkeztek. Azok, a­kik az üvegeket tulajdonjogilag akarják megvá­sárolni, forduljanak egyenesen Brust F. üvegkereskedéséhez, a­kik azonban csak a kiállítás tartamára akarják igénybe venni, a szükséges utalványt a kiállítási irodában (főgimnázium 1. ajtó) kapják meg. A kiállítás tűzbiztosítása, katalógus. A kiállítás igazgatósága minden irány­ban kiterjedő figyelemmel vezeti a kiállítás ügyeit. A tegnapi napon a kiállításra beje­lentett összes ipari tárgyakat, gazdasági ter­ményeket, néprajzi és képzőművészeti dol­gokat, élőállatokat, építményeket stb. 360 ezer korona értékben az első magyar álta­lános biztosító társaságnál tűzkár ellen biztosította. Ez az intézet adta be a legelő­nyösebb ajánlatot.­­ A helybeli gazdák figyelmét felhívjuk arra a körülményre, hogy ha netalán a kiállításra bejelentett tárgyaik­ban és az élőállatokban valamelyes változás állott be, vagyis, ha mást szándékoznak ki­állítani, mint a­mit eredetileg bejelentettek, ezt legkésőbb f. hó 9-ig jelentsék be, mert különben a katalógusba nem a tényleges állapot kerül bele s így esetleg kényelmet­len és kellemetlen zavarok keletkezhetnek. Egyébként a kiállítás igazgatósága a kiállí­tási irodában (főgymn, földszint 1. ajtó) ál­landóan működésben van s a kiállítással kapcsolatos bármely ügyben felvilágosítás ott a hivatalos órák alatt kapható. A kiállí­tási tárgyak behordása és átvétele f. hó 4-ikével, a tegnapi nappal megkezdődött s így felhivatnak mindazok, a­kiknek kiállítási tárgyai készen vannak, hogy azokat a torló­dás elkerülése végett a lehető legrövidebb idő alatt szállítsák be. Vegyes tudnivalók. Az ipari- és mezőgazdasági kiállítás rohamosan közeledik a befejezéshez. A ki­állítási iroda helyiségében egyik a másik után jön felvilágosításért. Az igazgatóság állandóan készenlétben van. A kiállítás he­lyén, a főgimnázium termeiben erősen folyik az állványok, asztalok, fülkék készítése és a díszítés. Egyik legszebb része lesz a kiállítás­nak a rajzteremben elhelyezett női kézimunka kiállítás. A hölgybizottság tagjai R­i­tf­n­é Gábris Ágnes vezetése alatt ma már meg­kezdték működésüket. Immár teljesen bizonyos, hogy D­a­­­r­á­n­y­i Ignácz dr., városunk díszpolgára meglátogatja kiállításunkat. Dr. S­z­a­l­a­y Józsefhez, a kiállítás elnökéhez Ó-Tátra­­füredről levelet intézett, a­melyben a láto­gatása alkalmára tervezett ünnepi programm­­pontokhoz a legszívesebben hozzájárul. Való­színűleg Szeged felől érkezik, erről azonban előbb értesítést küld. Csak e hó közepéig marad Tátrafüreden. Mint írja, a főinten­­cziója a látogatás alkalmával az, hogy azon rövid idő alatt, míg városunkban tartózkodik, a legközvetlenebb érintkezést találhassa meg, úgyis, mint a gazdaszövet­­elnöke, de úgyis, mint a város díszpolgára, e város derék polgáraival s ez irányban tett ígéretét a legteljesebben beváltja. A földmivelésügyi miniszter intézkedett, hogy az állatkiállítás idejére B­a­­­g­a­r­y Kálmán kerületi állattenyésztési fel­ügyelő városunkba érkezzék s itt a kiállított tenyészanyag felhasználásával, a kiállítás helyszínén népies előadást tartson. A segéd- és tanonczkiállításnál szüksé­ges annak bizonyítása a mesterek részéről, a bírálat szempontjából, hogy a kiállított tárgyat tényleg a segédmunkás készítette, hogy arra vonatkozó igazolványokat s mes­tereknek a kiállítás igazgatósága szétkü­ldötte s azok a kiállított tárgyak behozatala alkal­mával átadandók. A világításra vonatkozólag az igaz­gatóság akképen intézkedett,­hogy tűzbizton­sági és kényelmi szempontból az állatkiállí­­tás területe és a körfal alatti rész villany­nyal világíttassék. A igazgatóság a helybeli villanytelep vezetőségével a szerződést meg is kötötte. A locsolás és s 5 p­r­é­s a kiállítás tartama alatt nemcsak a kiállítás területén, hanem a környéken s az odavezető utakon is a legteljesebben eszközöltetik. A művészeti kiállítás. A néprajzi és művészeti kiállí­tás egyik legérdekesebb néznivalója lesz a kiállításnak s a tanács által átengedett köz­gyűlési, tanácsi teremben és a polgármesteri fogadó szobában lesz elhelyezve. Nemcsak a néprajzi tárgyak gyűltek össze szép szám­ban, hanem a képek és szobrok is napon­ként érkeznek, úgy, hogy a művészeti bizott­ság Firay Béla gyógyszerész vezetésével már f. hó 1­6-án hozzákezd a kiállítás rende­zéséhez. Erre az alkalomra Seemayer Willibald, az országos néprajzi múzeum igaz­gatója is leérkezik városunkba s részt vesz a rendezés munkálataiban. A néprajzi tárgyak tulajdonosai, ter­mészetesem csak azok, a­kik hajlandók tár­gyaiktól megválni, helyesen tennék, ha azokat átengednék a Magyar Nemzeti Múzeumnak, vagy a létesítendő városi múzeumnak, a­hol azok az ajándékozó nevének feljegyzésével örök időkre­ megőriztetnek. Az ipari csoportbiztosok elnökei ifj. Szilágyi Gyula elnöklete alatt ma érte­kezletet tartottak s elhatározták, hogy a ki­állítás megnyitásának napjáig mindennap a főgimnáziumi épületében tartózkodnak, a be­érkező tárgyak rendezése, felügyelete és fel­világosítás nyújtás végett. Készülődések a kiállításra. — Az igazgatóság legutóbbi intézkedései. — — augusztus 4-én­ Napok választanak el már csak a f. hó 14-én ünnepélyesen megnyitandó ipari- és Újdonságok. Szabadságszarczi múzeum városunkban. — Kossuth -muzeum és ereklyegyű­jtemény. — — augusztus 4-én. Az ipari- és mezőgazdasági kiállítás megnyitásával egyidejűleg, azonban attól egészen külön állóan, egy másik kiállítás is nyílik meg városunkban, az újonnan épült .Szarvasi vendéglő három nagyobb termé­ben : a fővárosi 1848—49-i­ki s­z­a­­badságharczi muzeum kiállí­tása, mely egyike azon korszak leggazda­gabb s kegyeletes emlékekben legértékesebb ereklyegyűjteményeinek. Egyik előkelő publi­­c­istánk és országgyűlési képviselőnk így jellemzi ezt a múzeumot: .Kossuth Lajosról, kit egykor ré­gen, ki tudná mikor, talán még a regevilág­ban, a magyar főváros hazahozatott, egy buzgó és szorgalmas búvár ezernyi emléket gyűjtött össze. Képeket, rajzokat, metszete­ket, szobrokat, iratokat igen nagy mennyi­ségben. A gyűjteményt fegyverek, ruhák, zász­lók, bilincsek, falragaszok, följegyzések, le­velek, okmányok, térképek egészítik ki a szabadságharcz korából. Együtt az egész egy gazdag, változatos, jól rendezett mú­zeum ; gyönyör a szemlélőnek, oltár a ha­zafinak, kincs a történetírónak. Voltaképpen a reménynek egy sugárkávéje, mely fény­­özönt vet a múltból a jövendő felé. Élő, látható, megfogható, beszélő história arról, hogy önérzet, bizalom, hit, a jognak tiszte­lete, a szabadságnak szeretete, a hazafiság­­nak önzetlensége miként tudja a próbák nehéz napjaiban hőskölteménynyé varázsolni a nemzet köztevékenységét. Ilyen ez a mu­zeum. Gyűjtője, tulajdonosa Kreith Béla gróf. Ügyszeretetének, lankadatlan buzgóságá­­nak és szakértelmének méltó eredménye ez a gyűjtemény. Becses nekünk is, kikben ke-

Next