Vásárhelyi Hiradó, 1903. március (4. évfolyam, 53-77. szám)

1903-03-03 / 53. szám

IV. évfolyam, 58. szám. RévÁsÁrhely, 1903. kedd március 8 . kr. (2 fillér.) POLITIKAI LAP. FRISS ÚJSÁG. SLÓHÍRZÉSI ÁRAK vidékről poet­ai küldve: 40 th free 14 korona. Fél évre 7 korona S*CN évre • korona 50 ÖL Szerkesztőség : IV., Andr&SSy-U. 34. Telefon­szám 27. FSszerke­sztS éti laptulajdonos. Felelős szerkesztő: Dr. KENÉZ SÁNDOR. É S P E R S IT J Á N O S. I Megjelenik hétfő kivételével minden nap. Hirdetés díjszabás szerint közölte­tik fiz uj ellenség. — márc. 2-A hadügyminisztereknek min­denütt el szokott járni a szájuk. Még akkor is, ha­ nem is had­ügyminiszterek, hanem csak hon­védelmi miniszterek, csak kisebb hatáskörrel kirendelt tábornokok. S ahogy nálunk a kormány reszketve aggódik, valahányszor báró Fejérváry beszédet mond, s ahogy nálunk a kormány szí­véről kő esik le, valahányszor a délceg generális az ő­­ beszédét befejezte. Ugyanúgy aggódik, és boldog Ausztriában a kormány gróf Welnersheimb­rand­wehr-miniszter egy-egy be­széde után. Mert ezek a maguk szókimon­dásával, a törvényeknek semmi­bevevésével, kaszárnyas észjárás­sal a népképvigeletet elkesere­désre szokták ingerelni, s a mi­­li­tarizmus abszolut fenségének demonstrálásával az alkotmány őrségét, a parlamentet indulatos haragra szokták izgatni. És most mégis az esett meg, hogy az osztrák Jandwehr-mi­­niszter egy ilyen híres kiszólá­sával, amely jogot és törvényt semmibe vett, az osztrák parla­mentben lelkesedést, az osztrák közvéleményben ujjongó helyes­lést keltett. Az a jog és az a törvény ugyanis, amelyet sem­mibe venni kegyeskedett, a ma­­gy­r nemzeti állama egyik garan­ciája. Az a lelkesedés tehát, ame­lyet gróf Welsersheind kelteni tudott, a magyar nemzeti állam ellen való gyűlölségből fakadt. Megtaláltatott ime az a forrás, amelyből a száz bonyodalomba, ezer viszályba gabalyodott Auszt­riának innia kell, hogy a lelkes harmónia uralkodhasson el rajta. A magyar jog semmibevétele, a magyar államiság inzultálása, a magyar nemzet gyűlölése annak a babajdi forrásnak a nedűje. És reálunió fűzi Magyarország­hoz azt az Ausztriát, amelynek Magyarország ellen fenekednie kell, hogy benne egységes köz­vélemény létesülhessen. És az államok organizmusába mélyen ható kapcsolat van a két ország között, amelyek közül az egyik­nek folyton félteni kell a másik­tól a maga életérdekeit; a má­siknak pedig a szerződéses társ ellen kell támadnia, hogy ma­gát mint alkotmányos állam fen­­tarthassa. És ez ellen az ellenség ellen a magyar érzés felháborodik. Rövidlátás és rosszakarat válthat ki a magyarok ellenségeiből Wel­­sersheimb-féle nyilatkozatokat. Csakhogy ezeket a nyilatkoza­tokat a magyar nemzet felhábo­rodással utasítja vissza. A fő­városban úton-útfélen csak erről tárgyalnak. Nagy a kavarodás és e nyilatkozatok következményei beláthatatlanok . . .­­* Állami tiszsztviselők a kor­mány ellen. Nagyváradról jelen­tős mozgalomról adnak hírt. A nagyváradi függetlenségi párt vezetőségének tegnapelőtt na­gyon sokan jelentették be a pártba való belépésüket, köztük több előkelő állami tisztviselő. Hír szerint az állami tisztvise­lőket a kormánynak a tisztvi­selő-javaslatnál tanusított eljá­rása bírta rá a függetlenségi tá­borba való átpártolásra. Csendes ünnep csendes munkálkodásról. (Negyven éves tanítói jubileum.) — március 2. Tegnap délelőtt csendesen, de mélyreható bensőséggel ünne­peltek egy tanférfiút, a­ki a nemzet napszámosai sorában im­már negyven esztendeje apostol­­kodik és majdnem egy ember­öltőn át munkálkodik odaadás­sal, lelkesedéssel, szorgalommal és hivatása iránt való szeretettel a tanügy terén. Ilyen szép idő alatt két lust­rum ivadékaiba csepegtette a tudás iránti szeretetet, a szülők és elöljárók tiszteletét s a legna­gyobb kincset, a haza szere­tetet. Csendben ünnepelte a hely­beli ev. ref. tanítóság egyik közbecsült és tiszteletreméltó nesztorának negyvenéves lanka­datlan tanítói munkásságát. A kartársak ismerték el elsősorban, mint a legközelebb állók, a má­sik kortárs érdemét. Daru Mihály ev. ref. tanító negyven éve munkálkodik az elemi népoktatás rögös pályá­ján. Fáradságának egyedüli ju­talma az a generáció, a­melyet ő nevelt fel és vezetett elő­ször a tudás és az ismeretek ele­meibe. A hivatás szeretet, az önzet­lenség és a szigorú lelkiismere­tesség adnak erőt a Daru Mi­hályhoz hasonló férfiaknak ide­gölő hivatásukat jól és pontosan betölthessék. Vasárnap délelőtt tíz órakor a helybeli tanító testület nevé­ben Császár Péter tantestületi elnök üdvözölte az ünnepeltet a testületileg megjelent tanítók ne­vében. Bensőséggel, szeretettel ecse­telte a tanítók elismerését és szeretetet. Daru Mihály köny­nyékig meghatva válaszolt a szép szavakra és ígéretet tett, hogy ezentúl is hivatásának és kötelességének fog élni. Azután Tereh Gyula népiskolai fel­ügyelő szintén szép szavakkal fejezte ki a jubilánsnak elisme­rését. Reméljük, hogy e negyvenéves tanítói munkásságot az egyház is méltóképen fogja megünne­pelni. Mi a sajtó szerény mun­kásai szintén kalapot emelünk az érdemekben gazdag és évek hosszú sora alatt kifejtett mun­kásság előtt. valja Benedek János orsz. kép­viselő. 7. A dalárda éneke. 8. Az egyletek, testületek megkoszorúzzák a szobrot. 9. A zenekarok a Kossuth nótát eljátszak s a közönség előszók. Délben 1 órakor a főgimn. tornacsarnokában bankett. A város a honvédeket a vá­ros költségén megvendégeli. A szükséges intézkedések meg­tételére egy bizottság küldetett ki. fi Kossuth-szobor leleplezése. — A programm. — Legutóbbi számunkban közöl­tük, hogy a szoborbizottság ál­tal kiküldött három tagú bizott­ság milyen programmot javasol a Kossuth-szobor leleplezési ün­nepélyére. A szoborbizottság vasárnap délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében összeült és meg­állapította a végleges program­mot. A javaslatot csekély vál­toztatással elfogadta. E szerint az ünnepély pro­­grammja a következő : 1. A dalárda éneke. 2. A polgármester megnyitó és üdvözlő beszéde. 3. Ünnepi szónoklat. Tartja : dr. Endrey Gyula orsz. gyűl. képviselő. Közben megtörténik a szobor leleplezés. 4. Kallós Ede átadja a szob­rot a polgármesternek, mint a város közönsége képviselőjének. 5. A polgármester a szobrot átveszi. 6. Ünnepi óda. Irta és sza­­ fi regény vége. Aki eddig kételkedett benne, hogy Lujza hercegnő és Giron regényének immár teljesen vége, a mai hírekből teljesen meg­győződhetik róla. Münchenből jelentik, hogy Lujza hercegnő ma elhagyta a lyoni Metairie­­szanatóriumot és Bajorországba utazott, az anyja pedig Mün­­chenből eléje utazott Lindmig, ahol találkozni fognak és ki fog­nak békülni. A hirt. bécsi tudó­sítások is megerősítik. Egy mücheni távirat pedig megtetézi a hírt azzal, hogy Giront Ausztria és Bajorország területéről hivatalosan kizárták. Münchenből jelentik : Lujza her­cegnő ma elhagyta a Metairie­­szanatóriumot. Alice toszkániai nagyhercegnő, Lujza he­cegnő anyja, ma délután 4 óra 60 perc­kor megérkezett Hüuchenbe. — Alice hercegnő sűrűn el volt fátyolozva. Rövid tartózkodás után folytatta útját Lindau felé. Lujza hercegasszony holnap ér­kezik Lindauba, ahol még várni fogja az anyja. Welfting Lipót állítólag egy darab után el fogja kísérni hú­gát, de nem megy vele Lin­­dauig. Lujza hercegnő Lindau­ban a toszkániai nagyhercegi kastélyban ki fog békülni any­jával s ott fogja bevárni lebe­­tegedését. A nindaui kastély szol­­gaszemélyzet­ét, a salzburgi ud­var fogja Lujza hercegnőnek rendelkezésére bocsátani. A her­cegasszony májusra várja az anyai örömöket. Lujza hercegnő megígérte any­jának, hogy örökre szakit Gi­­ronnal s erre a toszkánai nagy­hercegnő késznek nyilatkozott arra, hogy támogatni és segíteni fogja leányát. A kibékülést Lache­­nal hozta létre, aki személye­sen tárgyalt a toszkánai ud­varral. Alice hercegnő találkozása kaphatók a „Hungária“ könyv- és papír - kereskedésben Könyvnyomda, Hun­vá­sárhely, Neumann-ház, Telefon 64. sz ./ *

Next