Vásárhelyi Hiradó, 1904. augusztus (5. évfolyam, 185-209. szám)
1904-08-02 / 185. szám
V. évfolyam, 185. szám. Hunvásárhely, 1904. kedd augusztus 2. 1 kr. (2 fillér) TELEFONSZÁM 07. POLITIKAI LAP. FRISS ÚJSÁG, ELŐFIZETÉSI ÁRAK: vidékre postán küldve évre 14 korona. Félévre 7 korona. Negyedévre 7 korona 50 fillér. Főszerkesztő és laptulajdonos: Dr. KENÉZ SÁNDOR. Felelős szerkesztő: KÖPÖSDY DEZSŐ. Szerkesztőség: IV., Andrássy utca 34. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. Hirdetések dijszabás szerint közöltetnek A gyermekek védelméről. — augusztus 1. Amint az ország politikai és gazdasági vezérlő emberei elkezdtek a kis emberek, a szegény emberek dolgával foglalkozni s amint ezek érdekében megindult a törvényhozási alkotások sorozata is, a dolgok természetes rendje hozta magával, hogy rákerüljön a sor a támogatásra szoruló gyermekek ügyére is. Az államok hatalma, művelődése, gazdasági fölvirágzása a legnagyobb részben attól függ, hogy egyrészt mentes nagyobb legyen a lakosságuk száma, másrészt, hogy a lakosságnak lehető legnagyobb része tevékeny és hasznos polgára legyen az országnak. Ezért ma már minden államnak fő gondja, hogy felnőtt lakossait a gazdasági és egészségügyi káros hatásoktól védje, őket munkálkodásukban állami és társadalmi intézményekkel támogassa, de kiterjeszti a védő kezét a gyermekekre is, akik másként, szüleik rossz sorsa miatt, elpusztulnának. A gyermekek eltartása, becsületes felnevelése a szülők természetes és szent kötelessége. Sem az állam, sem a társadalmi jótékonyság, ezt a kötelességet át nem veheti, míg a szülők azt betölteni bírják. De mihelyt egy gyermeknek szülei elnyomorodnak, elzüllenek, elhalnak, mihelyt egy gyermeket kitesznek, egyszóval, mihelyt a gyermekek életben maradása és tisztességben való felnevelése veszélyben forog, akkor már az államnak és társadalomnak a saját érdekében való kötelessége, hogy ezeket a gyermekeket elpusztulni ne engedje, vagy ami majdnem egyforma baj, ne ne hagyja őket úgy felnőni, hogy csavargás iskolájában a föld tértieivé növekedjenek. Mi magyarok még olyan kevesen vagyunk az európai nagy nemzetekhez képest,hogy minden ember, aki egy-egy elhagyott, árva, vagy elzüllött gyermeket segít, valóságos jótevője a saját nemzetének. Sajnos azonban, az újabb időkben a patriarchális életviszonyok megváltoztával annyira megnőtt a közsegélyre szoruló gyermekek száma, hogy azok segítésének dolgát már nem lehetett teljesen a magánosok jószívére bízni, hanem az államnak is előkellett állam a maga pénzbeli hatalmával, hogy olyan közintézményeket alkosson, amelyek a cél érdekében jól fel tudják használni úgy a társadalmi jótékonyságot, mint az állami segélyt. Tudjuk, hogy az 1902. évi Vili. törvéénycikk elrendelte az állami gyermekmenhelyek felállítását. Ezek az intézetek a két éven aluli talált, vagy egyéb okból közsegélyre szoruló gyermekek közül a betegeket, gyengéket saját falaikon belül neveleik 7 éves korukig; az egészséges és különös ápolást nem igénylő gyermekeket pedig családoknál helyezik el s ha kell, megfelelő tartási költségeket megfizetik. Az ilyen gyermekmenhelyek ott állítódnak fel, ahol már valamely jótékonysági egyesület is működik, mint aminő például a Fehérkereszt egyesület. Vagyis az állami intézeket a polgárok önkéntes jótékonyságának is kell támogatni. A hét évet betöltött gyermekeket vagy a fenálló árvaházakban nevelik tovább, vagy pedig 15 éves korukig a gyermekmenhely viseli gondjukat, még pedig akképen, hogy iparosoknál meg gazdáknál helyezik el őket, így az elhagyott gyermekek is élvezhetik a családi nevelés áldásos hatásait s munkában növekedve 15 éves korukon túl már képesek lesznek kenyerüket becsületesen megkeresni. A kiváló képességű gyermekeket az állami tanító-intézetek, szakiskolák tovább képezik. Ezek a rendelkezések az 1901. évi XXI. t.cikkben vannak, amely törvénny a közsegélyre szoruló hét éven felüli gyermekek gondozásáról szól. A belügyminisztériumban a múlt napokban értekezletet tartottak a fent ismertetett törvények módozatairól. Rövid idő alatt meg fog indulni a nagy munka s a törvények üdvös intézkedései valóra fognak válni. Ez a munka azonban csak akkor lesz eredményes, ha a azok a családok akiknek a Gondviselés jobb sorsot adott, adományok vagy gyermekeknek nevelésre való elvállalása utján tevékeny részt vesznek benne.A falusigazdaszövetségeknek rendeltetésével nagyon összhangzó dolog a szóban levő nagy célokat a tagokkal megismertetni s őket a megfelelő irányban buzdítani. Sőt, amelyiknek módja van rá, jól teszi, ha külön adományokat is tesz, vagy egy-egy gyermek tartási költségeit elvállalja. Mentői élénkebb részt vesznek a szövetségek és szövetkezetek a többi közhasznú intézmények támogatásában, annál jobban növekszik tekintélyük, társadalmi befolyásuk, annál hamarább lesznek erős váraivá a magyar nép gazdasági és kulturális fejlődésének. (hf. ORSZÁGGYŰLÉS. — A képviselőház ülése — — aug. 1. A napirendhez első szónok : Eötvös Károly. A közoktatásügyi miniszter programmja nem sokat ér. Nem is értette meg az egészet, amit pedig megértett, abból nem sok jót vár a nemzetre. Legelőször az elemi iskolákkal foglalkozott, amelyet mindenkinek joga van állítani. Elemi iskolát állíthat egy község, egy vallásfelekezet, sőt magánember is. Az államnak kötelessége ott állami iskolát állítani, ahol valami ok miatt nem tanulhatják meg a tanulók a magyar nyelvet. Adóm visszariadni, hogy az állam nyelvét, a magyar nyelvet a tanulók megtanulják, az gyávaság és hazaárulás. (Zajos helyeslés a baloldalon.) Nem viselünk irtóháborút a nemzetiségek ellen, de meg kell követelni, hogy a magyar nyelv mindenütt érvényesüljön. (Zajos helyeslés a baloldalon.) Hazánknak még nem volt tiszta magyar érzésű kultuszminisztere. Hol német, hol francia volt, de egész magyar soha. Nem tudja, a jelenlegi miniszter milyen lesz, de ha tudná sem mondaná meg. (Derültség.) Valószínűleg olasz lesz, mert mindig olasz dolgokkal foglalkozik. Az 1848: XX. törvénycikkről beszél ezután. Majd kijelenti, hogy az egyházak államosítása sok bajjal járt Franciaországban is, válságválságot ér, de ez azért az államot bajjal nem fenyegethette, mert akár köztársaság, akár nacionalista, akár a kormány mellett élő, akár ellenzékiek a pártok, de mindig franciák is. Nálunk egészen máskép van. S ezért bajos nálunk az 1848: XX. t. c. végrehajtásáról beszélni, itt a mi politikai és nemzetiségi viszonyaink között az egyházi kérdések darázsfészkek. Az egyházaknak tömérdek és gazdag alapítványaik vannak, de ezek mellett nyomorog a sok lelkész és segédlelkész. Mária Terézia elrontott állapotát akarják áttelepíteni, megörökíteni a jelenben. Az egyházi javak államosítását azonban mégsem helyeselné ezer és egy okból. Köztük talán a legfontosabb az, hogy az ország nyugalmát a felekezetek villongásai teljesen megrontanák. Az 1848. évi XX. törvényszakasznak csak kissé tapasztalatlan kezű végrehajtása beláthatlan bonyodalmaknak volna az eredő oka. A kérdést különben 1894 ben báró Bánffy Dezső tette aktuálissá. Tisza november 6-án itt kimondta, hogy rajta lesz az 1848: XX. t.-c. végrehajtásán. Olay Lajos: Ámított! Eötvös Károly [ De most júliusban aztán kijelentette, hogy az 1848: XX. t.-c. végrehajtásáról szó sem lehet. Nem az 1848. évi XX., hanem a magyarság joga alapján kéri a protestáns egyházak sorsa javítását. Ha együtt akarják a többi egyházzal csinálni, akkor a horvátok, tótoknak nem lesz sürgősebb dolga, mint vágtatni fel Bécsbe! — A magyaroknak minden jót odaadtak, nekünk szegény hazaárulóknak pedig semmi sem jut? (Derültség.) Nem fogadja el a költséget. Után Bedőházi Jnos beszél. Orosz-japán háború. A Reuter-ügynökség jelenti Csifuból. Egy idevaló japáni kereskedő egy szavahihető kínaitól azt az értesítést kapta, hogy a japánok Port-Arthur előtt, az Arany Szarv kivételével az összes állásokat elfoglalták, miközben mindkét fél óriási veszteséget szenvedett. Bár az orosz hírszerző iroda tagadja, hogy Port-Arthur elesett volna, mégis hiszi, hogy a japánok erőseg előre nyomultak. Másrészről kínaiak, akik Port Arthurt pénteken hagyták el, azt a hírt terjesztik tovább is, hogy a japánok a várost bevették. A bombázás, amely kedden kezdődött, csak péntekig csökkent, amikor a japánok az utolsó erődítményeket is megrohanták. Pétervár, júl. 31. A hivatalos lapnak Daojangból jelentik, hogy Haicsengnél tegnap komoly eseményeket vártak. Kopenhága, júl. 31. Ma délelőtt két torpedónaszád és két nagy gőzhajó vonult át a Nagy-Belten orosz hadilobogó alatt, észak felé hajózva.