Vásárhelyi Hiradó, 1903. augusztus (4. évfolyam, 183-207. szám)

1903-08-01 / 183. szám

1903. augusztus 1. VÁSÁRHELYI HÍRADÓ, 183. szám. 3 1901. évben 4041. Ezek közül bontó­pör volt: 1896. évben 903, 1897. évben 1609, 1898. évben 2553, 1899. évben 2969, 1903. évben 3399, 1901. évben 3953. A befejezet válópörök közül föl­bontó ítélettel végződött: 1898. évben 1319, 1899 évben 1863, 1900. évben 2069, 1901. évben 2459. A bontópörök legtöbbjében a férj szerepelt mint felperes . Házasságtörés miatt fölbontottak: 1898. évben 13, 189, 16, 1900. évben 10, 1901 évben 15 házas­ságot. Óriási a hűtlen elhagyás címén fölbontott házasságok száma Ezen alapon fölbontottak: 1898. évben 658, 1899. évben 870, 1900. évben 1090, 1901. évben 1381 házasságot. A hűtlen el­hagyásnak természetesen sok oka lehet: lappanghat alatta házas­ságtörés, rossz bánásmód stb. A házastárs élete ellen törés, avagy súlyos testi bántalmazás miatt föl­bontottak: ezernyolcszázkilenc­­vennyolcadik évben 15, 1899. évben 11,­­ ezerkilencszázadik évben 2, 1901. évben 7 házassá­got. A házastársi kötelességek sú­lyos megsértése címén kimondot­ták a fölbontást: 1898. évben 287, 1899. évben 447, 1900. év­ben 441, 1901. évben 504 eset­ben. Megátalkodottan folytatott erkölcstelen élet miatt fölbonta­­tott: 1898. évben 149, 1899. év­ben 249, 1900. évben 310, 1901. évben 306 házasság. A háztar­tási kötelességek megszegése és erkölcstelen élet kettős cimén föl­bontották a házasságot: 1898. évben 115, 1899 évben 168, 1900. évben 146, 1901. évben 146 eset­ben. Fegyház-, börtön-, fogház­büntetés miatt (a két csoportot összefoglalva) fölbontották a há­zasságot: 1898. évben 7, 1899. évben 18, 1900. évben 18, 1901. évben 25 esetben. — Kérelem. Az iparegyleti tag urakat kéri az igazgatóság, hogy a­kiknél könyvek vannak, szíveskedjenek azokat bevinni a könyvtár rendezése miatt. Könyv kiosztás nem lesz aug. hó 2-tól szept. 1-ig. Az igazgatóság — Beküldetett. A kereskedő ifjak egyesületének választmánya ezúton is tudomására hozza az egyesület t. tagjainak, hogy az alapszabályok miután 40 nap a felterjesztés óta elmúlt, a meg­­erősítettetnek tekintendők és eb­ből kifolyólag augusztus 20-án d. u. 4 órakor tart az egyesület rendkívüli közgyűlést a Fekete Sas nagytermében, a­miről kü­lönben az egyesület 1. tagjai kü­lön meghívó által is értesíttetnek á­lami önállóságnak, amely csak nyelvében lehet az. A másik fon­tos és ehhez az akaráshoz járuló kívánság: a magyar ezredeknek magyar földön való elhelyezése. Amikor ezekért küzd a nem­zet, akkor a hadsereg vezetősége ellene tör a ma­iönálló rendnek és nemcsak a hadsereg, hanem a legénység nyelvét is elcsikarni igyekszik a magyarságtól.­ Ennek a ténynek kivilágló és a katonai intézőség ravaszságát bizonyító példája a tüzérség el­helyezésének kérdése. A IV. és a Vll. hadtestben egy­­egy új tüzérüteget állítanak fel. Magyar pénzen, magyar véren. Az alföldi magyar városok mind versengettek a tüzérkaszárnyáért. Szeged, Arad, Szabadka, Zom­­bor, Nagybecskerek, Pancsova és a többi alföldi város mind meg­tette ajánlatát. A két ezred közül az egyiket Szabadka nyerte el, a másikat Pancsova fogja meg­kapni. Ravaszul kieszelt terv ez. Ma­­gasrangú törzstiszt mondotta ehhez a tényhez a következő fölvilágo­­sításokat: — Meg kell csak figyelni a Magyarországon állomásozó ezre­dek eloszlásának térképét. A had­sereg vezetőségének gondja volt arra, hogy a nagy magyar Alföl­dön se hadsereg parancsnokság, se semmiféle hadvezetőség ne le­gyen. Hódmezővásárhely, Makó, Félegyháza, Orosháza, a hajdúvá­­rosok semmi katonaságot nem kaptak. Ehelyett Temesvár a nád­szálként a germán érzelmek felé hajló város, egymás után kapott meg minden katonai vezetőséget. Persze, a terepre hivatkoznak. Nos hát, eldőlt ez a terepkér­dés a tüzérkaszárnya kérdésénél. Szabadka és Pancsova kapták meg az ezredeket, mert a bunye­­vác és szerb köznép között nem magyarosodik el annyira a le­génység, mint ahogy Szegeden az utászok megmagyarosodtak. El kell hinni, hogy tudja ezt a vezetőség, félti a hadsereget a magyar városoktól. Nemzetiségi vidékekről való magyarországi ezredeket meghagy a maga vi­dékén, avagy Ausztriába viszi, nehogy az alföldi néppel érint­kezve, fölébredjen bennük a nem­zeti érzet. Már az elmagyaroso­­dott Arad és Nagyvárad sem kap több katonaságot, Szeged pedig, amiként egy altábornagy kifejezte, többé semmiféle katonaságot nem kaphat. Amit lehet, azt is elvin­nék, mint ahogy a hadsereg új elhelyezésénél a megmagyarosodni látszó ezredeket mind idegen ajkú vidékekre helyezik. Ezeket mondotta a magasrangú törzstiszt. Kiviláglik belőle, hogy a hadsereg vezetőségében csak az iránt van érzés és buzgóság, hogy a magyarságot elnyomja és annak faji erejét csökkentse. Eb­ben azonban erős gátat talál a bécsi ravaszság az ébredő ország föltámadt erejében. A Magyarországon állomásozó ezredek elhelyezése. Budapest, július 31. Amikor a hadsereg magyarsá­gáért küzd az egész nemzet, ami­kor a nemzeti nyelvért a parla­menti küzdelem és az országos óhajtás forrpontra emelkedett, ak­kor a hadsereg vezetősége még most is azon buzgolkodik, hogy a magyarságtól elidegenítse nyelv­ben a nemzetiségeket és hogy az állami együttartozóságot a had­seregben a faji különállósággal megrontsa. A nemzeti kívánságok elseje és legfontosabbja a magyar nyelv. Nem kívánság már ez, hanem kö­vetelés, tagadhatatlan joga az ál­­ ­ladó ház. Bajza-utca 25. sz. alatti ház szabad­kézből eladó. Értekezhetni Petőfi-utcá­­ban lakó Nyikos László tulajdonossal. Kiadó föld. Nagy György Bálintnak csomorkányi útfélen Nagy Tóth Sámuel szomszéd­ságában levő 11 hold földje haszon­bérbe kiadó. Tudakozódhatni VII. ker. Kasza­ utca 15. sz. a. 743 Színészet. — július 31. Műsor: Szombaton: Monna Vanna. Dráma 3 felvonásban. Vasárnap, délután 3 és fél órakor Sárga csikó. „Népszínmű 3 felvonásban. Este Ő és test­vére. Nagy látványos bohózat 4 felvonásban. Bevonulás. Holnap este megnyílnak a nép­kerti színkör ajtajai a közönség előtt, ahova bevonultak Thália papjai és papnői, hogy két hó­napon keresztül gyönyörködtes­sék városunk közönségét. Várva vártuk őket. A mi váro­sunk közönsége szereti és köve­teli a jó színielőadásokat. Hozzá­szokott már évek óta. És a kedv a színházba járás iránt fokozó­dik évről-évre. A­kik ismerik a régebbi helybeli viszonyokat, öröm­mel konstatálhatják, a folytonos örvendetes haladást. Valóságos életszükségletté vált már a nyári színházi szezon, úgy, hogy való­színűleg nemsokára a felett kell gondolkoznunk, hogy a színésze­tet városunkban állandósítsuk. A színházba járásra való ked­vet, az évek óta itt működött jó társulatok csak fokozták. Tapasz­talhatjuk, hogy a közönség íz­lése finomul és követelései van­nak, melyeket csakis jól előadott jó darabokkal lehet kielégíteni. Évek óta a derék szegedi szín­­társulat rándul át hozzánk nya­ranta, hogy bennünket szórakoz­tasson, felvidítson, ízlésünket ne­mesítse, finomítsa és ismeretein­ket bővítse. És a jó társulat által összevágó és szép előadásban elő­adott daraboknak megvan a sikere is. Támogatja a társulatot a kö­zönség tömeges látogatásával és elismerést nyújt nekik tapssal. Hisszük, hogy az idén is így lesz. A szegedi színtársulat mostani direktora dr. Janovics Jenő ambi­ciózus és hivatását kedvelő em­ber, a ki csak annak él s a­ki a színigazgatásban már eddig is bokros érdemeket szerzett s a­ki folyton folyvást arra törekszik, hogy a közönség igényeit ki­­elégítse. Igyekszik megszerezni a legfrissebb nagy sikereket elért újdonságokat, jó társulatot szer­vez és olyan erőket gyűjt maga köré, a­kik számot tesznek bárhol a vilá­got jelentő deszkákon. A színtársulat tagjai jó részt is­merősök s igy mint régi ismerő­söket köszöntjük őket és öröm­mel fogjuk registrálni haladásu­kat és játékban való készségüket. Elismeréssel honoráljuk az igaz­gató ama szép eljárását, a­mely­­lyel, hogy az ezen irányban fel­hangzott panaszokat eloszlattassa a honvéd zenekart szerződtette a nyári szezonra is. Biztosítjuk a társulatot a kö­zönség jóakaratáról. A derék mun­kát elismeréssel fogjuk honorálni, de a jogos kívánalmakat minden­kor hangoztatjuk és hiszszük, hogy alapos kifogásokat és hiányokat az igazgatóság a tőle tapasztal előzékenységgel el fogja oszlatni —e.— RIKKANCSOK felvé­­tetnek lapunk kiadó­hivatalában. Hét óra hosszat a bika szarvain. — julius 31. Valóságos rémhistóriát imák Rudn­dról: Likics Vásza ottani köz­ségi csordás tegnap délelőtt 9 óra­kor a legelőn a község bikáját cirógatta. Egyszerre az állat, amely a csor­dással szemben annyira szelíd volt, hogy akárhányszor kezéből etette, érthetetlen módon megvadult s fellökte a csordást. A szerencsétlen ember a bika szarvaira került s ott hánykolódott kétségbeesetten keresztülszur test­tel. Természetes a csordás segít­ségért kiabált s az emberek oda is siettek, de egyikük sem merte a bikát megközelíteni, amely a kiabálástól, a szarván levő csor­dástól egyre vadabb lett s esze­veszetten futkosott a keresztülszurt emberrel. A falubeliek a rémes látványra fejüket vesztették s tanácstalansá­­gukban telefonon a nagybecske­­reki kir. ügyészséghez fordultak, hogy mittevők legyenek. Az ügyészségtől azt a tanácsot kapták, hogy lőjjék le a bikát. Most kezdődött azután az igazi hajtóvadászat. Jobbról-balról lö­völdöztek a bikára, de ezt a ro­hanásban nem igen tudták elta­lálni. Néha-néha kapott egy golyót, de kevésbbé érzékeny helyen, úgy hogy ezt a bika föl sem vette. Órák hosszat tartott a rémes hajsza, mig végre délután sikerült a bika fejébe golyót röpíteni s az állat összerogyott. Most azután ki tudták szaba­­ditani a csordást a bika szarvai közül, de a szerencsétlen ember, akinek a szarvak bordái közé fú­ródtak és hét óra hosszat volt eb­ben a helyzetben, akkorra már halott volt. A rémes história a községet képzelhető izgalomban tartja még most is Vásárhely titkai. Kincses János meg­gyilkolása. (Folytatás.) Akkor ébredtem tudatára szörnyű bűnömnek, mikor ott a földön, lábam előtt hörgött áldozatom. Az iszonyú küzdelemben sebet kaptam én is, de nem éreztem a borzalmas dübörgésben, mit küzdve véghezvittünk. ő kiabált, én meg csak dol­goztam a késsel tovább. — Meghalsz kutya! Hörögte tompán az első ütés után, mit fejére mértem. — Meg ám te! Sziszegtem én fogaim között, miközben újra rá­vetettem magamat. Ekközben elkapta kezeimet s néhány percig úgy huzakodtunk, farkasszemet nézve. Mindketten

Next