Vásárhelyi Hiradó, 1905. szeptember (6. évfolyam, 210-235. szám)

1905-09-01 / 210. szám

VI. évfolyam, 210. szám. Hunvásárhely, 1905. péntek, szeptember 1. 1 kr. (2 _____**_____________ . .. . ír ni. n- ■ ■ —----r. . . .. ... — --------T-...-----ír—r ~ ................ ...... ...... - - - - ----------- ■■ — -tm—i--------- ---— ■ ■' rn ----—- - — —--­POLITIKAI LAP. Szerkesztőség : IV., Andrássy­ utca 34. TELEFON­SZÁM 27. FRISS ÚJSÁG. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Vidékre postán küldve : egészs évre 14 korona.­­ Félévre 7 korona. Negyedévre 6 korona 50 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dr­. J­EFJÉZ S­ÁH V­OR. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. Hirdetések díjszabás szerint felvétetnek,­ ­ szocialisták és a választói jog. Alkotmányos nemzetek fejlődése, gyarapodása nemcsak a gazda­sági helyzet megjavulásában mű­velődésben áll, hanem a politikai jogok kiterjesztésében is. A nép­­képviselet minél szélesebb ala­pokra való kiterjesztése által erő­södik az államrendszer, fokozódik a nép bizalma. Ezt a higgadt, fe­lelősségteljes konzervatizmus ép úgy vallja, mint a legvakmerőbb radikalizmus. Ezért hívei vagyunk a választói jog kiterjesztésének mi is és mindenki, aki az állam­­élet alapját a népképviseleti rend­szerben keresi. Ez országban nincs párt és nincs politikus, aki nem volna hive a választói jog kiter­jesztésének. És ha így tennék föl a kérdést: ki hive ennek — igen­nel felelne mindenki. De nem így tették föl a kérdést. A nemközi szocialisták, kik tel­jesen kiszorultak a nemzeti küz­delemből, sőt erejükhöz mérten kellemetlenkedtek a küzdőknek, halottaiból vélnek feltám­adni az általános választói jog fölvetése által. Belekapaszkodnak egy fele­lősségnélküli nyilatkozatba és nem kérnek, nem követelnek, hanem harcot provokálnak, hogy mint e reform kiküzdői állhassanak majd a nép előtt. Az elvesztett talajt így akarják visszahódítani, a vi­déken megtépázott népszerűségü­ket igy akarják megfoltozni. Agi­­tácionális fogás ez, mely egy csöppet sem méltó e nagy re­form fontosságához, nagy hord­­erejéhez. Az agitáció és a meg­valósító programm között nagy a különbség — ezt már saját bő­rükön tanulták a szocialisták. Ők tudják ezt legjobban, mily nagy a különbség az elmélet és gya­korlat között, ők tudják, mily könnyű megírni és hirdetni vala­mit és mily nehéz, mennyire meg­fontolandó ugyanannak a meg­valósítása. Kezdetben ők is azt hitték, hogy a szocialista állam létesítése egy forradalmi éjszaka munkája lesz és erejük gyarapodásával szinte párhuzamban látták be, hogy ezt — szerintük — egy évszázados fejlődés hozhatja csak meg. És mégis teljes öntudattal ugrásokat követelnek a nemzettől. Mert nem az a kérdés most, hogy ki hive az általános választói jognak ha­nem ki akarja most mindenekelőtt. És ebben lehetnek eltérők a né­zetek. Amikor valamely párt nem akarja most a jelen körülmények között az általános választói jo­got — nem a jogtagadás és a jogfosztás alapján áll, hanem lat­ba veti a nemzet nagy érdekeit, számol a fejlődés törvényeivel és szembe helyezkedik a népszerű jelszóval, hogy nagy megrázkód­tatásoktól, természetellenes átala­kulásoktól mentse meg az orszá­got. Mert a fenálló körülmények súlyos nyomását a szocialisták is érzik, kik szintén nem követelik az általános választói jogot. Az e kérdésre vonatkozó programm­­pontjuk követel választói jogot minden 21 évet betöltött honos létére, nemi különbség nélkül. Ez a szocialisták­­szerint az általános választói jog. Ők pedig most nem ezt követelik, mert Kristóffy sem ezen az alapon akarja meghonosítani e reformot. Ők is engednek, ők is alkalmazkodnak, teszik pedig felelősség nélküli pozícióban. Mennyire érthető azok meg­fontolt álláspontja, akik a felelős­ségteljes súlyát érzik. Mennyire érthető azok álláspontja, akikre e reform megvalósulása vár, akik mint a hatalom leendő birtoko­sai döntenek e kérdésben. A ha­talom birtokosainak nem lehet hi­vatása a népszerű jelszavakba való kapaszkodás, hanem azoknál a célszerűségnek kell dönteni. Fel­tételekhez a választói jogot a szo­cialisták is kötik — szerintük egy bizonyos kor elérése a feltétel. És feltételhez kell kötniök a vá­lasztói jogot különösen azoknak, akikre a nemzet sorsát bízta, a­kik előtt nemcsak pártszempont, hanem az egész nemzet érdeke dönt. Minden nemzet oly mértékben terjesztette ki a választói jogot, amilyenben helyzetéhez és körül­ményeihez tehette. És ezt kell minekünk is tekintetbe venni. Azt elhiszszük és elismerjük, hogy a szocialisták elvi és pártszempont­­ból a választói jogot minél szé­lesebbre szeretnék kiterjesztetni. Az érvényesülés láza hajtja őket e törekvésben. De viszont e kér­dés eldöntésére kiváltságos joguk nincs. A nemzet döntése határo­zott a parlament munkarendje fe­lett. És nem vitatható tény, hogy a nemzeti aspirációk megvalósí­tása az első feladat, melyet tel­jesíteni kell, mert a vá­s­ág súly­pontja ezen a kérdéseken fekszik. Ezek nevében, ezek eléréséért in­dul meg az oly sok áldozatot már eddig megkövetelt harc. És a szocialisták heves, kíméletlen mozgalmát és az teszi gyanússá vagy legalább is furcsává, hogy a nemzeti aspirációk mellőzésével követelik az általános választói jogot. Ugyanezen okok megvon­ják a mozgalmuk erkölcsi tartal­mát, mert a januári választás ered­ményének meghamisítására irán­­nyul. Nem az általános választói jog nyert többséget a legutóbbi választáson, hanem a nemzeti kö­vetelések. A választói reform is benne van a szövetkezeti ellen­zék egy részének programmjában. Egy nemzet, mely aspirációi­nak megvalósításához érkezik, jobban azokat nem erősítheti, mint a képviseleti rendszer kiterjeszté­sével. A feltételek, melyekhez a választói jog kötendő, olyan le­gyen, hogy ne sújtsa azokat, a­kiknek már eddig is volt választói joguk. Itt egy példa: Ha a ma­gyarul írni-olvasáshoz kötik a választói jogot, lesznek olyanok, akiknek a mai cenzus szerint van választói joguk, de esetleg írni­­olvasni nem tudnak és így e jo­gukat elvesztik. Vagyis, akik te­temesen hozzájárulnak a köz­terhekhez és még­sem választ­hatnak. Ez igazságtalanság volna. A dolog tehát nem oly egyszerű. Nagyon szép pl. a belügyminisz­ter kiadott statisztikája. E szerint, ha a magyar írás olvasáshoz köt­­nék a választói jogot, 9 száza­lékkal erősödnék a magyarok be­folyása a románokkal szemben, így kivonatosan ez a statisztika ellenőrizhetetlen, de fogadjuk el. Elfelejtjük azonban, hogy pl. a pánszláv jelöltek egyes kerületek­ben azért buktak el, mert a mai cenzus szerint a magyarság volt túlsúlyban és a könnyen fanati­zálható tömeg nem jutott szóhoz. Van azonban egy másik ok, a­mely a mai körülmények között az általános választói jog célsze­rűsége ellen szól. Határozottan zavarólag hatnak közállapotainkra a minden átmenet nélküli helyzet megteremtése, melybe egy eddig közügyekkel nem foglalkozó tö­meg belevonulnék. Nem a szo­cialisták vagy a nemzetiségek tér­­­foglalásáról van szó. Nekik er­kölcsi erejük nem lesz e nemzet békés fejlődését megzavarni. De aggálylyal tölti el az a hirtelen ugrás, mely a féktelen izgatás, a lelketlen demagógia részére oly hálás teret teremtene. Mondjuk meg nyíltan: nem találjuk elég edzettnek ezt a tömeget az ür­es jelszavak ellenállására és attól tartunk, hogy eze­ hirtelen átala­kulás a parlament nívójának ro­vására hatna. Nem a tudás, a komolyság, a reális politika, ha­nem a demagógia, az utópia, a fejlődést zavaró radikalizmus jutna előtérbe. A népet a fejlődés ne­veli bele jogaiba és kell, hogy nagy átalakulást egy magyar kul­turális reform előzzön meg. A szociális élet és pedagógia sok reformja kell, hogy megelőzze az általános választói jogot. Hiszen Németországban éppen ezen ok miatt foglalkoznak a választói jog megszokásával, mert túlsúlyra jutott a jelszavakkal dolgozó ra­dikalizmus, mely zavarja a par­lament radikális munkáját. Nem­zeti érdek követeli tőlünk azt az áldozatot, hogy szemben a nép­szerűvé lett általános választói joggal, mi a választói reform ál­láspontjára helyezkedjünk. Meg kell előbb teremteni az általános választói joghoz szükséges felté­teleket. A népoktatásra vár minde­nekelőtt e fontos feladat, de részt kell venni mindenkinek azáltal, hogy a hazához való hű ragasz­kodásra kell oktatni a népet. Jel­szó kedvéért egy bizonytalan hely­zetbe belesodródni az esélyek ös­­merése nélkül nem szabad. Egy­előre csináljuk meg a választói reformot, amely a kerületek jó beosztásával, a községenkénti sza­vazással és a választói jog tete­mes kiterjesztésével megrázkódta­tás nélkül egy nagy lépéssel előbbre visz. 08F” Mindenféle iskolai tankönyvek, ípók és pajzszépek nagy mennyiségben kaphatók a legolcsóbb árban DURA HAJÓS és PAPÍRKERESKEDÉSÉBE­M Neumann-féle ház. POLITIKA. A válság:. Fejérváry főcsászári biztos csak­ugyan elutazik ischlbe, ahol a király holnap kihallgatáson fo­gadja. A hírt, amelyet megírtunk, a félhivatalosok nagy határozott­sággal megcáfoltak. Mára kelve azonban más információt kaptak a félhivatalosok. Az egyik be­vallja, hogy „nincs kizárv“, a­hogy a miniszterelnök a legközelebbi napokban Ischlbe utazik; a másik pedig már teljes határozottsággal jelenti, hogy a miniszterelnök ma reggel elutazik és audiencián je­lenik meg a király előtt. Fejérvárynak ez az utazása vi­lágosan azt jelenti, hogy legutóbbi ischli útján nem történtek a ma­gyar kirendeltség követendő ma­gatartása felől végső megállapo­dások. Ebből következik, hogy szemben a félhivatalos lármával és magának a fő császári biztos­nak erélyes nyilatkozataival, még az úgynevezett erélyes intézkedé­sekre sincs meg a meghatalmazás. Mindezek tekintetében a végső döntés csak a holnapi audiencián fog megtörténni, amelyet tehát joggal lehet rendkívüli fontossá­gúnak tekinteni. Egyébiránt folytatják a fenye­­getődzést. Egyik szabadelvű lap megírja, hogy a kormány a ki­adások megszorításának terére lép. Első­sorban a törvényhatóságok-

Next