Vásárhelyi Hiradó, 1902. február (3. évfolyam, 10-17. szám)

1902-02-02 / 10. szám

1902. február 2. VÁSÁRHELYI HÍRADÓ. 10. száza­ 3 egyesületek szükségességét és áldó hatását az ifjú emberre, kit a szószékből nap-nap után elhangzó ünnepies prédikácziók nem elégitnek ki, mig az ifjúsági egyesületek barátságos összejövetelei s közvetlenül elő­adott elmélkedései részint vallásos, részint tudományos dolgokról lelkileg nemesitnek, gondolataiban, tetteiben megszentelnek s igy a hazának, társadalomnak s egyháznak nemes jellemű, szabad emberei lesznek. Végül lelkes szavakban buzdítja az ifjúsá­got, hogy a krisztusi szeretet jelszavával, Istenbe vetett bizalommal s remény­nyel folytassa a megkezdett munkát. Elnök Györffy József megköszönvén, a kiküldöt­teknek a lelkes bátorítást és szívélyes fá­radozást, Samu János imája bezárta az ünnepélyt. — A szanatórium bálbizottság ülése. Dr. Imre József mint egyik elnök, tegnap délután 4 órára sürgős értekezletre hívta össze a szanatórium bálbizottság egy ré­szét. Az összejövetel egyedüli c­élja az volt, hogy megbeszélje, mely szerint a bizottság hány taggal és kik által kép­viseltesse városunk közönségét a békés­­gyulai szanatórium bálon. E czélból ki­küldettek : Juhász Mihály polgármester, a­ki Budapestről egyenesen Gyulára uta­zott, Faragó Sándor tanácsnok, dr. Imre József, dr. Halász Henrik, dr. Szalay Jó­zsef főkapitány, dr. Hódy Mózes főügyész, Bauer Gyula, Füri Antal, Dosics Elemér számvevő és Kokovay Andor bankhivatal­nok, kik is a ma délelőtti vonattal el­utaztak Békés­ Gyulára. A kiküldöttek megbízást kaptak arra nézve, hogy a fő­­ispánnét, Perényi Mahály bárónőt kérjék fel a nálunk tartandó szanatórium-bál védőjéül. — Az iparegylet közgyűlése. Tegnapi számunkban említettük, hogy a hódmező­vásárhelyi iparegylet február 2-án, vasár­nap délután 2 órakor tartja évi közgyű­lését. A gyűlés választás útján betölti a megürült alelnöki és egy igazgatói széket, amellett újra alakítja a választmány egy részét. Mivel pedig az alelnöki székre a legnagyobb valószínűség szerint az egyik igazgató, ifj. Szilágyi Gyula szerkesztő választatik meg, az ő igazgatói helye is megürül. Az előértekezlet szerint jelöltet-t­tek : alelnöknek : ifj. Szilágyi Gyula; igazgatóknak : Pásztor Imre és Feiner Mór ; választmányi tagoknak : Patócs István, Tokodi Ferencz lakatos, Kmetykó János czipész, Albert József tanító, Francziszti­­István, Felberbauer István, Deák László, Kokron József, Mészáros János és Kovács Alajos. — A tiszai halászati jog. A gazdasági ügyosztály a körtvélyesi tiszai halászati jo­got ez évre ismét Nagy Kardos Józsefnek adta bérbe 125 korona bérösszegért s a tanács ezt ma jóváhagyta. A bérlő a múlt évben kétszer annyi bérösszeget fizetett s hogy az idén felényi összegért megnyerte ugyanazt a jogot, e körülményt az teszi indokolttá, hogy Maczelka József és Ma­czelka János is igényt formálnak a körtvé-I­lyési halászati jog feléhez. A halászati jog fele ugyanis a gróf Károlyi családé volt, amennyiben annak területébe esik, ezt a területet pedig a Maczelka testvérek bír­ják bérben. Igen, de a város a Károlyiak­­­­tól rég megvette a Tisza másik feléhez fű­ződő jogot is. Ez a kérdés most még el­döntetlenül áll, így történt azután, hogy mivel Maczelka József már az idén is két ízben, tehát jogtalanul halászott, a­­ városi ügyész megbizatott, hogy Maczelka József ellen a kihágási eljárást indítsa meg. A Nyugdíjazott 48-as honvédek. Az 1848 — 49-iki honvédeket nyugdíjazó bizott-­­­ság január 7-iki ülésének határozata alap­j­ján a miniszterelnökség újabb 5 honvédet nyugdíjazott városunkból. E szerint Tassy Ede, mint volt főhadnagy 552 kor., Po­­komándy István és Steiner Vilmos őrmes- i terek egyenként 144 korona, Angyal Jó­zsef és Kapás Mihály közvitézek pedig egyenként 72 korona évi nyugdíjjal nyug­díjaztatak. — Artézi kutak a külterületen. Kül­területi népiskoláinknak régi baja volt az a körülmény, hogy nem volt elég egész­séges ivó­vizük. E­czél vezérelte a városi tanácsot, midőn a külterületi népiskoláknál műkutak, esetleg ártézi kutak fúrását hozta javaslatba, akként, hogy évenként 8­­­4 ilyen kút létesítessék. A tanács javaslatát szívesen fogadta el a közgyűlés s a múlt évben négy ily kút fúrását határozta el. A belső- és külső szőrháti, valamint a S lenn a hegyi után csendesen ballag­­ egy lovag. Nem gazdag, talán nem is szép, de a királyleánynak mindegy, hogy gaz­dag vagy szegény-e, mindegy, fut-e vagy szép-e, azt akarja, hogy mindenki csak ő neki hódoljon. Megy az ifjú, mendegél, a­mikor megcsendül a várkisasszony hangja. Ne higyjétek, hogy eltaláltátok, amit mondani akarok. Nemde úgy gondoljátok, hogy az ifjú közönyösen hallgatta a csoda-­ éneket, hogy tovább ment s a kegyetlen szépnek sirásba veszett a hangja, mert íme, akadt egy ifjú, ki nem hajtott neki térdet s nem hódolt meg bűvölete hatal­­l­mának. Nem ! A nyári alkonyat csöndjében ezüstös dalként szűrődött le a királyleány éneke s az ifjú engedelmeskedve a dal pa­rancsának, útját a várkapunak vette. Egy­szerű fegyverzetét bearanyozta a haló nap s a fény épen arczába tündöklött. Csábitó h­ivogatással hívta az ének, szive édesen megborzongott és lihegve, lázasan fúrt a meredeknek. Csak olyan volt, mint a többi! Kaczagott a királyleány tekintete, a­mint látta, hogy rohan a veszedelembe az­­ ifjú, örömmel gondolt arra pillanatra, mi­kor vére fog folyni érette s ő nyugodtan leste, hogyan közeledik a várkapuhoz. Alig lehetett tőle pár lépésnyire. Szinte érezte­­ szeme tüzes villanását, hallotta hörgő lih­e­­gését s amint futva közeledett feléje, ész­revette, hogy kardvágás ékteleníti el szép homlokát. A szerelmeket apróságok döntik el. Lényegtelen külsőségek utján fordul szív a szívhez s elég egy szemölcs, valami pisze orr, hogy szerelemre gyulladjunk valaki iránt. Az a kardvágás nem engedte nyug i­godni a királyleányt, felszökött s odaro­hant a kapuhoz. Föltárta a kaput a medve nyugodtan fekve maradt helyén s az ifjú forró csókkal karjába borult a király­leánynak. S a morál ? Szerelmesek úgy is értik s én várom, hogy értse meg a kaczót is, aki dalolva nézi, hogyan törtetek fölfelé a veszedelem­mel teli meredeken. Pásztor Árpád: Eigner Géza Szegeden, Járász-utcza 2. sz. legnagyobb szőnyegáru-raktár! Kész és futósző­nyegekben, bútorszövetekben, csipke- és szövetfüggönyökben, asztal- és ágyterítő­kben, lapokró­­czokban, takarókban, valamint - és férfi Divatczikkekben. Rövidárukban nagy választék. ----------— Gácsi lótakarók kizárólagos főraktára. _________:­­ 1O­­710"T co­co mártély-feketehalmi kutak elkészültek, most a mátyáshalmit hétfőn vizsgálja felül egy bizottság. Itt mókát terveztetett, de a vízhiány miatt ártézi kút furatott, amely­nek vízbősége perczenként 60 liter. Ez a körülmény annyival inkább örvendetes, mi­vel a kút igen forgalmas helyen, a csomor­­kányi útfélen esik, erre tekintettel hatósá­gunk közmedenczét is fog létesíttetni, e kúthoz annyival is inkább, mert a környék érdekeltsége már gyűjtést is indított e czélból, hogy a város nagyobb mérvű ki­adását lehetőleg apassza. A kút felülvizs­gálatára, és átvételére hétfőn egy bizott­ság fog az iskolánál megjelenni, mely bi­zottság tagjai Kmetykó József főjegyző, dr. Berger Ferencz főorvos, Genál Gyula főmérnök, Soós Gyula aljegyző és Kónya János bizottsági tag. — Halestély. Az izr. szegény segélyző­­egyhet folyó hó 15-én a Központi Szállo­dában halvacsorával egybekötött táncz­­vigalmat rendez. Az est sikerét a rendező­bizottság aláírások útján biztosítja. A jó­tékony egylet mulatságára e helyen is fel­hívjuk a közönség figyelmét. — Népszerű egészségügyi előadások. Ma, vasárnap délután 5 órakor a követ­kező helyeken lesznek egészségügyi elő­adások : dr. Fári Béla az újvárosi olvasó­körben (Visszhang-utcza u­.), dr. Fried­länder Pál a rostély-utczai V. olvasókörben­­dr. Ruiszfeld Endre a Damjanics-utcza, VIII. olvasókörben tartanak előadásokat, melyre a közönség, a nem köztagok is, ez után is meghivatnak. — A Vidacs-utczaiak kérelme. Van a mi városunknak egy része, valóságos mostoha gyermeke a hatóságnak s ez a csúcs. Lámpái nincsenek, de útvesztő kátyúi, veszedelmes sóhaj hidjai annál bő­vebben vannak, úgy, hogy az éjjel való járás valóságos istenkisártés ott. A Vidacs­­utcza lakóinak nevében tíz év a múlt év februárjának 9-ik napján egy panaszos kérelmet adtak be a tanácshoz Czakó S. és öt társa. Az volt e panaszos iratban, hogy a Vidacs­ utcza kocsi útját napról­­napra ássa, keskenyiti a bővizű kanális, mely azon átvonul. Kérik a város hatósá­gát, hogy az utat tétesse járhatóvá, töl­tesse fel. Egy éve lesz ennek már a kö­zel napokban s az út még mindig a régi, azaz hogy még a réginél is keskenyebb, alig 3 méter széles és rosszabb. Hisszük, hogy a városi tanács nem engedi meg azt, hogy a panaszos kórós jubiláljon, — hanem kiépítteti az utat és ezzel teljesíti a B­idacs­ utcza ezen valóban szerény és jogos kórósét­— A lakás fölmondása. Az új perrend­tartási törvényjavaslat szabályozza a lakás és más bérleti helyiség fölmondásának az eljárását. A törvényjavaslat szerint a bérlő is, a bérbeadó is csak a helyiség után illetékes járásbíróságnál adhatja be a fel­mondást. A fölmondási határidőt ezután is helyhatósági szabályrendelet állapítja meg. A határidő után beadott fölmondási elő­terjesztést a bíróság azonnal elutasítja. A törvény nem enged meg semmiféle pót­lást, mert a pert a lehető leggyorsabban le akarja bonyolítani. A bíróságnál előter­jesztett fölmondás ellen a kézbesítéstől számított nyolc­ nap alatt meg kell tenni a kifogásokat, különben a fölmondást végre­­hajtják. A fölmondást a házfelügyelőnek is kézbesítik. Ha nem tudják kézbesíteni, a bíróság ügygondnokot nevez ki. A tárgya­láson csak azt vitatják, hogy érvényes-e a fölmondás s csak olyan bizonyítást enged-

Next