Vásárhelyi Hiradó, 1902. június (3. évfolyam, 79-103. szám)

1902-06-01 / 79. szám

IIi. évfolyam 79. szám. Hm.-Vásárhely, 1902. vasárnap június 1. 1 krajczár (2 fillér). POLITIKAI LAP. FRISS ÚJSÁG. ELŐFIZETÉSI ÁRAK vidékre postán küldve Egész évre 14 korona. Fél évre 7 korona. Negyed évre 8 korona 50 fillér. Szerkesztők: Dr. GONDA JÓZSEF és FEJÉRVÁRY JÓZSEF. Szerkesztőség: IV., Andrássy­ u. 34. Telefon­szám 27. Kiadótulajdonos: Dr. KENÉZ SÁNDOR. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. Hirdetés díjszabás szerint közöltetik S _ 'ft® ^ ® 1 Hódmező-Vásárhelyi gőzmalmánál lévő jéggyár telepén kap- t L Ára. métermázsánként 2-kor.-40 flLL is I I I 1 I I I ható naponként artézi vízből készült a legtisztábban kezelt kilogrammonként 3 fillér. Továbbá: y I I I W m W Szintén ottan levő fűszer-üzletében mindenkor jégbehűtött, tisztán kezelt szatymasi schiller bor Hzsioniként 60, fillér. Egy nagy üveg Dréher- féle sör 32 fillér. Szalon sör 36 fér­­ fi kaposvári eset, május 31. . . És csapnak vala­ha­hót a kaposvári diákok „betöréses lopásával.“ Mintha még sohse hallott volna­ senki az érettségi csempészésekről. Pedig mi, akik e czik­­keket írjuk, ti, akik olvassátok, ők, akik elnökölnek, vizsgálnak és szavaznak az érett­ségiekre, mind valamennyien csempésztünk — többé-kevésbé. Legfölebb nem olyan brutálisan, mint a kaposváriak és nem követtünk el betöréses lopást a csempésze­tért, mert olcsóbb szerrel jutottunk a „pus­kához“. De erkölcsileg az egyra megy. Különben is ez a betöréses lopás kissé zavaros. Az érettségi tételeket 2— 4 héttel előbb szokták a főigazgatóhoz felküldeni, azok lepecsételve küldik vissza, a pecsét sértetlenségét hivatalosan konstatálják, — és nem hiszem, hogy a betörők ráértek volna még a pecsétet is feltörni és érin­tetlen színébe vissza­helyezni. De azért, egéssz bizonyosan csempésztek, mint min­denütt, az ország valamennyi közértiskolá­­jában, ősi szokás szerint, hagyományos elnézés alapján, mely szemet huny az ap­róbb csalafinták iránt s csak a nagyon is vakmerő vagy nagyon is szemtelen vállal­kozásokat sújtja. A mi vizsgálati módszerünk szerint lehetetlen dolgot kivonnak a 17—18 éves ifjútól s mivel lehetetlenséget senki sem produkálhat, nyilvánvalóan tanuló és vizs­gáló­bizottság port hint egymás szemébe. Az érettségiző ifjúnak tökéletesen kell tudnia fogalmazni (esetleg fordítani) magyarul, németül, latinul, görögül (eset­leg francziául) s meg kell oldania egy ma­gasabb feladatot a felsőbb mathesis köré­ből. Tessék csak ezt megpróbálni szürkülő hajjal, öregbedett tudással, szerzett tapasz­talatokkal. Egy genusz el nem vétve, egy vonzatban nem hibázva, idegen nyelveken értekezéseket szerkeszteni. A vizsgálat szóbeli része még terhe­sebb. Hiábavalók a nagyon okos utasítá­sok a szellemi érettség kipuhatolásáról, az egész vizsgálat mégis alig egyéb memorá­­n­s teherpróbánál. Megint három-négy nyelv irodalma, hozzá még a história, hozzá a fizika Fej legyen, amelyik nemcsak mind be tudja szedni, nemcsak megtartja, hanem kellő pillanatban reprodukálja is. Ha valami csődöt mondott iskoláz­tatásunk történetében, akkor az érettségi vizsgálatnak mai módszere. Lelkiismeretes, belátásos professzor, hogy buktathat el diákot, akit ny­olcz esz-­ tendőn keresztül, évről-évre továbberesz­tett ? Véleményem szerint — ritka kivé­teleket leszámítva — az ilyen tanárt kel­lene lebuktatni a kathedrájáról. Voltam tanúja, mikor egy-egy­ diákot végleg elutasítottak az érettségi vizsgálat­tól. Összefacsarodik a szívem, ha reájuk gondolok. A rendes dolog az, hogy egy­két próba után mind keresztül csúszik. Pedig dehogy tudnak többet, mint azelőtt ! De hát minek is vizsgálják őket ? Mi­kor már kibocsátja a középiskola, a keze alól, ugyan mit érdekli, hogy mennyi tu­dást visz magával ? Ő többet sohasem fog vele találkozni. Az abituriens­ bizonyítványt fel kell ruházni a gyakorlati pályákra való képe­sítéssel, azontúl pedig válogassa ki az egyetem magának, ki való jogásznak, ki mérnöknek, ki­tallérnak. Hát csak észsze­rűbb és megfelelőbb módja lenne ez az elbírálásnak ! Legalább tudná az egyetem, kiket, fogad magába. Francziaországban igy van és senki se merné állítani, hogy a A franczia honuratiorok ím­verellenebbek, tudatlanabbak, vagy készületlenebbek a németeknél. A kaposvári botrányos eset napvi­lágra vetette, amiről eddig csak suba alatt tárgyaltak, de amiről azért mindenki tu­dott. Bár a botrány még nagyobb lett volna! Még jobban siettette volna, ami már most is elkerülhetetlen és halasztha­tatlan lesz, a mai érettségi vizsgálat gyors és gyökeres reformálását. A tanár urak pedig jobban tennék, ha szaklapjaikban személyes czivódások és személyes dicsömlengések helyett ennek a messzeható reformnak a kereteit készíte­nék elő. A képviselőház ü­lése június 4-én tartja a Ház legközelebbi ülését. A lapok tévesen azt közölték, hogy a képviselőház ma ülést tart, hogy a főrendiháznak a költségvetésre vonatkozó üzenetét átvegye. Ugyanis a kormánynak eredetileg az volt a szándéka, hogy a költségvetést holnap a hivatalos lapban közzétegye. Minthogy azonban a kormánynak június végéig amúgy is indemnitása van, a képviselőház csak június 4-én fogja a főrendiház üzene­tét átvenni. Szathmáry Tihamér bizottsági tagok és dr. Szabó Elemér jegyző. — A gyűlés czélja a Kossuth-szobor leleplezési idejé­nek megállapítása és a programm meg­beszélése volt. A szobor anyag mintájának felülbírálása már közeleg, amennyiben nem sokára elkészül a szobrász műhelyében. Elnök indítványozza, hogy a szobor le­leplezési ünnepélye szeptemberben tartassák meg, a­mikor a protestáns irodalmi tár­saság ülését tartja városunkban. Ez is emelni fogja az ünnepelt­ fényét. — Dr. Endrey Gyula hozzájárul az ünnepély szept. 19-ikén leendő megtartásához, any­­nyival is inkább, mivel Szegeden is ugyan­ekkor leplezik le a Kossuth-szobrot s igy hihető, hogy a Szegeden megjelenő Kos­suth Ferencz hozzánk is átjön az ünne­pélyre. Megtudakolni kívánja, hogy Sze­geden délelőtt vagy délután lesz-e a lelep­lezés, azután egy bizottság dolga lesz a részletes programm összeállítása. — Papp Imre és Kmetykó József szólottak még a kérdéshez, mire a bizottság szeptember 19-ikét tűzte ki a leleplezés napjául. — A részletes programm megállapítására, egy szűkebb körű albizottságot küld ki, mely­nek tagjai: Juhász­­Mihály, dr. Endrey Gyula, Fáry Antal, Papp Imre és Kmetykó József. — Végül a bizottság felkérte dr. Endrey Gyulát, hogy Kallós Ede szob­­rászszal értekezzen az iránt, hogy a szo­bor a fenti határidőre elkészüljön. f • Ülés a Kossuth-szobor ügyében A városunkban emelendő Kossuth-szobor szű­­kebb körű bizottsága tegnap délután ült össze a polgármester elnöklete alatt. — Jelen voltak: Juhász Mihály polgármes­ter mint elnök, dr. Endrey Gyula, Fory­­ Antal, Leltmann Lajos, Papp Imre; ifj.­­ Szilágyi Gyula, Kereczk Pál, Faragó Sán-­­dor, Szikszay Dénes, dr. Hódy Im­re,­ ■ MAKÓI HÍREK. — Hírek Makóról és Csa­rá­d megyéből. — (Expressz tudósítás.) Makó, május 31. Nem kell fasor a Maros fürdőhöz. Ir­tunk a városi főmérnöknek arról a nagyon üdvös javaslatáról, mely a töltés mentén a Maroshoz vezető útnak két oldalt leendő fásítását czélozza. A tanács tegnapi ülé­sén tárgyalt a javaslatról s minthogy sze­rinte a fásítás sem nem üdvös, sem nem szükséges, a javaslat fölött szótöbbséggel napiren­dre tért. A publikum pedig joggal okosabb és helyesebb határozatokat vár­hat a város ügyeit intéző tanácstól. Helyszíni szemle a vitás birtokoknál. A város és püspök között előállott vitás birtok­kérdésben — mint megírtuk — jú­nius hó 2-án, hétfőn lesz Hervay István megyei főjegyző vezetése mellett a hely­színi tárgyalás. A tanács a város érdekei­nek képviseletére Orbán Ignácz főmérnö­köt és dr. Dallos Sándor ügyészt küldötte ki a tárgyalásra. Majális A szép május hónap utolsó napja hozta meg az idén az első majálist. Ma délután a polgári leányiskola növen­dékei tanáraik kíséretében kivonultak a zöldbe és délutáni 3 órától 8 óráig han­gos volt a jókedvtől a majálisok megszo­kott helye : a Lúdvári erdő. A majálisra a növendékek hozzátartozói közül is kirán­dultak többen. Színészet: A színházban tegnap este előkészületek miatt nem volt előadás. Ma

Next