Vásárhelyi Hiradó, 1905. július (6. évfolyam, 157-182. szám)

1905-07-01 / 157. szám

Hunvásárhely, 1905. szomba­t, julius 1. VT. évfolyam, 157. szám. 1 kr. (2 fillér.) POLITIKAI LAP. FRISS ÚJSÁG. Szerkesztőség: IV., Andrássy­ utca 34. TELEFON­SZÁM 27. ELŐFIZETÉSI ÁRAK. Vidékre postán küldje : •Egész évre 14 korona. — Félévre 7 korona. Negyedévre 7 korona 50 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dr. SÁftDOS*. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. Hirdetések díjszabás szerint felvétetnek. A­­csonka tűs. Kösd­del rozsdás fringládat, ve­terán csonka hős!­s rántsd ki ■hüvelyéből — ha tudod — kar­dodat az ismét veszedelembe ke­rült ezer­ esztendős magyar alkot­mány védelmére! Prostestálj, rezisztálj, opponálj! mint tetted annyiszor a vérziva­taros századok folyamán, mikor az üldözött alkotmány ott tatott menedékre a te védbástyáid mögött. Panyókára vetett párducbőr­­kacagányokkől lerágta ugyan a díszes prémezetet az idők molya ; a drágaköves sujtás is te­lesza­kadozott, nagyrésze pedig a viri­listáknál van elzálogosítva;; a kincses vasláda kulcsát rég kicsa­varták kezeidből s maga a pén­zesláda is oda jutott a m. kir. adóhivatalba; szabadválasztási jo­godat megrontották a főispáni kijelölés csufságos praktikájával; szóval:­ kifosztottak, megraboltak, életerőidet mindenáron el akarták gyöngíteni, megcsonkítottak, még ráadásul kinevettek, kifiguráztak, elcsúfítottak, hogy menjen el a kedve tőled mindenkinek; eleven koporsóba tettek, meg is húz­ták már fölötted a halálharan­got, — — — de te még élsz, még van torkod, van jogod szó­lam s nem a régi üdeséggel ugyan, de rekedtes, rikácsoló hangoddal tiltakozhatsz, ellenáll­hatsz, s megmentheted a magyar nép szabadságát a jövő számára. Kell-e fényesebb igazolása a municipalizmusnak a mai helyzet­nél? Mit ér a magyar parlamen­­tarizmus törvényhatósági demok­ratikus önkormányzat nélkül? Íme a legelső összeütközés az idegen császári érdek és a magyar nem­zet jogos óhajtásai között ele­gendő arra, hogy sutba dobják az egész parlamentet, cifra palo­tástul, koalícióstól és minden pereputtyástul. Törvényen kívüli állapotban tör­vény ellenére elnapolják az or­szággyűlést, hogy kényelmesen hajthassa végre a császári akara­tot az átmeneti kormány; nincs előtte egyéb szempont, csak min­denható urának feltétlen parancsa. Mily egyszerű átmenet volna ez a teljes és nyílt abszolutiz­musba, ha nem volna egy bök­kenő a „törvényesen kinevezett“ átmeneti miniszter urak útjában: a tubákos vén invalidus, a vete­rán, csonka hős, a magyar muni­­cipalizmus. Bevalljuk, mi sem voltunk és vagyunk elragadtatva a mostani törvényhatósági önkormányzattól, mert a régi rendiség sok slen­­driánsága még mindig ott talál meleg­ágyra. S mig ki nem tisz­togatjuk onnan a nepotizmust s a vagyon türhetlen előjogával kérkedő virilizmust, az önkor­mányzat hivatását be sem tölt­heti. Mig nincs­ általános szava­zati jog és teljes egyenlőség or­­­­szágos és törvényhatósági, vala­mint községi dolgokban egyaránt, addig meglehetősen idegenkedve­­néz a most idők e züllésnek in­dult intézményére a népszabad­ság s a teljes polgári egyenlőség minden igazszívü barátja. Mert ez okozza a vármegyei urak ok­tatón gőgjét s féktelen zsarnok­ságát a jogtalanok irányában és ez idézi elő a tisztikar szolgaisá­­gát, melylyel a mindenkori kor­mány és a virilisták tőkéje előtt alázatosan meglapul. Bocsánat! nem a mindenkori, jósak az alkotmányosság színével­­ biró kormányzat előtt. Mert ime, a törvényhatóságok gyönyörű ma­gatartása azt bizonyítja, hogy még lehet hozzájuk némi remény­ségünk. S mily nagyszerű tanul­ság rejlenék abban, hogy ez a reménységünk sem csalna meg bennünket. Arra intené ez a magyar poli­tikusokat, hogy vegyék kezükbe a törvényhatósági intézmény fej­lesztését, természetesen a Tisza­fáré szabadelvű mankóktól meg­szabadítva, igazi demokratikus alapon, a­mint az a 48 as újjá­alakítás alapgondolatának is min­denben megfelel. Kossuth Lajos egyik hagyatéka, ami megbecsülhetetlen örökségül reánk szállt, a municipalizmus ápolása és fejlesztése. Mig ide­gen állammal vagyunk összekötve a balsors végzetes csapásaként s mig a legfőbb állami hatalom pal­losát idegen kéz forgatja fölöt­tünk , az üldözött szabadság min­dig oda fog menekülni a munici­­pális intézmények roskatag bástya­falai mögé. Íme, Apponyi Albert, a legna­gyobb centralisták egyike, meg­tért az önkormányzat híveinek tá­­j­borába, mert belátta a végveszélyt, mely önkormányzat nélkül zú­dulna hazánkra, s látja a vég­várat, honnan még mindig siket reményével fel lehet venni a küsz­­e­delmet az idegen zsarnokság pa­rancsára nyakunkra küldött bi­torlók ellen. Villogtasd a rozsdás fringiát, öreg csonka hős! s gyújtsd tá­borodba az alkotmány és a nép­­szabadság oltalmára ne csak a vármegye urait, ne csak gazdag polgárait, hanem szegény prole­tár népét is. Mert csak az ad­hatja vissza régi erődet, eltűnt hatalmadat. POLITIKA. Az alkotmány válság. Az alkotmányválság az alkot­mány védelmére sorakoztatja a magyar törvényhatóságokat. Im­pozáns egyöntetűséggel és lelke­sedéssel tagadják meg egymás­után a császári biztosoktól a kor­mányzás eszközeit és határoznak a Bánffy-javaslat értelmében. Fe­jérváryék egy két sajtóorgánumuk­ban ugyancsak prüszkölnek és kapálódznak-e, rájuk nézve oly súlyos következményekkel fenye­gető határozatok ellen. Felfüg­gesztéssel, a sikkasztás vádjával és hasonló retorziókkal fenyege­tik a tisztviselőket és a törvény­­hatóságok határozatainak meg­semmisítésétől remélik az ellent­­állás megtörését. Azonban sok jel mutatja, hogy ez eszközök sikerében maguk se bíznak. Épen ezért tartják sokan igaznak a kibontakozási tárgyalá­sok legközelebb való megkezdé­sére vonatkozó híreket. Ám, noha a baloldal vezérei csaknem kivé­tel nélkül a fővárosban tartóz­kodnak, eddig egynek sincs hiva­talos tudomása róla, hogy Fejér­­várynak a tárgyalások megindítá­sa szándékában volna. A kormány félhivatalosa kipat­tanja, hogy a tegnapi miniszter­­tanács a kereskedelmi szerződé­sekkel foglalkozott és hogy Fejér­­váryék szándéka a lejáró keres­kedelmi szerződéseket valamely módon provizórikusan meghosz­­szabbítani. A titokzatos mód egy­előre ismeretlen és mindenesetre kérdés is, hogy lesz-e annak si­kere ! A főispánok. Félhivatalosan jelentik: A fő­ispánok alkotmányos szokás sze­rint az új kabinet kormányralé­­pése alkalmából beadták lemon­dásukat. Ez természetesen nem­­ jelentette soha és a mostani hely­­■­setben sem jelenti azt, hogy mind­megannyi főispán megválik állá­­­­sától. A megyék fejei e formában­­ csak bizalmi kérdést vetettek fel.­­ A minap a miniszterelnök, a bel­ügyminiszter és a főispánok kö­­­­zött folytatott beszélgetések azzal­­ az eredménynyel végződtek, hogy­­ a főispáni kar legnagyobb része megmarad állásában és csak né­­hányan, kik magán és egészség­­ügyi okokból már régóta vissza szándékoznak vonulni, most meg­valósítják korábbi elhatározásukat, örömön Dezső távozása. Sromon Dezső, honvédelmi­­ államtitkár húszesztendős műkö­dés után legközelebb megválik állásától és már a napokban el­ is búcsúzik a minisztérium tiszt­viselői karától. Gromon távozása után a hon­védelmi minisztérium államtitkári teendői ideiglenesen megoszlanak s két kézbe kerülnek. A szorosan" katonai vonatkozású ügycsoportok vezetését Papp altábornagy veszi, át, a polgári természetű ügyek Szubolits Antal miniszteri taná­­csos, a minisztérium rangban leg­idősebb ügycsoportvezetője fog állani. Japán-orosz Mint, A szárazföldi harctérről. London. A „Daily Telegraph“­­nak jelentik Tokióból: Tisztek, kik a harcvonalból érkeztek visz­­sza, beszélik, hogy a két sereg már szoros érintkezésben van egy­mással, és az oroszok az egész fronton kémszemlét tartanak. A japán sajtó és a lakosság remény­kedve várja a közelgő győzelmet. A béke hírei. London. A mikádó Komura bá­rót nevezte ki a béketárgyaló bi­zottság elnökévé. Az orosz állás­pontot legelső­sorban Nelidov fogja képviselni. Japán és Orosz­ország már hivatalosan bejelen­tették delegátusaikat Roosevelt el­nöknek. A háború vége. London. Minthogy a háború most már végéhez közeledik, a tokiói kormány megteszi a szük­séges intézkedéseket a végből, hogy a japán kereskedelmet föl­­lendítse. A kormány azokat a gőz­hajókat, amelyeket a háború kitö­résekor kibérelt, már legnagyobb részt elbocsátotta. A Japán és Mandzsuország között való posta­­szolgálat legközelebb megkezdő­dik. A japán kormány minden intézkedést megtett, hogy a mand­zsuországi piacot biztosítsa ma­gának. Véres lázadás egy orosz hajón. Washington. A Kayasz Potem­kin páncélos hajó és egy torpedó-

Next