Vásárhelyi Hiradó, 1905. szeptember (6. évfolyam, 210-235. szám)

1905-09-01 / 210. szám

VI. évfolyam, 210. szám. Hunvásárhely, 1905. péntek, szeptember 1. 1 kr. (2 _____**_____________ . .. . ír ni. n- ■ ■ —----r. . . .. ... — --------T-...-----ír—r ~ ................ ...... ...... - - - - ----------- ■■ — -tm—i--------- ---— ■ ■' rn ----—- - — —--POLITIKAI LAP. Szerkesztőség : IV., Andrássy utca 34. TELEFONSZÁM 27. FRISS ÚJSÁG. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Vidékre postán küldve : egészs évre 14 korona. Félévre 7 korona. Negyedévre 6 korona 50 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dr. JEFJÉZ SÁH VOR. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. Hirdetések díjszabás szerint felvétetnek, szocialisták és a választói jog. Alkotmányos nemzetek fejlődése, gyarapodása nemcsak a gazdasági helyzet megjavulásában művelődésben áll, hanem a politikai jogok kiterjesztésében is. A népképviselet minél szélesebb alapokra való kiterjesztése által erősödik az államrendszer, fokozódik a nép bizalma. Ezt a higgadt, felelősségteljes konzervatizmus ép úgy vallja, mint a legvakmerőbb radikalizmus. Ezért hívei vagyunk a választói jog kiterjesztésének mi is és mindenki, aki az államélet alapját a népképviseleti rendszerben keresi. Ez országban nincs párt és nincs politikus, aki nem volna hive a választói jog kiterjesztésének. És ha így tennék föl a kérdést: ki hive ennek — igennel felelne mindenki. De nem így tették föl a kérdést. A nemközi szocialisták, kik teljesen kiszorultak a nemzeti küzdelemből, sőt erejükhöz mérten kellemetlenkedtek a küzdőknek, halottaiból vélnek feltámadni az általános választói jog fölvetése által. Belekapaszkodnak egy felelősségnélküli nyilatkozatba és nem kérnek, nem követelnek, hanem harcot provokálnak, hogy mint e reform kiküzdői állhassanak majd a nép előtt. Az elvesztett talajt így akarják visszahódítani, a vidéken megtépázott népszerűségüket igy akarják megfoltozni. Agitácionális fogás ez, mely egy csöppet sem méltó e nagy reform fontosságához, nagy horderejéhez. Az agitáció és a megvalósító programm között nagy a különbség — ezt már saját bőrükön tanulták a szocialisták. Ők tudják ezt legjobban, mily nagy a különbség az elmélet és gyakorlat között, ők tudják, mily könnyű megírni és hirdetni valamit és mily nehéz, mennyire megfontolandó ugyanannak a megvalósítása. Kezdetben ők is azt hitték, hogy a szocialista állam létesítése egy forradalmi éjszaka munkája lesz és erejük gyarapodásával szinte párhuzamban látták be, hogy ezt — szerintük — egy évszázados fejlődés hozhatja csak meg. És mégis teljes öntudattal ugrásokat követelnek a nemzettől. Mert nem az a kérdés most, hogy ki hive az általános választói jognak hanem ki akarja most mindenekelőtt. És ebben lehetnek eltérők a nézetek. Amikor valamely párt nem akarja most a jelen körülmények között az általános választói jogot — nem a jogtagadás és a jogfosztás alapján áll, hanem latba veti a nemzet nagy érdekeit, számol a fejlődés törvényeivel és szembe helyezkedik a népszerű jelszóval, hogy nagy megrázkódtatásoktól, természetellenes átalakulásoktól mentse meg az országot. Mert a fenálló körülmények súlyos nyomását a szocialisták is érzik, kik szintén nem követelik az általános választói jogot. Az e kérdésre vonatkozó programmpontjuk követel választói jogot minden 21 évet betöltött honos létére, nemi különbség nélkül. Ez a szocialistákszerint az általános választói jog. Ők pedig most nem ezt követelik, mert Kristóffy sem ezen az alapon akarja meghonosítani e reformot. Ők is engednek, ők is alkalmazkodnak, teszik pedig felelősség nélküli pozícióban. Mennyire érthető azok megfontolt álláspontja, akik a felelősségteljes súlyát érzik. Mennyire érthető azok álláspontja, akikre e reform megvalósulása vár, akik mint a hatalom leendő birtokosai döntenek e kérdésben. A hatalom birtokosainak nem lehet hivatása a népszerű jelszavakba való kapaszkodás, hanem azoknál a célszerűségnek kell dönteni. Feltételekhez a választói jogot a szocialisták is kötik — szerintük egy bizonyos kor elérése a feltétel. És feltételhez kell kötniök a választói jogot különösen azoknak, akikre a nemzet sorsát bízta, akik előtt nemcsak pártszempont, hanem az egész nemzet érdeke dönt. Minden nemzet oly mértékben terjesztette ki a választói jogot, amilyenben helyzetéhez és körülményeihez tehette. És ezt kell minekünk is tekintetbe venni. Azt elhiszszük és elismerjük, hogy a szocialisták elvi és pártszempontból a választói jogot minél szélesebbre szeretnék kiterjesztetni. Az érvényesülés láza hajtja őket e törekvésben. De viszont e kérdés eldöntésére kiváltságos joguk nincs. A nemzet döntése határozott a parlament munkarendje felett. És nem vitatható tény, hogy a nemzeti aspirációk megvalósítása az első feladat, melyet teljesíteni kell, mert a váság súlypontja ezen a kérdéseken fekszik. Ezek nevében, ezek eléréséért indul meg az oly sok áldozatot már eddig megkövetelt harc. És a szocialisták heves, kíméletlen mozgalmát és az teszi gyanússá vagy legalább is furcsává, hogy a nemzeti aspirációk mellőzésével követelik az általános választói jogot. Ugyanezen okok megvonják a mozgalmuk erkölcsi tartalmát, mert a januári választás eredményének meghamisítására iránnyul. Nem az általános választói jog nyert többséget a legutóbbi választáson, hanem a nemzeti követelések. A választói reform is benne van a szövetkezeti ellenzék egy részének programmjában. Egy nemzet, mely aspirációinak megvalósításához érkezik, jobban azokat nem erősítheti, mint a képviseleti rendszer kiterjesztésével. A feltételek, melyekhez a választói jog kötendő, olyan legyen, hogy ne sújtsa azokat, akiknek már eddig is volt választói joguk. Itt egy példa: Ha a magyarul írni-olvasáshoz kötik a választói jogot, lesznek olyanok, akiknek a mai cenzus szerint van választói joguk, de esetleg írniolvasni nem tudnak és így e jogukat elvesztik. Vagyis, akik tetemesen hozzájárulnak a közterhekhez és mégsem választhatnak. Ez igazságtalanság volna. A dolog tehát nem oly egyszerű. Nagyon szép pl. a belügyminiszter kiadott statisztikája. E szerint, ha a magyar írás olvasáshoz kötnék a választói jogot, 9 százalékkal erősödnék a magyarok befolyása a románokkal szemben, így kivonatosan ez a statisztika ellenőrizhetetlen, de fogadjuk el. Elfelejtjük azonban, hogy pl. a pánszláv jelöltek egyes kerületekben azért buktak el, mert a mai cenzus szerint a magyarság volt túlsúlyban és a könnyen fanatizálható tömeg nem jutott szóhoz. Van azonban egy másik ok, amely a mai körülmények között az általános választói jog célszerűsége ellen szól. Határozottan zavarólag hatnak közállapotainkra a minden átmenet nélküli helyzet megteremtése, melybe egy eddig közügyekkel nem foglalkozó tömeg belevonulnék. Nem a szocialisták vagy a nemzetiségek térfoglalásáról van szó. Nekik erkölcsi erejük nem lesz e nemzet békés fejlődését megzavarni. De aggálylyal tölti el az a hirtelen ugrás, mely a féktelen izgatás, a lelketlen demagógia részére oly hálás teret teremtene. Mondjuk meg nyíltan: nem találjuk elég edzettnek ezt a tömeget az üres jelszavak ellenállására és attól tartunk, hogy eze hirtelen átalakulás a parlament nívójának rovására hatna. Nem a tudás, a komolyság, a reális politika, hanem a demagógia, az utópia, a fejlődést zavaró radikalizmus jutna előtérbe. A népet a fejlődés neveli bele jogaiba és kell, hogy nagy átalakulást egy magyar kulturális reform előzzön meg. A szociális élet és pedagógia sok reformja kell, hogy megelőzze az általános választói jogot. Hiszen Németországban éppen ezen ok miatt foglalkoznak a választói jog megszokásával, mert túlsúlyra jutott a jelszavakkal dolgozó radikalizmus, mely zavarja a parlament radikális munkáját. Nemzeti érdek követeli tőlünk azt az áldozatot, hogy szemben a népszerűvé lett általános választói joggal, mi a választói reform álláspontjára helyezkedjünk. Meg kell előbb teremteni az általános választói joghoz szükséges feltételeket. A népoktatásra vár mindenekelőtt e fontos feladat, de részt kell venni mindenkinek azáltal, hogy a hazához való hű ragaszkodásra kell oktatni a népet. Jelszó kedvéért egy bizonytalan helyzetbe belesodródni az esélyek ösmerése nélkül nem szabad. Egyelőre csináljuk meg a választói reformot, amely a kerületek jó beosztásával, a községenkénti szavazással és a választói jog tetemes kiterjesztésével megrázkódtatás nélkül egy nagy lépéssel előbbre visz. 08F” Mindenféle iskolai tankönyvek, ípók és pajzszépek nagy mennyiségben kaphatók a legolcsóbb árban DURA HAJÓS és PAPÍRKERESKEDÉSÉBEM Neumann-féle ház. POLITIKA. A válság:. Fejérváry főcsászári biztos csakugyan elutazik ischlbe, ahol a király holnap kihallgatáson fogadja. A hírt, amelyet megírtunk, a félhivatalosok nagy határozottsággal megcáfoltak. Mára kelve azonban más információt kaptak a félhivatalosok. Az egyik bevallja, hogy „nincs kizárv“, ahogy a miniszterelnök a legközelebbi napokban Ischlbe utazik; a másik pedig már teljes határozottsággal jelenti, hogy a miniszterelnök ma reggel elutazik és audiencián jelenik meg a király előtt. Fejérvárynak ez az utazása világosan azt jelenti, hogy legutóbbi ischli útján nem történtek a magyar kirendeltség követendő magatartása felől végső megállapodások. Ebből következik, hogy szemben a félhivatalos lármával és magának a fő császári biztosnak erélyes nyilatkozataival, még az úgynevezett erélyes intézkedésekre sincs meg a meghatalmazás. Mindezek tekintetében a végső döntés csak a holnapi audiencián fog megtörténni, amelyet tehát joggal lehet rendkívüli fontosságúnak tekinteni. Egyébiránt folytatják a fenyegetődzést. Egyik szabadelvű lap megírja, hogy a kormány a kiadások megszorításának terére lép. Elsősorban a törvényhatóságok-