Vásárhely és Vidéke, 1912. január-június (30. évfolyam, 1-68. szám)

1912-01-03 / 1. szám

1912. január 3. ékai trónörökösünk leánya. A jeles cigány csellistát Toll Jancsit fel­­­hívták Bécsbe. Rudolf trónörökös leánya a Bristol zállóba ment férjével W­i­n­d­­­s­c­h­­r­ecz Ottó­­ herczeg és négy fő­­t társaságában. Toll Jancsinak csak azt hagy­ok meg, hogy mindig magyar nő­it játszon. Nohát Toll Jancsi ját­­zott. Egy óra múlva Toll Jancsi sár Erzsébet Amália főher­­zegnő és Windischgraecz Lajos herczeg székei közt húzta a magyar lótákat. A főherczegnő állandóan magyarul dirigálta a czigány mi­észt s megkérdezte: eltalálná e, melyik az ő nótája ? Jancsinak me­­­ge lett, Istenem melyik lehet. Az i meleg tónusával egyik szebb ma­yar nótát a másik után játszotta s az ötödik nótánál elmosolyodott a óherczegasszony és csak annyit rólt: — Bravó. A .Rácsos kapu, rácsos ablak v­olt. Ettől kezdve ez a nóta járta, a­­zután még egy, amit maga Erzsé­­bet főherczegnő diktált. Boldog em­­éky Rudolf trónörökös leánya ezt kérdezte Toll Jancsitól: — Tud e kurucz nótát ? Tudja-e , Késmárk felől fuj a szellő ..." — Jaj, nagyon tudom, fenséges asszony. És a Rákóczi-korszaknak e cso­­laszép dala töltötte be a Bristol s­zálló termét, ahol hét idegen nevű vacsorázó vendég hallgatta azokat, csak hallgatta. Toll Jancsi gordon­­iáján a mélabús kurucz ritmusok betöltötték a termet, a főherczeg­­asszony negyedóraszámra nem szólt semmit, csak ült és nézett a leve­lébe. És három óra elmúlt, amikor a­ársaság felkészülődött az asztaltól, hogy a főherczegnő felállt, kezét nyújtotta Toll Jancsinak és szólt: — Köszönöm magának, hogy olyan szépen játszott, még hallani­ogom magát. A viszontlátásig. Arról, hogy mit és miről beszél­jenek egyebet a társaság tagjai, Toll Jancsi nem szól. Nemcsak mű­vész, de korrekt ember is. A tiszte­­ltdíjról pedig boldogan mosolyogva csak azt mondja: — Úgy se hinnék el, inkább nem mondom. De még annál is több volt, hogy Rudolf trónörökös fensé­ges leánya hallgatott meg.­rad a jövőben, amelyben volt eddig. Irányítását és vezetését továbbra is dr. E­n­d­r­e­y Gyula látja el, fő­munkatársunk pedig Szabó Imre marad, így lapunk múltja záloga jövendő munkálkodásunknak. Szükségesnek tartjuk a­­Vásár­hely és Vidéken lapnak a fen­­tartását, mert körülötte olyan olvasó­gárda tömörül, amely joggal meg­kívánhatja, hogy míg ő bizalmával, támogatásával megtiszteli, addig ne szűnjék meg ez a lap szószólója lenni közönségünk érdekeinek, váro­sunk ügyeinek, nemzetünk függet­lenségének. A függetlenségi és 48-as párt csak legutóbb is kimondotta, hogy továbbra is együtt marad s a köz­ponti pártkört továbbra is fentartja. A Vásárhely és Vidéke élő­kapocs volt mindenkor a független­ségi és 48-as érzelmű polgárok kö­zött, az akar és az fog maradni továbbra is, annyival inkább, mert a függetlenségi és 48 as párt régi­­ hűséges katonái, mikor a párt fen­­maradása, a pártkör további fentar­­tása mellett döntöttek, kifejezetten kívánták azt is, hogy a Vásár­hely és Vidéke továbbra is éljen s haladjon azon az úton, amelyet három évtized előtt kijelölt s amelyet ily hosszú időn át is becsülettel járt meg. Mi ma is vagyunk, akik voltunk, leszünk a jövőben is, akik vagyunk. A mi programmunk, czélunk, munkásságunk, fegyvereink és esz­közeink ismeretesek, bizalommal kérhetjük azért városunk egész kö­zönségét, különösebben pedig füg­getlenségi polgárságunkat, hogy a czél elérése érdekében támogatásu­kat a jövőben se vonják meg har­­minc­adik évfolyamába lépő la­punktól. Tudatjuk egyszersmint a t. kö­zönséggel, hogy az újévtől fogva lapunk kiadóhivatalát a Münz Ru­dolf és társa c­ég nyomdájának adtuk át, hol úgy az előfizetések eszközölhetők, valamint a hirdetések is feladhatók. A Vásárhely és Vidékére előfizetni lehet a lapkihordóknál és a kiadóhivatalban. Előfizetési ár, helyben házhoz hordva, vagy vidékre: negyed évre — 2 korona, fél évre-------4 korona, egész évre — 8 korona. ÚJDONSÁGOK — jsn. 2. — Újévi üdvözlések. A tanács az újév alkalmából üdvözölte Cicat­­r­i­c­­­s Lajos dr. főispánt, aki me­leghangú táviratban köszönte meg a tanács üdvözlését és a maga részé­ről is minden jót kívánt a tiszti­karnak. — Az ügyosztályok is üd­vözölték a vezető tanácsnokokat. — Az utcza is a b. u. k.-tól volt han­gos, az emberek csupa figyelmes­ségből is, szokásból is újévi jó ki­­vonatokkal halmozták el egymást. A postásoknak is volt dolga, a sok megemlékezést, az újévi gratuláczi­­ókat tartalmazó leveleket elég volt elkézbesíteniök, de azért szívesen vitték azokat — a hasznáért. — A központi pártkör újéve. A függetlenségi és 48 as központi párt­kör részéről újév napján délelőtt Barabás István és F. Tóth Ist­ván vezetése alatt nagyobb küldött­ség kereste fel dr. Endr­ey Gyulát, a pártkör elnökét lakásán s őt az újév alkalmából Barabás István üdvözölte s a tagok állandó szere­tőtéről és bizalmáról biztositá. Endrey Gyula megköszönte a figyel­met s azt válaszolta, hogy a szere­­tetet szeretettel viszonozza, a biza­lomra pedig a jövőben is igyekezni fog reá szolgálni. — Vallásos Felolvasások. F. hó 4 én, csütörtökön délután 5 órakor a Malom utczában V­i­n­c­z­e Sán­dor s. lelkész; a Szerencse-u. isko­lában Losonczi Endre lelkész; a Klauzál utc­ai iskolában Tszeh Gyula lelkész ; a Sugár utczai óvo­dában Peleskey Sándor s. lel­kész ; a Nádor utczai iskolában Győrffy József lelkész tartanak vallásos felolvasásokat. —­ Szerdai esték. A szerdai esték f. hó harmadikén megkezdődnek a népkörökben, amit a népkörök tag­jainak és a körök környékén lakó polgárságnak ezúton adunk tudomá­sára. A szerdai estéken hasznos, is­meretterjesztő és szórakoztató dol­gokat adnak elő a felolvasók. Kívá­natos, hogy a szerdai estékre minél többen menjenek el. A estéken nő­ket és tanulni vágyó gyermekeket is szívesen látnak. A holnap este tartandó szerdai estén felolvasnak: A Malom-utczai olvasókörnél Kiss Károly Magyarország hősnőiről, a Galamb-utczai körnél Császár Péter Ázsia és népeiről, a Szeren­cse utczai iskolánál K­o­l­u­m­b­á­n Bertalan az aprójószág elhullásának okairól, a Szabadság népkörben F­e­­j­é­r­v­á­r­y József a repülésről, a Munkáskörben Szabó Imre ismer­teti az alakítandó szövetkezeti alap­szabályokat, a Szentesi utczai Ber­csényi Gazdakörnél Szőke Béla Mátyás király fájáról, a Kossuth Lajos pártkörben Gravácz Ferencz Széchenyi és Kossuthról, a Damja­­nics-utczai olvasókörnél ifj. Kolum­bán Bertalan a zöldségtermelésről, a Kossuth népkörben Vörös Bá­lint a villanyosságról olvas fel. A felolvasás 6 órakor kezdődnek. — Családi öröm. Mint lapunk zártakor értesülünk, Nagy György dr. ügyvéd, volt orsz. gyűl. képvi­selőnek ma délben fia született. — Kitüntetett óvónő. M­a­r­k­ó Ida cservenkai óvónő földinket a magyarosítás terén szerzett ferdéméi­ért a község fizetésének 300­0 koro­­nával történt felemelésével jutal­mazta és tüntette ki. — Megnyílnak az iskolák. A jár­ványos betegség miatt bezárt belte­rületi iskolák holnap reggel meg­nyílnak és teljes erővel megkezdő­dik a tanítás. Remélhető, hogy most már a járványos betegség se tér vissza és sok vakácziózás után újabb szünetelések nem zavarják a tanítást s nem teszik kétségessé a tanítási eredményt. A város az ösz­­szes iskolákat fertőtlenítette, kisorol­­tatta és kimeszeltette, ami bár sok­ba került a városnak, de a köz­­egészségügy megkövetelte ezt a nagy tisztogatást.­­ Az ismétlő iskolai növendékek e helyen értesittetnek, hogy a taní­tás f. jan. hó 3-án d. u. és jan. hó 4- én az ismétlő iskolákban megkez­dődik, tehát felhívom a növendéke­ket, hogy úgy a hittan, mint a köz­ismereti órán fent nevezett időben jelenjenek meg.­­ Az általános iparos tanoncz­­iskolában a tanítás f. hó 4-én és 5- én megkezdődik, felhivatnak te­hát a növendékek, hogy jan. 4 én 4—5-ig a pótórások, 5—7-ig az A elő, B elő, I. b., II. b. és III. osz­tálybeliek, 5 én 5—7 ig a C elő, D elő, I. a., I. c., II. a. és II. c. osztálybeliek jelenjenek meg a tan­órákon. — Gyógytár-megnyitás. A Burg­­féle tarjáni patika megnyitása ér­deké­ben ma d. u. tartatott meg Háh­n Dávid dr. főorvos és Szathmáry Tihamér főkapitány által az uj gyógytár megvizsgálása, melynél a tulajdonos, Burg Dénes is jelen volt, ki tudvalevőleg Lévai Géza gyógyszerésznek adta haszonbérbe gyógytárát. Mint halljuk, a vizsgá­lat rendben találta az uj gyógytárát s igy azt nyomban a közhasználat­nak is átadták. — A régi faiskola helyének el­adási. K­r­u­z­s­­­i­c­z Péter törvény­­hatósági bizottsági tag indítványt adott be a közgyűléshez, hogy az egyházak által régebben használt tói faiskolák helyét adja el a város. Habár vizenyős és szikes ez a föld, de azért igen értékes, mert itt fog­nak épülni a legértékesebb villák. Háta megött, mint egy nagy park, szegélyezi a népkert és a belváros­hoz is közel van. Ha eladja is a város ezt a területet, ezzel a körü­l­­ménynyel számolnia kell, mert ha most nem képvisel is nagy értéket a régi faiskolák helye, mihelyt a villasor valamennyire is kiépül, szép pénzt adnak a városnak ezért a három kis hold földért. — Anyakönyvi vizsgálat. A tör­vény írja elő, hogy a polgármester minden félévben köteles megvizs­gálni az anyakönyveket. Az I-ső és III. kerületi anyakönyvet a napokban vizsgálta meg a polgármester és mindkét helyen mindent rendben talált. — Népmozgalmi statisztika. Az állami anyakönyvi hivatal kimutatása szerint 1911 ben születtek 1300-an, elhaltak 1240 en, házasságot kötöt­tek 52- en, kihirdetésre jelentkeztek 679-en. A fenti kimutatásból, me­lyet vallás és nem szerint annak idején részletezni fognak, kitűnik, hogy városunk népessége az elmúlt 1911-ik évben összesen 60 lélekkel szaporodott, ami bizony egy akkora városhoz képest elszomorítóan kicsi szám. Különösen elszomorító, ha azt is tudjuk, hogy 1911 ben többen tá­voztak el Vásárhelyről hatvannál, így tehát tényleg egy lélekkel sem szaporodtunk sőt kevesebben vagyunk. 1910-ben a halálozások száma 991 volt, a születések száma 1385, a házasságok száma 493. Az 1910 ik évhez képest tehát a fentiek figye­lembevételével 1911-ben 240 em­berrel több halt meg, 85 lélekkel kevesebb született, a házasságok száma azonban 32-vel szaporodott. Az 1911-ik évi nagy halálozási szám­hoz feltétlenül hozzájárult a váro­sunkban fellépett nagymérvű járvá­nyos betegség. — A közkönyvtár világítása. A városi közkönyvtárban többen ol­vasni is szoktak; erre való tekintet­ből a tanács három 50 gyertya­­fényű villanylámpát szereltetett fel a könyvtár helyiségében. Szükség van ezekre a lámpákra különösen télen, amikor már négy órakor al­­konyodik. — Nyugdíjügyi bizottság. A város nyugdíjügyi bizottsága ma délután tartott ülést két kisebb nyugdíjazási ügyben. Bang Péter rendőr kérte nyugdíjazását betegsége miatt, a bi­zottság azonban határozat előtt el­rendelte három orvossal leendő meg­vizsgálását. — Bárány­i Sándor a közigazgatási szolga nyugdíjazása lőtt már határozhatott a bizotts mert három orvos konstatálta sz­nálatképtelenségét s igy 13 évi sz­gálat után 251 korona 80 fillért állapíttatott meg évi nyugdija. — Hiányos kérelem. A Györf­y utczai lakosok utczájok kikövezése Felhívás előfizetésre. Lapunk, a­­Vásárhely és V­i­­déke­ január elsejével harminc­a­­lik évfolyamába lépett. Az új év kezdetén bizalommal kopogtatunk le tisztelt olvasóinkhoz, kérvén to­­vábbbra is lapunk szíves támoga­­ását. Három évtizedes múlt áll a há­­unk mögött, amely idő alatt bebi­­zonyítottuk, hogy mindig csak a köz javát, városunk érdekeit, nem­zetünk boldogulását tartottuk sze­münk előtt. Olvasó közönségünk adja ezt legjobban, hogy három évtized alatt komolyan, tárgyilagosan, mindig az igazat írtuk, olvasó kö­­zönségünk a tanú arra is, hogy a függetlenségi és 48-as eszméktől soha el nem tántorodtunk s lapunk tartalma és hangja, írásunk modor­­mindenkor kielégíthette a legkénye­sebb igényeket, úgy hogy a Vásár­hely és Vidéke lapot megbot­ránkozás nélkül olvashatták azok a családok is, akik a jó ízlés szem­pontjából válogatják meg olvasmá­nyaikat. Lapunk ugyanazon keretben ma­ VÁSÁRHELY és VIDÉKE 1. szám.

Next