Vásárhelyi Hiradó, 1902. június (3. évfolyam, 79-103. szám)
1902-06-01 / 79. szám
IIi. évfolyam 79. szám. Hm.-Vásárhely, 1902. vasárnap június 1. 1 krajczár (2 fillér). POLITIKAI LAP. FRISS ÚJSÁG. ELŐFIZETÉSI ÁRAK vidékre postán küldve Egész évre 14 korona. Fél évre 7 korona. Negyed évre 8 korona 50 fillér. Szerkesztők: Dr. GONDA JÓZSEF és FEJÉRVÁRY JÓZSEF. Szerkesztőség: IV., Andrássy u. 34. Telefonszám 27. Kiadótulajdonos: Dr. KENÉZ SÁNDOR. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. Hirdetés díjszabás szerint közöltetik S _ 'ft® ^ ® 1 Hódmező-Vásárhelyi gőzmalmánál lévő jéggyár telepén kap- t L Ára. métermázsánként 2-kor.-40 flLL is I I I 1 I I I ható naponként artézi vízből készült a legtisztábban kezelt kilogrammonként 3 fillér. Továbbá: y I I I W m W Szintén ottan levő fűszer-üzletében mindenkor jégbehűtött, tisztán kezelt szatymasi schiller bor Hzsioniként 60, fillér. Egy nagy üveg Dréher- féle sör 32 fillér. Szalon sör 36 fér fi kaposvári eset, május 31. . . És csapnak valahahót a kaposvári diákok „betöréses lopásával.“ Mintha még sohse hallott volna senki az érettségi csempészésekről. Pedig mi, akik e czikkeket írjuk, ti, akik olvassátok, ők, akik elnökölnek, vizsgálnak és szavaznak az érettségiekre, mind valamennyien csempésztünk — többé-kevésbé. Legfölebb nem olyan brutálisan, mint a kaposváriak és nem követtünk el betöréses lopást a csempészetért, mert olcsóbb szerrel jutottunk a „puskához“. De erkölcsileg az egyra megy. Különben is ez a betöréses lopás kissé zavaros. Az érettségi tételeket 2— 4 héttel előbb szokták a főigazgatóhoz felküldeni, azok lepecsételve küldik vissza, a pecsét sértetlenségét hivatalosan konstatálják, — és nem hiszem, hogy a betörők ráértek volna még a pecsétet is feltörni és érintetlen színébe visszahelyezni. De azért, egéssz bizonyosan csempésztek, mint mindenütt, az ország valamennyi közértiskolájában, ősi szokás szerint, hagyományos elnézés alapján, mely szemet huny az apróbb csalafinták iránt s csak a nagyon is vakmerő vagy nagyon is szemtelen vállalkozásokat sújtja. A mi vizsgálati módszerünk szerint lehetetlen dolgot kivonnak a 17—18 éves ifjútól s mivel lehetetlenséget senki sem produkálhat, nyilvánvalóan tanuló és vizsgálóbizottság port hint egymás szemébe. Az érettségiző ifjúnak tökéletesen kell tudnia fogalmazni (esetleg fordítani) magyarul, németül, latinul, görögül (esetleg francziául) s meg kell oldania egy magasabb feladatot a felsőbb mathesis köréből. Tessék csak ezt megpróbálni szürkülő hajjal, öregbedett tudással, szerzett tapasztalatokkal. Egy genusz el nem vétve, egy vonzatban nem hibázva, idegen nyelveken értekezéseket szerkeszteni. A vizsgálat szóbeli része még terhesebb. Hiábavalók a nagyon okos utasítások a szellemi érettség kipuhatolásáról, az egész vizsgálat mégis alig egyéb memoráns teherpróbánál. Megint három-négy nyelv irodalma, hozzá még a história, hozzá a fizika Fej legyen, amelyik nemcsak mind be tudja szedni, nemcsak megtartja, hanem kellő pillanatban reprodukálja is. Ha valami csődöt mondott iskoláztatásunk történetében, akkor az érettségi vizsgálatnak mai módszere. Lelkiismeretes, belátásos professzor, hogy buktathat el diákot, akit nyolcz esz- tendőn keresztül, évről-évre továbberesztett ? Véleményem szerint — ritka kivételeket leszámítva — az ilyen tanárt kellene lebuktatni a kathedrájáról. Voltam tanúja, mikor egy-egy diákot végleg elutasítottak az érettségi vizsgálattól. Összefacsarodik a szívem, ha reájuk gondolok. A rendes dolog az, hogy egykét próba után mind keresztül csúszik. Pedig dehogy tudnak többet, mint azelőtt ! De hát minek is vizsgálják őket ? Mikor már kibocsátja a középiskola, a keze alól, ugyan mit érdekli, hogy mennyi tudást visz magával ? Ő többet sohasem fog vele találkozni. Az abituriens bizonyítványt fel kell ruházni a gyakorlati pályákra való képesítéssel, azontúl pedig válogassa ki az egyetem magának, ki való jogásznak, ki mérnöknek, kitallérnak. Hát csak észszerűbb és megfelelőbb módja lenne ez az elbírálásnak ! Legalább tudná az egyetem, kiket, fogad magába. Francziaországban igy van és senki se merné állítani, hogy a A franczia honuratiorok ímverellenebbek, tudatlanabbak, vagy készületlenebbek a németeknél. A kaposvári botrányos eset napvilágra vetette, amiről eddig csak suba alatt tárgyaltak, de amiről azért mindenki tudott. Bár a botrány még nagyobb lett volna! Még jobban siettette volna, ami már most is elkerülhetetlen és halaszthatatlan lesz, a mai érettségi vizsgálat gyors és gyökeres reformálását. A tanár urak pedig jobban tennék, ha szaklapjaikban személyes czivódások és személyes dicsömlengések helyett ennek a messzeható reformnak a kereteit készítenék elő. A képviselőház ülése június 4-én tartja a Ház legközelebbi ülését. A lapok tévesen azt közölték, hogy a képviselőház ma ülést tart, hogy a főrendiháznak a költségvetésre vonatkozó üzenetét átvegye. Ugyanis a kormánynak eredetileg az volt a szándéka, hogy a költségvetést holnap a hivatalos lapban közzétegye. Minthogy azonban a kormánynak június végéig amúgy is indemnitása van, a képviselőház csak június 4-én fogja a főrendiház üzenetét átvenni. Szathmáry Tihamér bizottsági tagok és dr. Szabó Elemér jegyző. — A gyűlés czélja a Kossuth-szobor leleplezési idejének megállapítása és a programm megbeszélése volt. A szobor anyag mintájának felülbírálása már közeleg, amennyiben nem sokára elkészül a szobrász műhelyében. Elnök indítványozza, hogy a szobor leleplezési ünnepélye szeptemberben tartassák meg, amikor a protestáns irodalmi társaság ülését tartja városunkban. Ez is emelni fogja az ünnepelt fényét. — Dr. Endrey Gyula hozzájárul az ünnepély szept. 19-ikén leendő megtartásához, anynyival is inkább, mivel Szegeden is ugyanekkor leplezik le a Kossuth-szobrot s igy hihető, hogy a Szegeden megjelenő Kossuth Ferencz hozzánk is átjön az ünnepélyre. Megtudakolni kívánja, hogy Szegeden délelőtt vagy délután lesz-e a leleplezés, azután egy bizottság dolga lesz a részletes programm összeállítása. — Papp Imre és Kmetykó József szólottak még a kérdéshez, mire a bizottság szeptember 19-ikét tűzte ki a leleplezés napjául. — A részletes programm megállapítására, egy szűkebb körű albizottságot küld ki, melynek tagjai: JuhászMihály, dr. Endrey Gyula, Fáry Antal, Papp Imre és Kmetykó József. — Végül a bizottság felkérte dr. Endrey Gyulát, hogy Kallós Ede szobrászszal értekezzen az iránt, hogy a szobor a fenti határidőre elkészüljön. f • Ülés a Kossuth-szobor ügyében A városunkban emelendő Kossuth-szobor szűkebb körű bizottsága tegnap délután ült össze a polgármester elnöklete alatt. — Jelen voltak: Juhász Mihály polgármester mint elnök, dr. Endrey Gyula, Fory Antal, Leltmann Lajos, Papp Imre; ifj. Szilágyi Gyula, Kereczk Pál, Faragó Sán-dor, Szikszay Dénes, dr. Hódy Imre, ■ MAKÓI HÍREK. — Hírek Makóról és Csarád megyéből. — (Expressz tudósítás.) Makó, május 31. Nem kell fasor a Maros fürdőhöz. Irtunk a városi főmérnöknek arról a nagyon üdvös javaslatáról, mely a töltés mentén a Maroshoz vezető útnak két oldalt leendő fásítását czélozza. A tanács tegnapi ülésén tárgyalt a javaslatról s minthogy szerinte a fásítás sem nem üdvös, sem nem szükséges, a javaslat fölött szótöbbséggel napirendre tért. A publikum pedig joggal okosabb és helyesebb határozatokat várhat a város ügyeit intéző tanácstól. Helyszíni szemle a vitás birtokoknál. A város és püspök között előállott vitás birtokkérdésben — mint megírtuk — június hó 2-án, hétfőn lesz Hervay István megyei főjegyző vezetése mellett a helyszíni tárgyalás. A tanács a város érdekeinek képviseletére Orbán Ignácz főmérnököt és dr. Dallos Sándor ügyészt küldötte ki a tárgyalásra. Majális A szép május hónap utolsó napja hozta meg az idén az első majálist. Ma délután a polgári leányiskola növendékei tanáraik kíséretében kivonultak a zöldbe és délutáni 3 órától 8 óráig hangos volt a jókedvtől a majálisok megszokott helye : a Lúdvári erdő. A majálisra a növendékek hozzátartozói közül is kirándultak többen. Színészet: A színházban tegnap este előkészületek miatt nem volt előadás. Ma