Vásárhelyi Hiradó, 1903. augusztus (4. évfolyam, 183-207. szám)
1903-08-01 / 183. szám
1903. augusztus 1. VÁSÁRHELYI HÍRADÓ, 183. szám. 3 1901. évben 4041. Ezek közül bontópör volt: 1896. évben 903, 1897. évben 1609, 1898. évben 2553, 1899. évben 2969, 1903. évben 3399, 1901. évben 3953. A befejezet válópörök közül fölbontó ítélettel végződött: 1898. évben 1319, 1899 évben 1863, 1900. évben 2069, 1901. évben 2459. A bontópörök legtöbbjében a férj szerepelt mint felperes . Házasságtörés miatt fölbontottak: 1898. évben 13, 189, 16, 1900. évben 10, 1901 évben 15 házasságot. Óriási a hűtlen elhagyás címén fölbontott házasságok száma Ezen alapon fölbontottak: 1898. évben 658, 1899. évben 870, 1900. évben 1090, 1901. évben 1381 házasságot. A hűtlen elhagyásnak természetesen sok oka lehet: lappanghat alatta házasságtörés, rossz bánásmód stb. A házastárs élete ellen törés, avagy súlyos testi bántalmazás miatt fölbontottak: ezernyolcszázkilencvennyolcadik évben 15, 1899. évben 11, ezerkilencszázadik évben 2, 1901. évben 7 házasságot. A házastársi kötelességek súlyos megsértése címén kimondották a fölbontást: 1898. évben 287, 1899. évben 447, 1900. évben 441, 1901. évben 504 esetben. Megátalkodottan folytatott erkölcstelen élet miatt fölbontatott: 1898. évben 149, 1899. évben 249, 1900. évben 310, 1901. évben 306 házasság. A háztartási kötelességek megszegése és erkölcstelen élet kettős cimén fölbontották a házasságot: 1898. évben 115, 1899 évben 168, 1900. évben 146, 1901. évben 146 esetben. Fegyház-, börtön-, fogházbüntetés miatt (a két csoportot összefoglalva) fölbontották a házasságot: 1898. évben 7, 1899. évben 18, 1900. évben 18, 1901. évben 25 esetben. — Kérelem. Az iparegyleti tag urakat kéri az igazgatóság, hogy akiknél könyvek vannak, szíveskedjenek azokat bevinni a könyvtár rendezése miatt. Könyv kiosztás nem lesz aug. hó 2-tól szept. 1-ig. Az igazgatóság — Beküldetett. A kereskedő ifjak egyesületének választmánya ezúton is tudomására hozza az egyesület t. tagjainak, hogy az alapszabályok miután 40 nap a felterjesztés óta elmúlt, a megerősítettetnek tekintendők és ebből kifolyólag augusztus 20-án d. u. 4 órakor tart az egyesület rendkívüli közgyűlést a Fekete Sas nagytermében, amiről különben az egyesület 1. tagjai külön meghívó által is értesíttetnek álami önállóságnak, amely csak nyelvében lehet az. A másik fontos és ehhez az akaráshoz járuló kívánság: a magyar ezredeknek magyar földön való elhelyezése. Amikor ezekért küzd a nemzet, akkor a hadsereg vezetősége ellene tör a maiönálló rendnek és nemcsak a hadsereg, hanem a legénység nyelvét is elcsikarni igyekszik a magyarságtól. Ennek a ténynek kivilágló és a katonai intézőség ravaszságát bizonyító példája a tüzérség elhelyezésének kérdése. A IV. és a Vll. hadtestben egyegy új tüzérüteget állítanak fel. Magyar pénzen, magyar véren. Az alföldi magyar városok mind versengettek a tüzérkaszárnyáért. Szeged, Arad, Szabadka, Zombor, Nagybecskerek, Pancsova és a többi alföldi város mind megtette ajánlatát. A két ezred közül az egyiket Szabadka nyerte el, a másikat Pancsova fogja megkapni. Ravaszul kieszelt terv ez. Magasrangú törzstiszt mondotta ehhez a tényhez a következő fölvilágosításokat: — Meg kell csak figyelni a Magyarországon állomásozó ezredek eloszlásának térképét. A hadsereg vezetőségének gondja volt arra, hogy a nagy magyar Alföldön se hadsereg parancsnokság, se semmiféle hadvezetőség ne legyen. Hódmezővásárhely, Makó, Félegyháza, Orosháza, a hajdúvárosok semmi katonaságot nem kaptak. Ehelyett Temesvár a nádszálként a germán érzelmek felé hajló város, egymás után kapott meg minden katonai vezetőséget. Persze, a terepre hivatkoznak. Nos hát, eldőlt ez a terepkérdés a tüzérkaszárnya kérdésénél. Szabadka és Pancsova kapták meg az ezredeket, mert a bunyevác és szerb köznép között nem magyarosodik el annyira a legénység, mint ahogy Szegeden az utászok megmagyarosodtak. El kell hinni, hogy tudja ezt a vezetőség, félti a hadsereget a magyar városoktól. Nemzetiségi vidékekről való magyarországi ezredeket meghagy a maga vidékén, avagy Ausztriába viszi, nehogy az alföldi néppel érintkezve, fölébredjen bennük a nemzeti érzet. Már az elmagyarosodott Arad és Nagyvárad sem kap több katonaságot, Szeged pedig, amiként egy altábornagy kifejezte, többé semmiféle katonaságot nem kaphat. Amit lehet, azt is elvinnék, mint ahogy a hadsereg új elhelyezésénél a megmagyarosodni látszó ezredeket mind idegen ajkú vidékekre helyezik. Ezeket mondotta a magasrangú törzstiszt. Kiviláglik belőle, hogy a hadsereg vezetőségében csak az iránt van érzés és buzgóság, hogy a magyarságot elnyomja és annak faji erejét csökkentse. Ebben azonban erős gátat talál a bécsi ravaszság az ébredő ország föltámadt erejében. A Magyarországon állomásozó ezredek elhelyezése. Budapest, július 31. Amikor a hadsereg magyarságáért küzd az egész nemzet, amikor a nemzeti nyelvért a parlamenti küzdelem és az országos óhajtás forrpontra emelkedett, akkor a hadsereg vezetősége még most is azon buzgolkodik, hogy a magyarságtól elidegenítse nyelvben a nemzetiségeket és hogy az állami együttartozóságot a hadseregben a faji különállósággal megrontsa. A nemzeti kívánságok elseje és legfontosabbja a magyar nyelv. Nem kívánság már ez, hanem követelés, tagadhatatlan joga az ál ladó ház. Bajza-utca 25. sz. alatti ház szabadkézből eladó. Értekezhetni Petőfi-utcában lakó Nyikos László tulajdonossal. Kiadó föld. Nagy György Bálintnak csomorkányi útfélen Nagy Tóth Sámuel szomszédságában levő 11 hold földje haszonbérbe kiadó. Tudakozódhatni VII. ker. Kasza utca 15. sz. a. 743 Színészet. — július 31. Műsor: Szombaton: Monna Vanna. Dráma 3 felvonásban. Vasárnap, délután 3 és fél órakor Sárga csikó. „Népszínmű 3 felvonásban. Este Ő és testvére. Nagy látványos bohózat 4 felvonásban. Bevonulás. Holnap este megnyílnak a népkerti színkör ajtajai a közönség előtt, ahova bevonultak Thália papjai és papnői, hogy két hónapon keresztül gyönyörködtessék városunk közönségét. Várva vártuk őket. A mi városunk közönsége szereti és követeli a jó színielőadásokat. Hozzászokott már évek óta. És a kedv a színházba járás iránt fokozódik évről-évre. Akik ismerik a régebbi helybeli viszonyokat, örömmel konstatálhatják, a folytonos örvendetes haladást. Valóságos életszükségletté vált már a nyári színházi szezon, úgy, hogy valószínűleg nemsokára a felett kell gondolkoznunk, hogy a színészetet városunkban állandósítsuk. A színházba járásra való kedvet, az évek óta itt működött jó társulatok csak fokozták. Tapasztalhatjuk, hogy a közönség ízlése finomul és követelései vannak, melyeket csakis jól előadott jó darabokkal lehet kielégíteni. Évek óta a derék szegedi színtársulat rándul át hozzánk nyaranta, hogy bennünket szórakoztasson, felvidítson, ízlésünket nemesítse, finomítsa és ismereteinket bővítse. És a jó társulat által összevágó és szép előadásban előadott daraboknak megvan a sikere is. Támogatja a társulatot a közönség tömeges látogatásával és elismerést nyújt nekik tapssal. Hisszük, hogy az idén is így lesz. A szegedi színtársulat mostani direktora dr. Janovics Jenő ambiciózus és hivatását kedvelő ember, a ki csak annak él s aki a színigazgatásban már eddig is bokros érdemeket szerzett s aki folyton folyvást arra törekszik, hogy a közönség igényeit kielégítse. Igyekszik megszerezni a legfrissebb nagy sikereket elért újdonságokat, jó társulatot szervez és olyan erőket gyűjt maga köré, akik számot tesznek bárhol a világot jelentő deszkákon. A színtársulat tagjai jó részt ismerősök s igy mint régi ismerősöket köszöntjük őket és örömmel fogjuk registrálni haladásukat és játékban való készségüket. Elismeréssel honoráljuk az igazgató ama szép eljárását, amelylyel, hogy az ezen irányban felhangzott panaszokat eloszlattassa a honvéd zenekart szerződtette a nyári szezonra is. Biztosítjuk a társulatot a közönség jóakaratáról. A derék munkát elismeréssel fogjuk honorálni, de a jogos kívánalmakat mindenkor hangoztatjuk és hiszszük, hogy alapos kifogásokat és hiányokat az igazgatóság a tőle tapasztal előzékenységgel el fogja oszlatni —e.— RIKKANCSOK felvétetnek lapunk kiadóhivatalában. Hét óra hosszat a bika szarvain. — julius 31. Valóságos rémhistóriát imák Rudndról: Likics Vásza ottani községi csordás tegnap délelőtt 9 órakor a legelőn a község bikáját cirógatta. Egyszerre az állat, amely a csordással szemben annyira szelíd volt, hogy akárhányszor kezéből etette, érthetetlen módon megvadult s fellökte a csordást. A szerencsétlen ember a bika szarvaira került s ott hánykolódott kétségbeesetten keresztülszur testtel. Természetes a csordás segítségért kiabált s az emberek oda is siettek, de egyikük sem merte a bikát megközelíteni, amely a kiabálástól, a szarván levő csordástól egyre vadabb lett s eszeveszetten futkosott a keresztülszurt emberrel. A falubeliek a rémes látványra fejüket vesztették s tanácstalanságukban telefonon a nagybecskereki kir. ügyészséghez fordultak, hogy mittevők legyenek. Az ügyészségtől azt a tanácsot kapták, hogy lőjjék le a bikát. Most kezdődött azután az igazi hajtóvadászat. Jobbról-balról lövöldöztek a bikára, de ezt a rohanásban nem igen tudták eltalálni. Néha-néha kapott egy golyót, de kevésbbé érzékeny helyen, úgy hogy ezt a bika föl sem vette. Órák hosszat tartott a rémes hajsza, mig végre délután sikerült a bika fejébe golyót röpíteni s az állat összerogyott. Most azután ki tudták szabaditani a csordást a bika szarvai közül, de a szerencsétlen ember, akinek a szarvak bordái közé fúródtak és hét óra hosszat volt ebben a helyzetben, akkorra már halott volt. A rémes história a községet képzelhető izgalomban tartja még most is Vásárhely titkai. Kincses János meggyilkolása. (Folytatás.) Akkor ébredtem tudatára szörnyű bűnömnek, mikor ott a földön, lábam előtt hörgött áldozatom. Az iszonyú küzdelemben sebet kaptam én is, de nem éreztem a borzalmas dübörgésben, mit küzdve véghezvittünk. ő kiabált, én meg csak dolgoztam a késsel tovább. — Meghalsz kutya! Hörögte tompán az első ütés után, mit fejére mértem. — Meg ám te! Sziszegtem én fogaim között, miközben újra rávetettem magamat. Ekközben elkapta kezeimet s néhány percig úgy huzakodtunk, farkasszemet nézve. Mindketten