Vásárhelyi Hiradó, 1905. május (6. évfolyam, 105-130. szám)
1905-05-02 / 105. szám
VX érfolyant 105. %?Ám. Hm^ádMírhaiy, 1905 kedd, május 2. POLITIKAI LAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Tiilikr* ponti* kfttdvn K«»•* trrr H Kdoxtk. féUt.; 7 korona. | HepptátTr* S kom»* no ftllfr FRISS ÚJSÁG. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dr. KENÉZ SÁNDOR. 1 fer. (2 fillér.) Serketitőség: IV., Andrássy-út -* 34. TEUCFON-SZILM #7. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. Hirdetések dijszabás szerint közöltéinél: A nép hatalma. — május 1. Az országgyűlésen egy alkalommal Prónay Dezső báró azt a kérdést fejtegette, hogy mi lett volna az országra nézve nagyobb , szerencsétlenség, ha török uralom alá jut, vagy az, hogy az osztrák hatalom alá került. Prónay az ő lángoló hazafias érzelmével festette azt a sok-sok pusztulást, amit az osztrák katonai uralom a nemzetnek okozott. Bizony megrázta az emberek szívét okoskodásával és beszédével. Mindazok a népek, amelyek a bécsi katonai uralom martalékává estek, még máig is sínylik ennek az uralomnak keserves voltát. A kaszárnyákat, várakat megtömte ez a hatalom idegen katonasággal. Ezek fizetéséért, nyugdíjáért és zsoldjáért sarcolta az adózó népet. A bécsi kincstárt megtömte kincsekkel és drágaságokkal. Bécset emelte nagggyá és fényessé, más népek pedig, különösen a magyar, ezalatt elszegényedett, eladósodott és egy része földönfutóvá lett. Azok a népek és nemzetek, a melyek török uralom alatt állottak, már egymásután mind felszabadultak. A görög, szerb, román, bolgár régen szabad nép lettek. Van saját katonaságuk, iparuk, kereskedelmük, pénzügyük. Boldog, megelégedett államok lettek belőlük. Mi pedig még most is Bécs járszalagján járunk. Fiaink német szóra execiroznak. Német tisztek rugdossák, taszigálják őket egyetlen magyar szóért. És ma is fizzetjük a rettenetes összegeket ennek a katonaságnak az eltartására. De ennek sem szabad már tovább tartania. Nem lehetünk mi sem hitványabb nép a bolgárnál, szerbnél, oláhnál. Jogainkat, nyelvünket és nemzeti mivoltunkat mi sem engedhetjük tovább eltiporni. Hogy fejedelmünk két állam uralkodója legyen, azt a törvény rendeli, meg is nyugszunk benne. De mi felettünk ne az osztrák császár uralkodjék, hanem uralkodjék a magyar király. Az osztrák császár legyen az a saját hazájában. Idebent hagyjon békét a magyaroknak és ne erőszakolja reánk se nyelvét, se a katonaságát, se a hatalmát. Most hála Isten, a magyar összefogott. Nem is kell félni. Majd megvédelmezzük most már a mi jogainkat. Népünket felszabadítják a sok-sok csapás alól. A magyar király fényes állását visszahelyezzük régi dicsőségébe. Csak a nép ne hagyja magát többet félrevezetni. Majd jönnek ám nyakára a megfizetett árulók. Könnyen rájuk lehet ismerni. Ezek nem az ellenséget bántják. Ezektől az osztrák maradhat. Mit bánják ezek, ha még több osztrák tiszt garázdálkodhatik is felettünk. Se a magyar önálló vámterületért, se a nemzeti bankért ezek ugyan nem lelkesülnek. Hanem bezzeg becsmérlik, támadják a magyar pártokat, a nemzeti szövetséget. Minden nap, minden szavukkal ezeknek esnek. Szidják, rágalmazzák őket. A fizetett, gaz bérencek előtt Kossuth, Apponyi, Andrássy és a többi magyar vezérek a hibásak. Kieszelnek minden hazugságot, csakhogy a nép előtt őket befeketítsék. A magyar közönség ezekkel a gaz árulókkal éreztesse hatalmát. Üldözze, verje, pusztítsa őket, bármerre találja. Ne hagyjuk többé magunkat saját házunkban megcsúfoltatni. Végezzünk a gaz kutárokkal alaposan, hogy ne legyen többé kedvük az ország ellenségeivel cimboráskodni. POLITIKA. Galgóczy. Galgóczy kineveztetésének az volna a jelentősége, legalább ezt hangoztatják politikai körökben, hogy ekként a magyar hadtestek egy önálló szervezetté lennének egyesítve és az uralkodó nem vonakodnék többé a hadsereg magyar részébe a magyar vezényszó behozatalától. Bármennyire óhajtandó volna is ekként a válságnak mielőbbi békés megoldása, beavatott helyen nem sokat bíznak a hit alaposságába. Nem bízhatnak azért, mert tudják, hogy a katonai körök anynyira befolyásolják a királyt, hogy nagyon-nagyon sok idő fog elmúlni addig, míg a magyar nemzet jogos kívánságai teljesülhetnek. A király követelései. A király írásba szokta foglalni követeléseit, amelyeket a kinevezett miniszterek előtt felolvas s ezekben a követelésekben a hadsereg egységének fentartása mindig benne van. Egyedül Széll miniszterelnöksége idején szünetelt ez a szokás, akkor elmaradt a programm írásos felolvasása. Khuen alatt azonban már ismét életbe lépett. Mindez mutatja, hogy a katonai kérdésekben az udvar rendkívül szigorúsággal vette mindaddig, amíg lehetett, a hadsereg osztrák jellegének fentartását. Csakis a nemzet kényszerítő akarata előtt fog e tekintetben meghajolni. A képviselőház tanácskozásai. Csütörtökön veszik kezdetüket a képviselőház érdemleges tanácskozásai. Szerdán csak formális ülés lesz, amelyen a további napirendet fogják megállapítani. A horvátok. Több lap arról ad hírt, hogy a horvát képviselők neheztelnek, mivel a felirati bizottságban az ellenzék nekik nem juttatott helyet. A horvátok eme neheztelésének nincs jogosultsága. A felirat a képviselőház többségének véleményét van hivatva kifejezni. Ha a horvátok annak idején kijelentették volna, hogy az új többséghez csatlakoznak, ez bizonyára nem mellőzte volna őket a felirati bizottságban. Természetes, hogy ebben az esetben a horvátoknak csatlakozniuk kellett volna, azokhoz a törekvésekhez, amelyeket a koalíció munkaprogrammja kifejez és amelyek Horvátországnak bizonyára éppen olyan előnyére válnának, mint Magyarországnak. Ezt a horvátok nem tették és így most, ha álláspontjukat meg akarják ismertetni, nincs más hátra, mint a felirat folyamán fejteni ki azt. A király eljövetele. Újabban azt jelentik, hogy a király május 5 én érkezik Budapestre. Hogy mostani eljövetelének mi lesz az eredménye, arra nézve találgatásokba nem bocsátkozunk. Alighanem azoknak lesz igazuk, akik azt állítják, hogy végleges megoldás most sem lesz. Legfeljebb annyi történik, hogy Tiszáékat fölmentik és elbocsátják és másokat ültetnek helyükbe ideiglenesen, „ügyvivő“ miniszterek gyanánt. Bécsből erre vonatkozólag a következőket jelentik: Az eddigi tervek szerint a király, május 4-én elkíséri a szász királyt a neubergi udvari vadászatokra, ahol május 7-éig szándékozik időzni. Ezek szerint tehát, május 8 ika előtt nem igen jöhet Budapestre. Végleges intézkedés azonban eddigelé még nem történt ebben a kérdésben. A dalárda hangversenye. Az elmúlt hónap utolsó napján ismét egy minden részében szépen sikerült hangversenynyel gazdagította a hódmezővásárhelyi dalárda hasznos és kellemes estéinek számát. A színkör benépesült, mikor Arany János karmester a műsor első pontját Becker Kápolnáját eldirigálta. Méltóságosan hömpölygött át a régóta pihenőszínkörön a dalárda szép éneke. Kun Ferenc a „Valcer“ és Magyar zeneképek zongora előadásával rászolgált a közönség szűnni nem akaró tapsaira. Vetró Lajos Endrehelyi tárgyú, magyaros szű, helyi nyelvezettel előadott humoros felolvasása alatt nagyon jól mulatott az est közönsége. Alig végeztük el a tapsot, tetszésnyilvánításunknak újból kifejést kellett adnunk, mert gyönyörű hölgy koszorú állott a színpadon, hogy „Az én szerelmem“ című darabot elénekeljék. A jó előadásért a hálás közönség egypárszor lámpák elé hívta a díszes koszorút. A nagy magyar zeneköltő, Liszt gyönyörű bordalának gyönyörű előadása után Miklovicz Sándor mulattatta a hallgatóságot egy víg magánjelenet sikerült előadásával. Utánna a vegyes énekkar Darabos Lajos igen szép bariton szólóját kísérte oly szépen, hogy addig nem szűntek meg a tapsok, míg meg nem ismételték. Záradékul a Huszár-indulót énekelte a dalárda. Az elismerő tapsok most sem hiányoztak. A hangverseny után a Vigadóban táncra perdült a fiatalság. —szt.— lakásváltoztatás. Bárány Béla szállító lakását a Kinizsi- és Petőfi-u utca végén levő Molnár számtanú-féle házba helyezte át. Szives pártfogástvér továbbra is.