Vásárhely és Vidéke, 1910. március-június (28. évfolyam, 73-147. szám)

1910-03-31 / 73. szám

1910 márczius­ál. VÁSÁRHELY és VIDÉKE 7­3 szám, egy forgópisztolylyal agyon­lőtte magát. A rendőrség rögtön megtette a szük­séges intézkedéseket s még a délután kiment az orvos szakértővel az Olasz­­Pál tanyájára s megállapította az öngyil­kosságot. Az öngyilkosságra vonatkozólag a ki­hallgatások holnap lesznek. A VÉRSZEGÉNYSÉGET, EZT AZ ALATTOMOS BETEGSÉGET meg kell szüntetni a SCOTT-féle csuka­májolaj EMULSIÓ-val, mielőtt túlságosan elharapódznék. Az arca meg­pirosodik, megtelik és az életkedv visszatér mindazok meglepetésére, akik először használják a *“ a Scott-féle Emulsió-t. Az eredeti SCOTT-féle el­­/nPa!VD járás által ízletessé és emészt­­hetővé tett legtisztább alkat­ű­ részek, melyek a vérszegény­es­­ten­ségnek útját állják, képezik HA 9 Scott-féle Emulsió világszerte ismert sikerének Ax Emulsió vá- titkát. A SCOTT-féle EMULSIÓ módszer védje­ a legkiválóbb. faszt­­ kérjük Egy eredeti üreg ára 2 K 50 fillér, figyelembe __ , „ . . , , venni. Kapható minden gyógy­tárban. A tisz kitörése. A temetés. A szomorú kis faluban mást se tesz­nek, mint temetnek s a kis temetőben a közös sírokon kívül 47 újonnan hantolt sírban pihennek az áldozatok. A temetést tegnap délután 3 órakor kezdte meg Kovács Gusztáv reformá­tus lelkész. Közös sírba tették azokat a halottakat, akiknek kilétét nem lehetett megállapítani. Mikor ezzel készen voltak, egyenként szállították ki a koporsókat a temetőbe. A szomorú menet 10—15-ször fordult meg. Egy sír sincs, hová kettőnél keve­sebb halottat temetnének. A lelkész min­­denik fölött beszédet és imát mond. A sírok körül szigetrázó jelenetek ját­szódnak le. Asszonyok, férfiak sírva omolnak szerettük koporsójára, sok asz­­szonyt a csendőröknek kell a koporsótól elválasztani. Tavaszie U3D0HS9B0R minden czikkben megérkeztek. Kirakatainkban állandó kiállításra felhívjuk a közönség figyelmét. Továbbá kosztümök, princessek, blúzok, pongyolák, aljak készen raktáron tartatnak és mérték után megrendeltetők­ Tisztelettel SÁNDOR ÉS TÁRSA 3453 Városi és megyei telefonszám 130. 15 fill-tér. Erovatban kiíilértekért nem vállal fab­l­cíiso, a rajz ! Köszönetnyilvánítás. Mindazon ismerősök, jóbarátok, szomszédok és rokonok, kik felejthe­tetlen jó férjem, illetve édesatyánk és nagyatyánk Mórai Ferencz f. hó 28-án délután 3 órakor történt végtisztességtételén megjelentek s részvétük által mély fájdalmunkat s enyhíteni megkísérelték, fogadják ez után szívből jövő hálás köszönetünk nyilvánítását. Hm.-Vásárhely, 1910 márczius 30. Özv. Mérai Ferenczné 3536 és családja. P­ETŐFI­ UTCZA 4. szám alatt az udvarban két szoba, konyha és széles üvegezett folyósóból álló szép lakás május 1-ére ki­adó. 3516 A­JÁNLOK füstölt sonkát 95 kr., lapoczkát 85 kr., füstölt karajt 90 kr., császár­­szalonnát 90 kr. kilóját. Ingyen csomagolás, fuvarlevél nem számit. Garai Károly hentes Aradon. 3468 A MÉRLEGEK és mázsák javítását csekély LVI díjért elvállalom és mint biztosan jót és pontosat hitelesítésre ajánlom. Tanoncz­­nak való fiukat felveszek. Égető Sándor lakatosmester, Jókai­ u. 21. 3532 SZÉP ÜZLETHELYISÉG kiadó a Nagyta­­­­karék Kossuth-téri székházában. Bőveb­bet a kiadóhivatalban. Hallotta-e? már hírét az elismert híres és régen bevált BALLA-féle Kristály Szesz** (Sósborszesz) Nincsen még egy hasonló szer, melyet oly sokoldalúan lehet hasz­nálni, mint a valódi Kristály Szeszt. Mert hatásában felülmúl minden egyes szert, melyet mint sósborszeszt, bedörzsölő szert, külsőleg és belsőleg ajánlanak. Hisz már min­denki tudja, hogy a rézelejéből készült Kristály szesz ereje, hatása páratlan. Edzi a testet. Erősíti az idegeket. Frissít, üdít munka után. Bitűnó sikerrel alkalmazzák Mizsilészs, fáradtság ás kimerilt­­ságnál, csűz, reuma, fogfájás, hajhullás, ájulás, nátha, fagydaganatoknál, borot­­válás után, szájvíznek, fejkorpa és izzadásnál. sió. Kapható 30, 60 fill., 1 és 2 koronás üvegekben Balla Sándor gyógyszertárában Hm.-Vásárhely, Kossuth-tér 3, a nagytakarék székházában. A tavaszi idény újdonságai ■#* I­API/IPAI Vu hun a gÖF' UJ bérházában (Kossuth-tér és Szentesi-u. sarok) H_______________________| WT Kői czipők, ernyők és kesztyűkben kiváló dolgok Gyermekczipőkben nagy raktár ■ Minden czikkben kii- jiJi|EL—­ — _ _ _ _ __ ~Z~ lönleges Kögek­a Elsőrendű, áruk ! a Tessék a kirakatokat megtekinteni IWOILla­dia L-AJOS Az ököritói katasztrófa. — Részletek a rémes éjszakáról. — A részvét megnyilatkozása. — — márczius 30. Az egész ország annak a rettene­tes katasztrófának hatása alatt áll, amely húsvét vasárnapján a siralom tanyájává tette Ököritó községét. Ma nem beszélnek egyébről, csak az ököritói nagy és rémes szerencsét­lenségről, amelynek egy község virágzó fiatalsága, kenyér­kereső munkásnépe, a sz­ezon­­, férfi mind áldozatul esett. Még nem tudják megállapí­tani, hány emberélet pusztult el hus­­vét vasárnapján Ököritóban. Előbb meg kell számlálni, ki maradt meg, meg kell állapítani, hogy hányán men­tek a szomszédos községekből, há­nyan értek haza s majd csak azután fogja a hivatalos vizsgálat hírül ad­ni a szerencsétlen áldozatok számát. A rémes szerencsétlenségről a kö­vetkezőkben számolunk be: A végzetes tánczmulatság. A tánczmulatságot az ököritói újonnan alakult fúvózenekar felszerelési költségei fedezésére rendezték egy korona belépő­díjjal. Mielőtt a mulatságot rendezték, bejelentették a községi bírónak és be­jelentették a csengeri főszolgabírónak is. Vasárnap este 7 órakor kezdődött a mulatság, nyolc­ órakor már kö­zel négyszáz ember tolon­gott a csűrben és amikor a vesze­delem kitört, ötszáznál többen lehettek benne. A mulatságra összegyűlt a falu­beli fiatalság és a környékbeli községek­ből is volt ott sok fiatal legény és leány. Nyolcz óra felé a csűrben már akkora tolongás volt, hogy tánczról szó sem lehetett és a párok csak nehezen mo­zoghattak. A mulatság fél 9 óráig fesztelen jó­kedvvel folyt. Ekkor, nem tudni hogyan, egyszerre meggyuladt az egyik papírlámpa és nagy lánggal égni kezdett. Amikor a tánczolók észrevették a tüzet, valaki elkiáltotta magát, hogy senki se nyúljon hozzá, hanem egymás vállára állva akasszák le az égő lámpát. Szűcs László 15. huszárezredbeli köz­katona azonban nem hallgatva erre a figyelmeztetésre, kardjával le akarta ütni a lámpát, de oly szerencsétlenül csapott feléje, hogy a lámpa odacsapó­dott a szárazgalyákhoz, ame­lyek nyomban tüzet fogtak. A sistergő lángok azután villámgyor­san terjedtek tova, egy-két pillanat múlva pedig lángot fogott a tető is és fullasztó füst töltötte be az egész csűrt. A tűz elfojtására ekkor természetesen már gondolni sem lehetett és mindenki a kijárat felé tódult. Előbb a két nagy kaput igyekeztek ki­nyitni, de útjukban állottak a padok és amint a füstben a padokon átbukdácsol­tak és egymásra hágtak, a kapukhoz jó­formán hozzá sem fértek. Az egyetlen remény a kis ajtó maradt. Az egész tö­meg most ezen keresztül akart mene­külni. A nagy tolongásban velőtrázó je­lenetek játszódtak le. Akik már közel voltak az ajtóhoz, egymás hátára vetették magukat és úgy igyekeztek előbbre jutni, hogy azután a szűk ajtón át kijuthassa­nak a szabadba. Az egész nagy kavaro­dás azonban alig tartott öt perczig, ami­kor a nádtetőzet beszakadt és ráomlott a bentlevőkre. A mentési kísérletek. A faluban a katasztrófa híre villám­gyorsan terjedt el és az emberek min­denünnen elősiettek, hogy az oltási, meg a mentési munkálatokban segédkezzenek. Sokan a szűk ajtón át be akartak ha­tolni, hogy valamelyik hozzátartozójukat kimentsék és ezzel is akadályozták a ki­felé igyekvőket. A kis ajtó körül valóságos csata fejlő­dött ki. Egetverő jajgatás, a se­besültek halálhörgése és az ajtó körül az életért küzdők vad or­dítása töltötte be a levegőt. A­kiknek sikerült végül az égő pajtából kivergődni, azok égő ruhával és eszeveszetten jaj­gatva rohantak végig a falun, amíg csak össze nem rogytak, vagy a segítségükre sietők meg nem állították. Égő fáklyák szaladtak végig a falun. Számos megme­­nekültet így találtak meg azok, akik ke­resték őket. A hivatalos vizsgálat. A nyomozó hatóságok a községi jegyző segítségével hivatalosan megállapították a katasztrófa áldozatainak számát. A hiva­talos megállapítás szerint összesen két­­százhetvenheten vesztették életüket, h­a­t­­v­a­n­a­n pedig megsebesültek. Az összeállítás szerint százhuszon­­két halottat lehetetlen volt agnosz­­kálni, annyira szénné és porrá égtek. Negyvenöt halott a környékbeli köz­ségekből való, kilenc­vennégy pedig ököritói lakos volt. A sebesültek közül a két nap alatt tizenheten meghaltak.

Next