Vásárhelyi Hiradó, 1904. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1904-02-11 / 34. szám

V. évfolyam, 34. szám. Hunvásárh­ely, 1904. csütörtök február 11. 1 kr. (2 fillér.) POLITIKAI LAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: vidékre postán küldve Egész évre 14 korona. Félévre 7 korona. Negyedévre 3 korona 50 fillér. FRISS ÚJSÁG. Szerkesztőség: IV., Andrássy­ utca 34. TELEFON­SZÁM 27. Főszerkesztő és laptulajdonos. Felelős szerkesztő: Dr. KENÉZ SÁNDOR. KÖPÖSDY DEZSŐ.­­ Megjelenik hétfő kivételével minden nap. Hirdetések díjszabás szerint közöltetnek. A mi barátunk. — február 10. Pitreich úrról van szó, a ge­nerális hadügyminiszterről, aki a mai napon szemlét tartott a ma­gyar delegáció albizottsága felett s azután hosszabb beszédben hozta a magyar politikusok tu­domására véleményét, terveit. Nyájas szavakkal közölte de­legátusainkkal, hogy minden ma­rad a régiben, hanem azért ő —­­ hogy saját szavaival éljünk — a­­ magyarok barátja. Köszönjük új kegyességét, melylyel kitüntet­ bennünket, hanem azért nem ki-­­vánunk magunknak sok ilyen jó­barátot, mert egy is sok be-­­lőle. Éppen Deák Ferenc volt az, aki az országgyűlésen kívánta ki-­­ mondatni, „hogy a nemzet köve- í­teli, hogy a magyar hadsereg, amint lehet, minél előbb lábra­­ állíttassákIgaz, hogy ezt Deák még a kiegyezés előtt mondta, de aki ilyen határozatot ajánlott, az országgyűlésnek, annak sem-­­­miesetre se lehetett olyan véle­ménye a közös hadseregről, mint­­ a most uralmon lévő politikusok-­­­nak. Pitreich úr mindenesetre nehéz szerepre vállalkozott akkor, midőn­­ magyar emberekkel akarta meg­értetni azt, hogy a közös hadse­­­­regnek egy egésznek kell maradnia, „mert katonai dolgokat nem le-­­­het egyedül jogi és politikai szem­pontból megítélni.“ Ha katonai dolgokat mindenesetre nemcsak ilyen szempontból kell megítélni, hanem főképen nemzeti szempont­ból. Nincs igaza Pitreichnak abban, hogy a történelmi szükségesség teremtette meg Magyarország és­­ Ausztria közös viszonyát. Nem a mi, hanem Ausztria érdeke, ural­kodójának pénze s a magyarok érthetetlen nagylelkűsége vezette a két országot közös kötelékek közé. És hasztalan állítja a mi­niszter saját tapasztalásai alapján is, hogy a magyarok szeretik a közös hadsereget. Ne beszéljen erről nekünk, hiszen mi jobban ismerjük talán saját érzelmeinket, mint a hadügyminiszter. Pitreich úr — a mi barátunk — nagy dolgokat akart ma pro­dukálni. Ez nem sikerült neki. Azért, hogy a miniszterelnök di­csőítette, ne gondolja, hogy Tisza gróf a nemzet szószólója volt. Azért, hogy a delegátusok nem támadtak reá, ne gondolja, hogy a nemzet is hideg nyugalommal fogadja a politikáját. Pitresch be­széde nem fedi a kilences bi­zottság programmját sem. Szóval, újból becsapták az országot. A közös ügyes politika pedig csőd felé közelít. A szerb kormány megala­kulása. A szerb kormány a kö­vetkezőkép alakult m* *-g: m­nisz­­terelnök lett Gruics Száva, kül­ügyminiszter Pasics Nikola, bel­ügyminiszter Protics Stoján, igaz­ságügyminiszter dr. Policsevics Mihály, vallás közoktatásügyi mi­niszter Dávidovics Lyubomir, pénz­ügyminiszter dr. Pácsy Lázár, ke­reskedelmi miniszter Radovano­­vics Szvetelik, hadügyminiszter Putnik Radomír tábornok és köz­munkák minisztere Todorovics Vladimir. Az így megalakult kabinetben a miniszterelnön kívül, aki pár­­tonkivüli radikális, van négy füg­getlen és négy mérsékelt radiká­lis párti. A török reformok. Az entente hatalmak nagykövetei a porta figyel­mét az üszkübi vilajet északkeleti része albánjainak magatartására hívja fel. Azonban úgy látszik, hogy az albánok mozgolódása csak a marhaadó behozatala ellen irányul. Sensi basa hadosztály­tábornok Mitrovicából egy zászló­aljat vezényelt Djakovába tüzér­séggel és gyalogsággal. Törvényhatóságunk közgyűlése. — február 10. Csöndes, nyugodt levegőben kezdődött meg törvényhatósági közgyűlésünk. A közgyűlés képe első tekin­tetre feltűnő. Jobbról is szép számmal vannak, — de jobbára városi urak, — de a bal mező a maga tömötten álló hadsoraival egyszeri pillantásra tanúsítja a függetlenségiek erejét és fegyel­mezettségét. Délben már biztos többségben vannak, a délután folyamán meg egyenesen provo­kálják a döntő szavazást. Le is szavazták a tanácsi indítványt a jobb­oldallal szemben. * Lukács György dr. főispán reg­gel 9 óra után kevéssel nyitotta meg a közgyűlést. A polgármesteri havi jelentések egyhangú tudomásul vétele után az indítványok során élénkült meg egy kicsit a levegő. Az Ugrai László két indítványa, különösen az első, mintha egy kissé hosszabb vitát is provokált volna a kelleténél. A nagytöltésen átvezető vasúti vas­sorompó eltávolítása közbiz­tonsági szempontból nem eszkö­zölhető. A tervbe vett felüljáró híd nagy költségbe kerül, az alul­járó, a­melynek téglával burkolá­sát a tanács már el is határozta, kocsiközlekedés miatt nem felel meg a célnak. Az egy méteres kövezett gyalogjáró, a­melyet a város a Hajdú-tó­l a Bauer-ma­lomig építtet, szintén segít vala­mit a bajon. Többek hozzászólása után a közgyűlés Bauer Gyula indítvá­nyát fogadta el, a­mely szerint ha már a vasros­tély megmarad, a mellett egy kis, a gyalog közle­kedést lehetővé tevő rostélykapu is állíttassák fel. Az indítvány el­­fogadásával a bizottság kiküldé­sét is elejtették. A fásítási indítványt elfogadták. Utasíttatott a tanács, hogy az ut­cák fásítása ügyében még a ta­vaszon intézkedjék. A törvény­­hatósági átiratok tudomásul vétet­tek, midössze Hont vármegyének az átkos egygyermek­ rendszer tár­gyában küldött átirata keltett kölcsönös félreértést mind a két oldalon. Az elnöklő főispán indítványára az átiratok után a gróf Károlyi­­ak­ atkai és hullámtéri birtokvá­­sárlás ügyét tárgyalta a közgyűlés. A név szerinti megejtett szava­zással a gyűlés egyhangúlag el­fogadta a tanács javaslatát. A választások egyikét délelőtt, a másikat délután tartották meg. Lapunk más helyén referálunk az eredményről. A csendőrség dolga szélesebb hullámokat vert. A délelőtti gyű­lésen a szótöbbséggel leszavaz­ták a Soós Gyula elhalasztási in­dítványát. A délutáni gyűlésen Szathmáry Tihamér tanácsos, dr. Wilheim, dr. Szalay főkapitány részletes hozzászólása és dr. En­drey Gyula orsz. gyűl. képviselő záróbeszéde után a közgyűlés többsége már erősen kívánta a szavazást, de még előbb egy kis parázs személyi vita is keletke­zett. Az elnöklő főispán tárgyila­gos szempontokból válaszolt dr. Endrey Gyula orsz. képviselő délelőtti és délutáni beszédeire. Azokban jelszavak harcát, a köz­érdekű közbiztonsági kérdésnek politikai kiszínezését és politikai célok szolgálatába vonását látja a főispán és különösen nem néz­­ményezi, hogy dr. Endrey Gyula képviselő olyan végtelenül lebe­csülő és szerinte ezen komoly és hivatását becsülettel betöltő ál­lami intézményhez nem illő hangon foglalkozott a kérdéssel. Erre meg aztán dr. Endrey Gyula replikázott. Egy kissé fel­melegedett a levegő. No de ezen is szerencsésen átesett a közgyű­lés, annál inkább, mert a balpárt jól fegyelmezett, hűségesen kitartó gárdája elégtételt adott Endrey­­nek, mivelhogy alaposan lesza­vazta a tanács javaslatát. Szóval nem lesz belter­ületi csendőrségünk. A gazdasági ügyosztály tub­­al­­­mozott teendőinek célszerű és a munkatorlódást elkerülhetővé tevő könnyebb elintézhetése végett a számonkérőszék előterjesztése, il­letve dr. Lukács György főispán rendelete folytán némely ügyeket, így a magánépítkezési, katonai szín- és útügyi darabokat más ügyosztályokhoz osztották be. A többi összes kisebb jelentő­ségű tanácsi előterjesztést gyors egymásutánban tárgyalta le a közgyűlés, mindössze még a Kis­­tópart-, Bálint-, Bajza utca saroki új ártézi kút ügye keltett egy kis vitát, de mivel Endrey is a F­ech­­mann Géza és társai pártján ál­lott, ennél is győzött a tanácsi javaslat. legszebb fényképek készülnek Várady Gyula akad. festő és fényképész kényelme­sen fűtött műtermében Hm.-Vásárhely, Andrássy­ u. II. UT Üzleti elv, elsőrendű munka, olcsó árak, pontos kiszolgálás. 13­4 A magyar-osztrák­ monarchia hadikészülődése­­ - Mozgósítási hírek. — — febr. 10. Budapestről jelentik, hogy az orosz-japáni konfliktus azért nagy­jelentőségű reánk nézve, mert egészen bizonyos, hogy a Bal­kán-kér­dés legközelebb akuttá vá­lik, itteni katonai körökben már huzamosabb idő óta folynak az előkészületek arra, hogy a mo­narchia a Balkánon beavatkoz­­hassék. Beszélik, hogy az Ausztria-Ma­­gyarország és Oroszország közt a Balkánra vonatkozólag létr­ejött megegyezés értelmében Oroszor­

Next