Vásárhelyi Hiradó, 1903. március (4. évfolyam, 53-77. szám)

1903-03-03 / 53. szám

2­53. szám. VÁSÁRHELYI híradó, 1903. március 3. más már csak elképzelni is, hogy milyen pusztítást vihetett végbe ■a tűz a lenge vászonvárosban. Talán emberélet is esett a ve­szedelem áldozatául talán néhány csoda is bennégett. Emlékezünk még, hogy a vá­szonvárosban lépten-nyomon tűz­oltói szivattyúk voltak felállítva éppen a nagy tűzveszélyesség miatt és annál inkább lehet cso­dálni, hogy a tűznek nem tudták elejét venni. A szűkszavú táviratból, amely a katasztrófát jelenti, némelyek azt következtetik, hogy a tűz veszedelem híte csak­­ amerikai reklám. Barnumnak már annyi jó öt­lete volt, hogy még ha tényleg le is égett az egészet csak rek­lámfogásnak tekintik. Úgy jár esetleg, mint a gye­rek, aki folyton farkast kiáltott, míg végre a farkas csakugyan felfalta. Vásárhely titkai. Szabó Palkó és Szabó Miska híres futóbetyárok története. — Irta: Fekete József. — Vékony, rezgő női hangon kezdte Klára asszony s énekelte vele együtt Jutis, hamiskásan a két betyár felé kacsintva : Ritkán gyere hozzám babám, Mert haragszik rád az any­ám ! Hogyha jössz is, lassan járjál, Ablakomon hallgatózzál, A sarkantyúd ne peregjen, Hogy az uram fel ne keljen ! * Múltkor is hogy nálam jártál, Ablakomnál hallgatóztál, A sarkantyúd hogy meg­perdült, Az édes anyám felserdült, S szidott engem nagyon, szegényt, Mert szeretek betyár­legényt . . . A betyárok csakhamar elér­tették a célzást s csakhamar tü­zet fogott mindketőnek a szive, a menyecskék közellétében. Megjött végre a tanyás is a tamburával s kezdetét vette a tánc, mely tartott volna talán reggelig, ha egy véletlen közbe nem jön. Éjféltájban újra behozták a menyecskék a terített asztalt s második vacsorát csapott a tár­saság. Evés közben megjegyezte a házigazda bátyja : — Na szegény Szabó Palkó sem eszik többet, mert holnap­reggel akasztják fel a cigány­­érben . . . Az idősebb Szépe ugyanis azt hallotta a városban, hogy Szabó Palkót fogták el s őt akasztják fel. Természet­esen Elek Jaka­bot gondolták Szabó Palkónak. A kijelentésre egyszerre meg­állt a vacsora. Minden szem a beszélő felé fordult s egyszerre tiz szál is tudakolta a história adatait. Szépe körülményesen elmondta a mit­ hallott: az elfogatást, a rögtönitélő bíróság kihallgatá­sát s az akasztási híreket. Szavaiban senki sem kételke­dett. A két szép asszony csalódot­tan nézett a daliai betyárokra. Ezek tehát nem lehetnek a Szabó gyerekek, mert az egyiket hol­nap akasztják. Nem az elítélt sorsát sajnálta a két asszony, hanem azt, hogy ők egész este a Szabó gyereke­ket ünnepelték e két vendégben és ima csalódtak. Szinte bosszankodtak e két szép emberre, akik a Szabó gye­rekek álarca alatt belopták ma­gukat sziveikbe. Mert már ekkor tánc közben vallott egymásnak a két szép pár Miska Julis asszonyával, Palkó pedig Klárával kötött szívben frigyet s hosszú, tartós viszony­nak az alapját rakták le ezen a disznótori alkalmatosságon. Az idősebb Szépé­nire rend­kívül meglepte a két betyárt. A Palkó éles elméje azonban rögtön tisztában volt az egész tévedéssel. Az elfogott és halálra ítélt nem lehet más, mint B­ek Jakab, akit a menekülés közben elfogtak. Szegény Jakabnak tehát bűn­hődnie kell. Megszabadítására gondolni őrültség lett volna. Ez meg sem fordult a daliás betyár elméjé­ben, hanem valami más. Ha élve nem szabadíthatják meg, legalább holttestét veszik le az akasztó­fáról. Ez mind egy pillanat műve volt, míg e gondolatok átcikáz­tak a betyár agyán. Miska hozzá volt szokva, hogy Palkó gondolkozzék, ő mindig csak a cselekvés pillanatában ál­lott elő tettel. — Hát csakugyan Szabó Pal­kót akasztják fel ma hajnalban. — Kérdő Palkó a beszélő fele fordulva. — Azt ! (Folyt, köv.) „Hát mit akarsz még, te há­látlan, te!“ nevetett Eberhard. „Ah, mindez igen szép lenne!“ sóhajtott fel Andris. „De minden nyájassága me­lett is egészen máskép nézett rám, mint azelőtt. Mikor az erdőben sétáltunk, vagy a hegyen jak­uik s tekintetünk talá­kozott: egész lelke ott ült azokban a fényes, kék szemek­ben. Mondom, egész más volt ő akkor!“ „Jaj, fiam, azóta megkomolyo­dott a leány. Mit gondolsz mily borzasztó csapáson ment ő ke­resztül, a­z ilyesmi még nyomo­kat hagy hátra az emberi ke­délyben. Meg aztán az a tudat is, hogy ő nem igazi leánya Mingaid Józsefnek, nagy válto­zást idézhetett elő benne.“ „Persze, ő most már bárókis­­asszonynak tar­ja magát. Ki hitte volna ?“ „Még annyira sem fejlőd­ött a dolog!“ vélekedett Eberhard. „Sőte­lenkezőleg, á­lítólagos atyja vizsgálati fogságba helyeztetett.“ „Tudja-e ön, ti az a bizonyos?“ kezdé Andris fontos arccal. „Nem tudom!“ volt a válasz p . h­u „Az öreg remete az “ A főerdesz hirtelen megállón s megdöbbenve tekintett társára. „A remete lenne ?“ m­ondá meg álm­él­kodással. „Az nem lehal csaló ! Fejemmel mernék jót film­erte.“ „De én is!“ viszonz­ Andris „Waipingáo ” mentette meg a biztos haláltól s már ezért is di­csére­tt érdeme . Aha, tette hozzá merengve, „mennyit köszönhetek én ennek a jó öregnek. Mikor mindenki elhagyott, a partomat fogta, vigasztalt, biztatott, hogy ne csüggedje­n. Ő mindig hitte, hogy ártalaa vagyok “ f’oiytAt, sa í<>Yetfee»ifc REOENYCSARNOK. R szemete -kiráily. Irta V (Folytatás) Mindegyiküknél puska van, de Eberhard kimondd, hogy kímélni kell a vadat, mert nemsokára hi­hetőleg udvari vadászatot fog itt tartani a király és magas kí­sérete. Andris vállát vonta. Őt bizony kevéssé­ érdekelték a hatalmas aggancsosok s a fé­lénk őzikék, a zajos udvari va­dászat. „Mi bajod neked ma, Andris?“ kérdő a főerdész. „Mért vagy oly lehangolt?“ Andris alg hallhatólag fel­sóhajtott. „Az erdőben találtam tegnap Walpurgát.“ „Nos, ennek csak örülhetnél. Vagy talán nem?“ „A­hogy veszszük“, felelt And­ris. „Egy­részt örülök, hogy lát­hattam, de más­részt nagy bá­natot okoz, hogy örökre le kell mondanom róla.“ „Miért ? Talán büszke volt ve­led szemben?“ „Sőt ellenkezőleg nagyon is nyájas volt. Legnagyobb sajnál­kozását fejezte ki, hogy engem alaptalanul vádolt, megköszönte, hogy kétszer is leszálltam értte a mélységbe, végre meghitt, hogy látogassam meg őt Linde­­hof­ban.“ Szerkesztői üzenet. — Kéziratot a szerkesztőség nem ad vissza — V. I. Helyben. A tabáni templom helyének kijelölésére írott sorait, mint idejüket múltakat, félre tettük. A kéz­irat, dacára annak, hogy a szerkesz­tős­égek kéziratok megőrzésére, mint a fenti kijelentésből látható, nem vál­lalkoznak, mégis rendelkezésére áll. B. M. Helyben. Köszönjük, de nem közölhetjük. Mi hacsak nem kell, nem szok­unk oztályozni. Erőnek­ erejével áldatlan vitákat provokálni nem aka­runk. Mígi­t­ tér. (E rovatban közlöttekért nem vállal felelősséget a szerk.) Köszönetnyilvánítás. A helybeli ács- és kő­­mives segédek egyletének, úgyszintén rokonok, jóba­rátok és ismerősök, kik felejthetetlen nem végtisz­­tességtételén szives részvé­tükkel fájdalmunkat enyhí­teni igyekeztek, ezúton is fogadják hálás köszöne­­tünket. Hunvásárhely, 1903. feb­ruár 28. Basenyi István és a gyászoló család.­ Kiadó lakás és kiadó hónapos szoba. I. ker., Rónay­ utca 5. házban egy 3 szobás utcai lakás mellék­helyiségekkel együtt, valamint egy hónapos szob .­bútorzattal vagy anélkül, május hó elsejétől kiadó. — Értekezheti Arany János alszámvevővel. 190­1-1 Eladó ház. I kerület Kazinczy­ utca 4. számú sarokház, (a volt Czirok S­ánuel háza) szabadkézből el­adó. — Értekezhetni Szakáts János mészárosnál. 152 10-10 Eladó ház. VII. ker. Mátyás utca 37. sz. alatti ház szabadkézből kedvező fizetési feltételek mellett eladó. — Értekezhetni ugyanott a tu­lajdonossal, K. Nagy Sárával. fi gazdaközönség mr figyelmébe. Van szerencsém a n. é. gazda­­közönség b. tudomására hozni, hogy magtáramnál mindefére vetőmagvak u. m. tiszta bük­köny, zabos bükköny, zab, árpa, lucerna, vörös óhere, eredeti­­■berdorfi és mamuth­rópamag­­vak, kendermag, továbbá min­­denfele etető cikke nalam olc­só árban kapható. A n. é. gazda­­közönség b. pártfogását kerve vagyok tisztelettel Just Zsigmond. Magtár, IV. ker. Kinizsi-u. 11. szám. 171-1-1 KITŰNŐ jó homoki borok, aradi pálinka ,­a Haggenmacher-féle kőbányai sör legjutányosabban vásárol­hatók deigner József borkereskedőnél Mátyás-u. 1. szám. Nagyobb vételnél árenged­mény. Ugyanitt egy nagy üzlethe­lyiség, hál jelenleg Várady Sá­muel szabó üzlete van, május 1-től haszonbérbe kiadó. 12-12 Értesítés. Mély tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy a volt Dósits-féle házban Szentesi­ utca 1. sz. a. levő lakásomon a leg­­kitűnőeb rövid és hosszú mide­reket és grádhaitereket készitem s azokat jutányos árban szállí­tam­. Testi fogyatkozásban szen­vedő leány és fiúgyermekeknek ajánlom midereimet és haskö­tőimet. Készítek mérték szerint javítást és tisztítást jutányosan eszközlök. A n. a. közönség b. pártfogását kéri 203 1-1 Veszelka Katalin. HÁZ ELADÁS. Nagy György János III. ker. P..-utca 53 sz. a. háza szabad­kézből örökáron eladó. — Ér­tekezhetni II. ker. Kard­ utca 5. sz. a. Szabó Lászlónál. 2-1

Next