Vásárhely Népe, 1949. április-június (6. évfolyam, 76-149. szám)

1949-04-24 / 94. szám

Máthé Lajos gazdasági felügyelő: „Ha a delőbiztosok helyükön vannak és a parasztság megfogadja utasításainkat, tíz nap múlva kiirtjuk a bagolypille hernyóit." A régi rendszerben is elő­fordultak esetek, amikor a mezőgazdasági termelvén­ye­­ket elemi csapások érték. Ilyen súlyos károk esetében a nagybirtokosok védőszerek­kel, az állatok között fellé­pett károkozó megbetegedé­sek ellen oltószerekkel vé­dekeztek. Senki sem törődött azonban azzal, hogy a kis­­parasztság vetését, vagy jó­szágát mi pusztítja. Napjainkban a vetéseket erősen megtámadták, a b­a­­golypille hernyói és a jelen­tések szerint 31.000 hold vá­sárhelyi vetést veszélyezte­tett ez az eddig ismeretlen kártevő. A gazdasági fel­ügyelőség jelentése után a földmivelésügyi minisztérium növényvédelmi alakulatai azonnal a helyszínre igye­keztek, hogy megmentsék a vásárhelyi dolgozók kenye­rét, dolgozóknak megmentsük a jö­vő évi kenyerét. A törvény a legszigorúbb eljárást indítja a védekezési munkálatok szabotá­lói ellen. Azok a földtulajdono­sok, akik nem húznak védekező árkot, vagy nem jelentik ide­jében a veszélyt, 200.000 forint erejéig büntethetők. Lassan esteledik. A laborató­riummá átalakított autó tete­­diád a külön erre a ítélt reflektor. Ennek műlti­­kévéjében folyik to­vább a munka. Máthé Lajos gazdasági felügyelő így búcsú­zik tőlünk: — Ha a dűlőbiztosok helyü­kön vannak és a parasztság megfogadja utasításainkat, tíz nap múlva kiirtjuk Vásárhely határából a bagolypüle her­nyóit. Mozgó laboratórium a pusztán Szombaton délelőtt Máthé lajos gazdasági felügyelővel megtekintettük, hogyan foly­nak a védekezési munkálatok a gorzsai határrészen. A F. M. a vásárhelyi határba küldte le a hároméves terv keretében ké­szült új modern berendezésű la­­boratóriumkocsij­át. Dr. Jermi Tibor állami kí­sérletügyi adjunktus őszinte elismeréssel nyilatkozik a ko­csiról. — A laboratóriummá át­alakított autó lehetővé teszi­, hogy a központi laboratórium egy kis részét magunkkal hoz­zuk és a helyszínen végezhes­sünk kísérleteket — magyaráz­za — közben az autóban lévő kísérleteket mutatja meg, ahol a különböző mérgezett növé­nyek között vonaglanak a ba­golypille jólfejlett hernyói. — A Szovjetunióban töltött fogságom alatt meggyőződhet­tem a kolhozok jól felszerelt laboratóriumairól — folytatja. — Ott a legnagyobb ritkaság­számba megy hasonló kárté­kony rovarok ilyen irányú el­szaporodása. Mozgósítva van a tanyavilág A mozgó laboratórium meg­tekintése után szétnéztünk a határban, ahol a zöld vetések között fekete barázdákat húz­nak a védőárkok. Máthé ka­jós gazdasági fel­ügyelő ismertette velünk a „Hungária DDT“ idegméreg és a védőárak jelentőségét. — A 25 cm-es védőárkok ki­tisztított és DDT-vel beszórt aljukkal sírgödrei a bagolypil­le hernyóinak — mutat az ár­kok fenekén vergődő hernyók­ra. — Mi megteszünk mindent. Most már a dűlőbiztosokon és a parasztságon múlik munkánk sikere. A brigádokat permete­­zőmesterek irányítják, míg a fertőzött határrészeket a Nö­vényvédelmi Intézett legkivá­lóbb szakmeberei járják. A védőárkokban a fehér DDT HIRDETMÉNY A Magyar Köztársaság kormá­nya a vasúti átjárókkal kapcso­latos egyéb kérdések szabályozá­sa tárgyában 3380—1949 kor. sz. alatt rendeletet­ adot­tt ki. A rendelettel kapcsolatban fel­hívjuk a város bel és külterületi lakosságát, hogy a közúton jár­műves, vagy gyalog közlekedő személy azon helyen, ahol a köz­út a vaspályát keresztezi, köte­les a vaspályán való áthaladás ellőtt megállni és a rendes utas gondosságával az áthaladás ve­szélytelenségéről meggyőződni. Továbbá, ahol a kö­ztút a vas­pályát keresztezi, a keresztezés központját.61 számított 50 méte­res körzetben épületet em­lelni, fát ültetni, továbbá a kilátást za­­varó kerítést állítani, vagy a ki­látást zavaró magasnövésű nö­vényt termeszteni nem szabad. Oláh Mihály s. k. polgármester Várható időjárás: Erősebb éj­szakai lehűlés. A nappali hőmér­­séklet kissé emelkedik. Futó zá­porcsők, por között barna hernyóhullá­kat látunk. — Ez a mi mun­kánkat dicséri — mondja. Éjjel nappal dolgozunk — veszi újra át a szót dr. Jer­mi Tibor —, hogy a vásárhelyi A Függetlenségi Népfront vasárnapi nagygyűlésének műsora -2. A Függetlenségi Népfront április 24-én délután 4 órai kezdettel választói nagygyűlést rendez a Szent István-téren. A gyűlés műsora a következő: 1. Himnusz, énekli a vásárhelyi összevont dalárda. 2. Megnyitó beszédet mond Oláh Lajos. 3. Révai József választási beszéde. 4. Budapestről a kitűnő Vásárhelyi munkáskórus­ forra­dalmi éneket énekel. 5. Ortutay Gyula beszéde. 6. Internationale, énekli a hódmezővásárhelyi összevont dalárda. Kata: A budapesti Vásárhelyi-kórus hatalmas hangversenyt ren­dez a Fekete Sas nagytermében 8 órai kezdettel. Belépődíj nincs. 1. Megnyitó beszédet mond Oláh Mihály polgármester. 2. Szavalat. Budapesti Horváth-kollégium tagja. 3. A Vásárhelyi-kórus énekel. 4. A­z V. kerületi EPOSz népi táncot ad elő. 5. Egyfelvonásos színdarab: előadja az országos kultúr­­versenyben indult helyi legjobb eredményt elért csoport. 6. Zászlótánc. A mezőgazdasági iskola növendékei. 7. Szavalat: Budapesti Horváth-kollégiumi tag. 8. A Vásárhelyi-kórus énekel. Az első negyedévben 145.000 forintot fordítottak Vásárhelyen a munkanélküliek foglalkoztatására A számvevőség­ most készítet­­te el kimutatását a közmunkák­­ra kifizetett összegekről. Hód­mezővásárhelyen 1949 első ne­gyedében 145.000 forintot fordí­tottak a munkanélküliek foglal­koztatására. Ezt a nagy össze­get kizárólag munkabérként fi­zették ki azokban a téli hóna­pokban, amikor a munkásoknak legnagyobb szükségük volt rá. A járókelő lépten-nyomon lát­hatja, mit végeztek ebből a pénzből a vásárhelyi munkanél­küliek a város vezetőségének irányítása mellett. A Kossuth­ tér parkosítása be­­fejezés előtt, áll, a városnak majdnem minden részén új feste­­tésű fák jelzik, hogy hasznos és maradandó célra fordítottuk a kormányzat által küldött kéz­imunkapénzt. Mintegy százezer forintot költöttek a­ fásítási és parkosítási munkálatokra, 45.000 forintot pedig csatorná­zási munkálatokra. Mindkét ke­­nullázás szerepel a bár­omnéves terv előirányzatában. Az ötéves terv kezdetén Vásárhelyen is meg­szűnik a munkanélküliség teljes egészében. . . Az Orvos Egészségügyi Szakszervezet orvos­csoportja áp­rilis 26-án, kedden­élután 6 óra­kor a közkórház szemészeti tár­salgójában referáló délutánt tart. A vásárhelyi népnek nem kell bizonygatni, hogy az állami és kö­­zületi posztokon a sa­ját testvérei, munká­sok és parasztok álla­nak, ami befejezője a népuralomnak, az igazi munkás és parasztde­­mokráciának. Most már nem csupán néhány po­zíció van a munkáskérz­­ben, mint például, a fő­­ispánság, polgármester­ség, de Kiss Pál és Sinkó Ferenc személyé­ben a főispáni, ültet­ve a polgármesteri tit­kár is a ké­kézi murn­­kusok soraiból került, ki. A letűnt úri rend­ben gyesmit el sem lehetett volna, képzelni. Mivel a gazdagoké volt az ország, a közigazga­tásban ie csak az urak csornai léi, odaeteg az urak­­talpnyalói foglal­hattak helyet. Most a gyakorlatban kitűnt, hogy a munkások sok­­kal jobban megállják a helyüket, mint sok diplomás jogász. A közelmúltban: ne­­vel­ék­­el irodasegéd­lisztnek a vásárhelyi közigazg­atá­sban Papp Mártonná cipőfelsőrész­­készítő munkásnőt, Szólják József kőmű­­vessegédet, Tódor Juli­­áíma téglagyári mun­­káslányt és Kőszegfal­vi Gizellát. Nagy Sán­­dorné, az MNDSz ügy­vezetője a gyermek­konyha vezetője lett. A ja­vadalmi hivatalhoz Boros István téglagyári munkást javadalma el­lenőrzé, Búza Ferenc földmunkást, Fejes Má­ria parasztleányt, Do­da L. asztalos segé­det, és Földesi Lajosné földmunkás asszonyt ja­vadalmi őrré nevez­ték ki. Május elsejére újabb kinevezések várhatók a vás­árhirtyi közigazga­tásban. Minden bizony­­nyal elfoglalja hivata­lát a torony alatt az első tanácsnoknő is, Benkő Júlia személyé­ben, akinek kinevezése már megtörtént:', csupán a behelyettesítése van hátra.­ ­ ■!iéiM.gWWiffl­ . LVACHíSaíBKSí;.' SttSíZXSBSBSK&nXCE£SraBuK*3 Az államhatalom út népe Újabb vásárhelyi munkások és munkásnők a közigazgatásban A magyar munkásosztály minden erejével megvédi azokat az eredményeket, ame­lyeket a Szovjetunió segítségével elértünk — mondotta Apró Antal A Szovjet Szakszervezetek X. Kongresszusán, pénteken este felszólalt Apró Antal, a Szakta­nács főtitkára, akit nagy taps­sal üdvözöltek. — Olyan ország munkásai ne­vében veszünk részt ezen a kon­gresszuson, amelynek dolgozói kezéről a Szovjetunió verte le a bilincseket, és ezzel megnyitotta országunk, népünk számára a felemelkedést a népi demokrácia útján a szocializmus felé. — A magyar nép soha sem fe­­lejti el, hogy tíz, és tízezer szov­­jet katona ontotta vérét a mi szabadságunkért, a mi független­ségünkért is. Ezután felvázolta azt a hatal­mas fejlődést, amelyet a Szovjet­­unió segítségével elértünk. — Öröm és kitüntetés szá­munkra, hogy a Szovjet Szak­­szervezetek Tanácsának elnöksé­ge meghívott bennünket a Szov­jet Szakszervezetek parlamentjé­nek tanácskozására. — A magyar szervezett mun­kásság, az egész magyar mun­kásosztály nagy szeretettel fi­gyeli a Szovjetunió erőfeszítéseit, amelyeket a tartós béke megvé­dése érdekében tesz. — A magyar munkásosztály minden erejével megvédi azokat, a számára nagyon drága ered­­­ményeket, amelyeket a Szovjet­unió segítségével elértünk. Éljen a szovjet és magyar dolgozók szoros barátsága! Él­jen­­a demokratikus emberiség­nek, a dolgozók nemzetközi ösz­­szefogásának élcsapata, a nagy Szovjetunió és bölcs vezére, Sztálin! A kongresszus résztvevői üte­­mesen kiáltották: „Éljen a de­mokratikus Magyarország!“ k magyar értelmiségért és művelődésért 50 év alatt sem tettek annyit, mint a hároméves terv idejében — mondja Galyasi Miklós m­úzeumigazgató Vásárhelyről eddig hárman részesülnek tudóspótlékban A Tudományos Tanács a pénzügyminisztériummal és a kultuszminisztériummal egyet­értve több mint kétezer ma­gyar tudósnak segítette elő a munkáját azzal, hogy egy esz­tendőre havonta rendszeres se­gélyt juttat tudóspótlék cí­men. Ez a juttatás nem azonos a tudományos pótlékkal, amely a státusban, lévő tudósok állan­dó fizetési pótléka. A tudós­pótlék túl az anyagi juttatáson kitüntetést is jelent, annak el­ismerését, hogy az illető a ma­gára vállalt feladatokat átlagon felül teljesítette. Hódmezővásárhelyről tu­domásunk szerint eddig hárman kapták meg a ju­­tióspótlikot: Bognár Re­zső dr. műegyetemi tanár, immár európai nevű ve­gyész, Galyasi Miklós dr. író, a vásárhelyi múzeum igazgatója és Kurucz Dezső István festőművész, aki je­lenleg a budapesti Kos­suth Akadémia freskóit ké­szíti. Előreláthatólag még két kiváló vásárhelyi tudós, illetve író részesül majd a népi demokrá­cia jóvoltából tudóspótlékban. Ezek a tények önmagukért beszélnek. Jelentik azt, hogy a népi demokrácia külön ős­képe a megbecsüli az értel­miséget és anyagi juttatásaival is mó­­­­dot ad az értelmiségnek, hogy munkáját zavartalanul folytas­sa, szaktudását elmélyítse. Felkerestük a tudóspótlékkal ■kitüntetettek közül Vásárhe­lyen élő Galyasi Miklóst, és megkérdeztük tőle, miben látja a tudóspótlék jelentőségét? — A magyar­­ művelődésért többet tettek utolsó három­­ esztendőben, mint a hátunk­­ mögött lévő félszázadban. A Corvinláncok, Corvin-koszorúk és főtanácsosi címek helyett a népi demokrácia az erkölcsi megbecsülésen túl anyagilag is lehetővé teszi a tudományos munka folytatását — mondja a múzeumigazga­tó. — Igen jelen­tős még az a tény, hogy nem 15—20 kiválasztott kedvencről van szó, hanem többször tudós, művész és író nyer ezzel egész új munka- és életlehetőséget, aminek következményei a ma­gyar művelődésre és tudomány­ra, sőt a közgazdasági és nem­zetgazdasági életre is belátha­tatlan eredményeket hoznak. Nemcsak személyi vonalon van ez így, de a kutatóintézetek tu­­dományos dologi költségvetése is összehasonlíthatatlanul na­gyobb, mint régente volt mind a gyakorlati és műszaki tudo­mányok, mind az elvont szel­lemtudományok és művészeti intézményeknél.­­ A hódmezővásárhelyi ma­­i­ f­ilm fennállása óta sem fordí­tottak annyi beruházást, mint 1946 óta. Én elsősorban helyi dolgokról beszélő­kto, és az is tapasztalatom, hogy kulturális vonalon minden támogatást megkapok mind a város veze­tősége, mind a Közgyűjtemé­nyek Országos Főfelügyelősége részéről. Ennek már ez évben látható eredményei lesznek é­s a már közgyűjteménnyé és kör­zeti múzeummá nyilvánított hódmezővásárhelyi múzeum és könyvtár a Délvidék egyik leg­jelentősebb élő közgyűjteménye , így részben kultúrközpontja lesz — jelenti ki búcsúzóul Ga­lyasi Miklós. (Km) Hétfőn este 8 órakor­ a HTVB vezetősége választmányi ülést tart. A tárgy fontosságára való tekintettel feltétel megjelenést kér az elnök.* Úszás Április 29-én, pénteken es­te 7 óraikor alakuló gyűlést tart a HMTE úszó és vízilabda szakosz­tálya. Ezúton hívjuk meg az új és régi sportolóinkat, hogy eb­ben az időpontban a SíMTE klubhelyiségében a Kis Sasban, jelenje­nek meg. Vezetőség. 1949 április 24. 5. oldal.­ ­ Tökéletes szemüveget a szaküzletben vegyen Papp Takácsnál Szent Antal­a. 9. szám emeletes ház

Next