Vásárhely Népe, 1946. április-június (3. évfolyam, 73-142. szám)
1946-04-02 / 73. szám
Hódmezővásárhely, 1946. április 2., kedd.Ára 50.000 pengő ill. évfolyam, 73. szám. mm OLÁH MIHÁLY POLITIKAI BESZÁMOLÓJA v „iVei” kell attól hogy bármely ország ellene fordulhat demokutkolánk fejlődésének** Karácsonyi Ferenc a közellátás nehézségeinek okairól Vasárnap délután Oláh Mihály nemzetgyűlési képviselő nyilvános politikai beszámolót tartott a Fekete Sasban. Dacára annak, hogy a vasárnapi napon zsúfolt program között válogathatott a közönség, a Kommunista Párt képviselőjének beszámolójára teljesen megtelt a nagyterem, s a közönség mindvégig feszült figyelemmel hallgatta az előadottakat. A beszámoló három részre tagolódott, a külpolitika, a belpolitika eseményeire és a vásárhelyi helyzet ismertetésére. Az elején részletesen és nagy tárgyi tudással ismertette Oláh Mihály a világpolitikai helyzetet, rámutatott, hogy a közelmúltban nemcsak a magyar, de az ogtisz világ reakciója .-Abban reménykedett, hogy a nyugeti nagyhatalméi hiberút kezdenek a Szovjetunió ellen. Ez a számítás azonban csak hit ábránd maradt, mert a felmerülő nézeteltéréseket — amint eddig is — mindig simán és békésen fogják elintézni. Magyarország szomszédaival kapcsolatban kijelentette, hogy a HKP elhatározta, hogy a szomszéd államokban nagy befolyással bíró kommunista pártokka a legszorosabb kapcsolatokat építi ki. „Nem kell attól tartani — mondta Oláh Mihály —, hogy akár 120m szódáink, akár más országok ellene fordulnának a magyar demokrácia fejlődésének. A magyar belpolitika kérdéseiről szólva kijelentette, hogy a Kisgazdapárt a tisztogatás előtt minden bajért a baloldalt akarta felelőssé tenni, bár a MKP-nak csak egyhatod része van a kormányban. — Mi nyomorúságunk nem volna ilyen mély, ha a meglévő javakat igazságosabban osztották volna el, — mondotta. Ezek az okok késztették a MKP ot, hogy a Szociáldemokrata Párttal és a Parasztpárttal együtt erélyesen odakiáltsa: eddig és ne tovább! A közelmúltban lezajlott népi megmozdulások nagyban előre vitték a belpolitikai fejlődés ügyét. — Hódmezővásárhelyen olyan állapot keletkezett, amelyet nemcsak a helybeli Kommunista Párt, de minden józanul és demokratikusan gondolkodó ember élesen elitélt. A helybeli Kisgazdapártban vannak olyan szelek-szányán idekerültek. (Internáló táborba velük ! — kiáltják közbe.) Cifik nem az előrehaladást szolgálják, hanem minden fejlődést megakasztanak. Megüzenem innen ezeknek az uraknak, hogy gyorsan takarodjanak el a vásárhelyi politikai életből, mert nem tűrhetjük tovább őket. (Nagy taps.) Mi neva lehetünk koalícióban olyanokkal, akik kiszolgálják az összes reakciós kormányokat. Ezután több idézetet olvasott fel a helybeli kisgazdapárti újságból, melyekben sok éles támadás rejlik a munkásság és a magyar demokrácia, a földreform, de a szomszéd népek ellen is. Kijelentette, hogy ha ezek az urak gyorsan vissza nem húzódnak, a vásárhelyi dolgozók ezreinek a kemény öklével találják magukat szemben. ■ ifilés Másik Mszálaléki Karácsonyi Ferenc főiszpán vett, aki a közellátási helyzett foglalkozott. Kifejtette, hogy a közellátás súlyosságát és nehézségeit is azok az okok idézték elő, amelyek más téren seéreztetik káros hatásukat. Nyomorúságunk legfőbb okai a háborús veszteté, a tavaly sok helyen elmaradt vetés és a rosszul sikerült termés. Az ipar évtizedekig nem közszükségleti cikkeket, hanem gyilkoló eszközöket gyártott. A nehézségekből, ez ellátási hiányokból palisiai tőkét kovácsolni több a hazaárulásnál. Azért a katasztrófáért, amelybe a Horthy-reakció és Szálayiak taszították az országot, a magyar nép is felelős, mert nem állt ellen a német terrornak úgy, mint ahogy nálunk nehezebb helyzetben lévő népek tették, így kell felfogni a kérdést és meg kell mondanunk mindazoknak, akik hűségesen kiszolgálták a letűnt nemzetpusztító rendszert és ránk akarják kenni a felelősséget, hogy hátrább az agarakkal ! A Vörös Hadsereg Ittlévő alakulatainak ellátására nemcsak a fegyverszüneti szerződés kötelez minket, hanem a magyar becsület is. (úgy vas). Nekünk az a kötelességünk, hogy a terheket úgy osszuk meg, hogy a szegények vállára semmi, a gazdagok vállára pedig annyi jusson, amennyit csak elbírnak. — Nem mi vagyunk az okai, hogy a reakció, az élelmes bankok és gyárosók ügyesen használják ki a maguk javára az inflációt és a tőkét nem hasznos beruházásokba, hanem spekulációba fekteti és a határtalan árfelhajtást folytatja. Úgy beállítani tehát a nehézségeket, hogy azokért a kommunisták felelősek, ahhoz határtalan aljasság szükséges Ezután kifejtette, hogy e MKP a munkások felé mindig a türelmet a kitartást és a fokozottottbmánkat hirdette, tehát áldozatokat kért tőle, mert jól tudjuk, hogy csak így javulhat meg az ország helyzete. A gazdagok felé viszont a reakciós jobboldal azt prédikálja, hogy ne adjanak be több élelmiszert. Ez több a hazaárulásnál. — Mi a Kisgazdapárt kérges tenyerű dolgos tagjaival ma is szívesen fogunk kezet, de az olyan „kisgazdákkal“ akik életükben se fogták meg az eke szarvát, hanem Bethlentől Bztójayig minden népellenes kormányt kiszolgáltak, nem ülünk le egy asztalhoz. Megtanultuk, hogy az urakkal nem jó egytálból cseresznyései. Közvetlen ellátási nehézségeinkkel kapcsolatban kijelentette, hogy még több hónapig rendkívül nehéz lesz a helyzetünk. A téli hónapokkal szemben csak annyi az előny, hogy nincs hideg, terem valamennyi földfőzelék és egy darabig még tojni fognak a tyékek. A közellátási helyzet tehát nem lesz jobb, de ezeknél az okoknál fogva rosszabbá sem válik. Nem lesz több és jobb a kenyér és nehézségek vannak a zsiradékkal is. — Tudom jól, hogy nagyon sok a közellátás elleni panasz és elismerem, hogy ezek a panaszok nagyrészben jogosak. Nagyon sok zsírt kellett beadni a levágott disznók után, de hiszen aki disznót ölt, az mégis sokkal előnyösebb helyzetben van, mint aki nem ölt. Felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkálatokat jól és idejében végezzék el, mert csak ezen az úton lábalhatunk ki a bajból. Rámutatott arra, hogy máris összehasonlíthatatlanul több föld van felszántva és bevetve, mint tavaly ilyenkor. A munkásság az országot nem mások, hanem a saját maga számára építi, a Kommunista Párt jogosan kéri tehát az elvtársakat a fokozottabb munkára. Végül felhívta a hallgatóságot, különösen a kommunistákat, vértezzék fel magukat a nehézségek ellen ne csak fizikailag, hanem szellemileg ismert előrejutásunk akadályainak leküzdésére többféle eszközök szükségesek. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a gyűlésaz Internacionálé hangjaival véget ért. A rendőrség politikai osztálya intereálás céljából őrizetbe vette Oláh Sándort, a Kisgazdapárt hódmezővásárhelyi titkárát,mert az egy nyilvános gyűlésen tartott beszédében a mai társadalmi rendszer vezetőit alaptalanul, súlyosan rágalmazta, továbbá a „Vásárhhelyi Független Újságban háborús jóvátételi kötelezettségünkkel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy ezzel a beszolgáltatás készségét veszélyeztette. Oláh Sándort ma raggal átszállítják a szentesi internálótáborbe. Ezzel kapcsolatban Budapestről vett értesülésünk alapján megírhatjuk, hogy a „Vásárhelyi Független Újság“ betiltása azért történt, mert a lap március 2 i- száma az országnak a szomszédos népekkel való jóviszonyát és az ország külpolitikai érdekeit sértő, továbbá a közellátást veszélyeztető közleményt tartalmazott. Jelentést kér a Biztonsági Tanács a szovjet és az iráni kormánytól Truman levelet intézett Sztálinhoz az iráni ügyben Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa nyilvános ülésre ült össze szombaton. A Szovjetunió képviseletében, hasonlóképpen a csütörtöki üléshez, nem volt jelen egyik kiküldött sem. Az ülés megnyitása után Hussein iráni kiküldött a Tanács felkérésére elfoglalta helyét a tárgyalóasztalnál. Kijelentette, hogy sem hivatalos, sem egyéb forrásból nincsen értesülése arról, hogy egyetlen szovjet alakulat a Szovjetunió felé visszavonulóban átlépte volna az iráni határt. Szerinte a Biztonsági Tanácsnak fel kell szólítani a Szovjetuniót, adjon feltétel nélkül biztosítékot arra, hogy a csapatokat rövid, meghatározott időn belül visszavonja Irán egész területéről. Quisero felszólalását követően Byrnes javasolta, hogy Lie, a szervezet főtitkára szerezzen azonnal értesüléseket a szovjet és az iráni kormánytól a kettőjük közötti tárgyalások állásáról, a beérkezett válaszokról pedig kedden tegyen jelentést a Tanácsnak. H a d g G e n (Ausztrália) ezredes hosszabb határidő kiűzését javasolta a szovjet és iráni kérdés rendezésére. Szerinte a távirati összeköttetést jelenleg zavaró mágneses viharokra való tekintettel a határ