Vásárhelyi Hiradó, 1903. december (4. évfolyam, 287-311. szám)

1903-12-01 / 287. szám

IV. Avtolyam, ü87. Hzam. Hmv&s&rhely, tiKJo. kedd, december 1. isr. (2 5»Uér) POLITIKAI LAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK vidékre postán küldve Ágé­st évre lé korona. Fél évre 7 korona. Negyed évre 8 korona 50 filler. r «u i's Ata. FÖ8M,vicel ist5 ée laptulajd­onos . Felel «r W erkew--i- fi : Dr. KENÉZ SÁNDOR,­­ • ESPERSIT JÁNOS. Szerkesztőség: IV., Andrássy­ u. 34. TELEFON-SÍLÁM 27. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. Hirdetés dii­zsbíts szerint közölteti. Technikai obstrukció. — nov. 30. A kocsis a lovak közé dobta a gyeplőt, most már hajrá, — szá­guld az ország szekere, míg bele nem roskadnak, vagy neki nem mennek a mélységnek, avagy a falnak. Ezért pedig a kocsis a felelős. A technikai obstrukció­ megin­dult. Nincs egyetlen meggyőző­­déses híve ennek a sivár, mecha­nikai karrikatúrának, azok között sem, akik csinálják. De Tisza István támadására más feleletet alig várhatott valaki­t ő sem. A parallel-ülések arra valók, hogy fogyaszszák az ellenzéki szóno­kokat ; a technikai obstrukció arra való, hogy takarékoskodhassanak a szónokokkal. Ez egyszerű és világos, mint volt a pajzs fölta­lálása az első kardcsapás ide­jében. Megindult tehát a szertelen ha­talmi harc s a parlamenti küzdő­téren ma nincs más törvény, csak az erősebb joga. Tegnap a kormány volt erősebb, ma az ellenzék. Holnap talán megint az ellenzék kerül alul, lehet, hogy azután végleg felülkerekedik. — Taktika dolga az egész; kérdés, hogy Tisza István — akinek a technikai obstrukcióval, ha csak a legminimálisabb előrelátással dolgozott, számítania kellett — mit tart még tartalékban az ő erős kezében. Ez mind események, fejlemé­nyek dolga, amikhez nem igen szólhatunk hozzá. Sajnáljuk, hogy a küzdelem ennyire elfajult, saj­náljuk, hogy Tisza István föl­lépése következtében ez az el­fajulás el nem maradhatott. De a dolog megtörtént és a rendes útra való visszatérésre nincs ki­látás. Nézhetünk tehát előre s amit látunk, az éppenséggel nem ör­vendeztető. Az ellenzék, rákény­szerülvén a nyers technikai harcra, esetleg számíthat győzelemre, de ezt csak a Tisza-kormány ellen vívhatja ki, nem pedig küzdelme célja mellett. Lehet, hogy a kor­mány töri meg az ellenzék erejét, de akkor sincs az országnak eb­ből semmi haszna, mert az ilyen győzedelem a ma fölött megmér­gezi a helyzetet az egész jövendő számára. Egy erőszakkal leigázott ellenzékkel a parlamentben soha­sem lehet boldogulni. S ez ellen már a választás sem segít, mert ha személyek szerint más ellen­zék kerülne is a Házba, az szent örökségül fogja tekinteni a boszút az eltiport elődért. Tisza István pedig hiába mu­tat rá a technikai obstrukció bar­bárságára, a felelősség érte őt terheli. Az ellenzék tíz hónapon keresztül dokumentálta, hogy erre a végletre jószántából sohasem törekszik. Bármennyire meddő volt is a munkája, óriási, tiszteletre­méltó munka volt, fizikai és lelki­erejének teljes megfeszítésével el­végezve. Amit most tesz, kény­szerűség, mert nem akarja, hogy tíz hónapi magas nívójú munkája kárba veszszen. Az ellenzék nem rálépett, hanem rászoríttatott, még­pedig a kormány által a technikai obstrukció útjára, ezért a kor­mánynak magára kell vetnie. ORSZÁGGYŰLÉS. — Távirati tudósítás. — — nov. 30. A technikai obsrukció folyik tovább rendületlenül. Ma csak huszonnégy indítványt adtak be a jegyzőkönyvhöz s mindegyikre névszerinti szavazást kérnek. Kossuth Ferenc ma érdekes jelentéseket tett a képviselőház­ban. Hajlandók leszerelni a vá­lasztói jog kiterjesztéséért, az is­kolákban a magyar nyelv érvé­nyesítése és egészséges szo­ciális reformok végrehajtása ese­tén. Ezek a nyilatkozatok a har­coló ellenzéket valósággal des­­perálták és árulásnak minősítet­ték. Tisza István állítólag tegnap a Nemzeti Kaszinóban azt mondotta, hogy otthagyja a helyét, ha az ellenzék megszavazza az újonc­­javaslatot, az indemnitást és bele­megy a házszabály-revízióba. Félhivatalosan jelentik most, hogy a miniszterelnök e nyilatko­zatot csak válaszként adta, ami­dőn felhozták előtte, hogy az el­lenzék a leszerelést az ő vissza­vonulásától teszi függővé és erre konkrét indítványt is szándékoz­nak tenni. A mai ülés lefolyásáról távirati tudósításunk a következő: Lengyel Zoltán képviselő ma a jegyzőkönyvhöz húsz indítványt adott be, Nessi Pál pedig négyet. Feilitzsch alelnök hatot nem fogadott el, mert nem a szombati ülésre vonatkoznak. Feilitzsch alelnök egyszerre akarta a kérdést feltenni, de erre felzúdult az ellenzék: — Hát még mit akar? — Csak az kéne! — Bőrmarhai Tisza István, nem tehetvén egyebet, kijelenti, hogy jó szavaz­zák meg egyen kint, hadd lássa az ország, hogy mivel lopják a napot. Erre is megkapta a választ Tisza: — Nem lehet ott lopni, ahol nagyobb tolvaj van. Lengyel Zoltán: Ha mi a na­pot lopjuk, önök pedig elsikkaszt­ják a nyelvünket. (Taps.) Ezután névszerinti szavazást provokáltak, mely délután egy vitáig tartott. Az első indítvány leszavazása után váratlanul szólásra emelke­dik Kossuth Ferenc. Kossuth Ferenc: Hazafiságból beszél. Kéri a többséget, a hatal­mat ne a nemzeti ellenállás meg­törésére használja. A megnyilvá­nult nemzeti erőt, a nemzet fel­buzdulását használják olyan dol­gok keresztülvitelére, amelyek az egész nemzet javára válnak. Pél­dául a választói jog kiterjesztése, a magyar nyelvnek érvényesülése az iskolákban, a szociális refor­mok. Nevezetesen a szegény em­berek közterhének megjavítása Kossuth fejtegetéseire a jobb­oldal és a Kossuth párt egy része tapsolt. Tisza István nyomban vála­szolt. Tisza István: kijelenti, hogy e reményét Kossuh beszédéből me­ríti, de lehet objektíve is támpon­tot találni a békére. Neki is célja a sociális reformok végrehajtása. A választási jog kiterjesztésére nézve nézete és a liberális poli­tika végcélja az, hogy a nemzet egyeteme azzal felruháztassék. (Helyeslés a Kossuth párton). Erre törekedni kell öntudatosan az ál­tal, hogy a nép, mind szélesebb rétegét arra alkalmassá tegyük, különben ugrás volna a sö­tétbe.­­ A magyar társadalom intelligens elemeinek szupremá­­ciáját nem szabad azért elveszni hagyni. Javaslatot fog beterjesz­teni a választói jogról, a­mely a kiterjesztést is fogja tartalmazni. Az előkészületeket már legköze­lebb megkezdi s ankét elter­jeszti. Erre meghívja a közélet kitűnőségeit. A képviselőház elé pedig oly időben terjeszti, hogy az országgyűlés ciklus hátralevő ideje alatt előterjeszthető legyen. A­mennyiben a közbejöhető aka­dályok a Ház feloszlatást nem szükségesnek, már a legközelebbi választáson érvényben lenne. (Za­jos helyeslés, taps jobbról. He­lyeslés a Kossuth-párt egy ré­szén.) Polónyi Géza: Kijelenti, hogy a választói jog kiterjesztésénél első­sorban a magyarságot kell tekinteni. Konstatálja, hogy sokan vannak a pártban, akik hajlan­dók a békére. (Nagy zaj. Mozgás a szélső­baloldalon.) Ugronék kiabálják: — Hát a magyar nyelv? Ezután szünet következett. Szünet közben a szélsőbaliak indignálódva kitódulnak a folyo­sóra. Hollóék azt kiabálják: — Hát a lángoló tüzet egy dézsa vízzel­ akarjuk eloltani? Ez az ügy lassan kint átra­gadt a Kossuth párt harcoló ele­meire. Dühösen kiabálták: — Valóságos árulás ! Mindenki nagy érdeklődével tekint a fejlemények elé. Szünet után. Zichy Aladár indítványt tesz a parallel ülések megszüntetése és parlamenti bizottság kiküldése iránt, mely a kibontakozás útját volna hivatva előkészíteni. Ezután Holló Lajos beszél és kinyilatkoztatja, hogy ő a maga személyéért tovább harcol a ma­gyar nyelv érvényesülése mellett Majd Apponyi kér szót. Nagy megnyugvással vette a hírt, hogy a kibontakozás lehetősége meg van, ajánlja a parallel ülések ha­tályának megszüntetését, egyidejű­leg javasolja azonban, hogy csak a kibontakozás után foglalkozzon a ház e kérdéssel. Ugron Gábor szólal ezután fel: Tüzes beszédje oda kulminál, hogy inkább hátfelé vágatja ma­gát, de nem engedi, hogy a ma­gyar nyelvet ez­úttal is kiszorít­sák azokról a helyekről, melyek azt ősi alkotmányunk értelmében megilletik. (Nagy tetszés, viharos taps balról). Végül Krasznay indítványozza, hogy a ház halassza el üléseit szerdáig, mit a ház nagy több­séggel el is fogad. KÜLFÖLD. A keletázsiai helyzet. A helyzet Oroszország és Japán közt változatlanul feszült. A japán lapok azt sürgetik a japán kor­mányfől, hogy sürgősen kérjen választ Oroszországtól a még

Next