Vásárhelyi Hiradó, 1906. február (7. évfolyam, 27-50. szám)

1906-02-01 / 27. szám

1906. csütörtök február 1. Közgazdaság. 3 piaci árak Hm.-Vásárhelyen. kilogrammonként értendők. — január 31. Búza .... 8‘30—8'40 Árpa .... 7-20—7­ 40 Kukorica . . 7 20—7 50 Sertés . . . 58—60 — Szalonna . . 62'—63'— Zsír .... 74- -76­— Az árak korona értékben 50 3 NiSGUJABB. 1­ — Telető* tudósítás. —­j Budapest, január 31. ( fi vezérlő-bizottság ülése. A szövetkezett ellenzék vezérlő­­bizottsága ma délelőtt a függet­lenségi pártkörben ülést tartott, amelyen Kossuth Ferenc el­nökölt. A vezérlő-bizottság végleg meg­állapította és formulázta azt a választ, melyet Andrássy Gyula a vezérlő­ bizottság nevében a királylyal közölni fog. f1 függetlenségi párt­ér­tekezlete. A függetlenségi és 48 fs párt­nak péntekre hirdetett értekezletét elhalasztották, mert előrelátható­lag a helyzet péntekig nem lesz még annyira tisztázódva, hogy a pártértekezlet elé terjeszthető lenne Az elnökség az értekezletet rövid időn belül összehívja. Ittdrássy gyula gécsben. A „Magyar Tudósító“ jelenti: Ándrássy Gyula gróf ma délelőtt a kabinet-iroda utján táviratilag kihallgatásra jelentkezett a királynál Ándrássy Gyula ma még Bu­dapesten marad s részt vesz Jó­zsef főherceg estélyén, amely ma este lesz a budai királyi palotá­ban , amelyre 450 meghívót bo­­csájtottak ki. Andrássy Gyula gróf holnap utazik Bécsbe s a király már hóna­p fogadja. Apponyi Albert gróf a hely­zetről. A bécsi „Zeit“ közli Apponyi Albert gróf következő nyilatkoza­tát : Még mindig nem olyanok a feltételek, hogy a nemzet meg­alázása nélkül lehetne szó béké­ről Már pedig békekötés csak úgy lehet, ha megalázásról szó sincs és a magyar nemzettől sem­miféle áldozatot sem kívánnak és sem az ország állami független­ségét, sem fennálló törvényeit és jogait nem érintik. Most csak annyit szabad és kell is mondanom, hogy a vál­ságra és különösen a koronával folytatott tárgyalásokra vonatkozó hiteles okmányok közzététele után meg fog semmisülni a szövetke­zeti pártok ellen intézett minden alattomos és rosszakaratú táma­dás. Ki fog tűnni, hogy a koalí­ció nemcsak most, hanem vala­hányszor csak tárgyalásokba bo­csátkoztak vele, mindig engedé­keny volt és elment az előzé­kenységnek addig a határig, a­melyet a törvény állít föl.a fiz új kabinet. A kormányhoz közel álló kö­rökben már a kész miniszteri­­stát hirdetik. Miniszterelnöknek megtették Száll Kálmánt. Ez is csupa önkényes találgatás, ami­nek semmi alapja nincs. Biztos értesülésünk szerint a vezérlő­­bizottság nem foglalkozott sze­mélyi ügyekkel s a dolgok mai állapotában nem is foglalkozha­tott. Széll Kálmán miniszterelnök­ségéről pedig egyáltalában szó sem volt, a szegedi kereskedelmi és ipar­kamara teljes üléséből. Is meghívások a királyhoz. A vezérlő­bizottság mai ülése nyomán a a politikai köröket az a hír járta be, hogy a béke meg­van. Bár az a válasz, melyet a vezérek a felség üzenetére adnak, még nem végleges, mindazon kt­­biztosítja a béke létrejövetelát Andrássy­ után valószínűleg Kos­suth Ferenc, Darányi Ignác és Jusik Gyula is meghívást kapnak a királyhoz. A szegedi kereskedelmi és ipar­kamara tegnap tartotta meg a havi teljes ülését, melyről a kö­vetkező tudósítást közöljük: Szarvady Lajos elnök az ülést megnyitván, a jegyzőkönyv hite­lesítők kijelölése után jelentette, hogy a kereskedelemügyi minisz­ter Perjéssy Lászlónak a kamara titkárává való a megválasztását tu­domásul vette. Indítványozza, hogy az új titkárt küldöttség hívja meg az ülésen való megjelenésre. A nyomban megjelent titkár ezután nagy tetszéssel fogadott székfog­lalói beszédet mondott, melynek során rövid vonásokban vázolta a jövő működésének irányelveit és kérte a kamara támogatását. A teljes ülés ezután tudomásul vette a Szabó Gyula másodtitkár által előterjesztett elnöki és titkári jelentéseket, több hetivásár enge­délyezése iránti folyamodás el­intézéséről, az iparsó árának ujabbi meghatározásáról, a Svarccal kö­tött kereskedelmi szerződésünk vál­tozásairól, több állami segély fo­lyósításáról, a kamara 1906. évi költség­vetésének jóváhagyásáról, több felterjesztés elviteléről stb. A tárgysorozat rendes pontjai során véleményt szolgáltatott a kamara a katonai lábbeli szál­lítások kiosztása tárgyában ter­vezett újításról, a vaskereske­dők üzletkörének meghatározá­sáról, Cservenka község orszá­­gos vásár­a Bácsfóváros köz­ség hetivásár engedélyezése iránti folyamodásáról, a paprika posta küldeményeknek csomagolása tár­gyában "tervezett intézkedésről, Szentes város házalás! szabály­rendeletéről, az ó becseparacsi­­ kompátjáró engedélyezéséről, a­­ szegedi paprika forgalom­bahoza­taláról, Szeged város törvényható­sága által alkotott szabályrende­letekről stb. Az újabban szervezett Orszá­gos Közlekedési Tanácsban, vala­mint az Országos Ipartanácsban a kamara képviseletében való rész­vételre Perjéssy László titkárt vá­­lasztotta meg a teljes ülés. Tárgyalta még a kamara a brassói kamarának húsdrágaság ügyében és a besztercebányainak a húsdrágaság ügyében tett föl­terjesztését Mindkettőt tudomásul vette a kamara. Több törvényhatóságba ipar­tanács tagokat "választott meg a kamara. Ezután több ipari és kereske­delmi szaktanfolyam költségeire segélyt szavazott meg a kamara és végül tudomásul vette a teljes ülés az elnökségnek a kamara újjáalakulását előkészítő intézke­déseit. REGÉNY-CSARNOK Uj Párisi Titkok. Irta: *** „Huszonnégy éves. Halál oka: mély szúrás a szív fölött, mely egy főeret aligha­nem elmetszett. A halál körülbelül tiz óra tájban következhetett be. K­lemethető.“ Letette a tollat s a látleletet át­­nyujtotta a biztosnak. „El lehet temetni?“ kérdé az utóbbi. „Ha én mondom, hogy meg van halva, akkor el is lehet te­metni!“ jelente ki az orvos ször­nyű tekintélyes arccal. A vizsgálóbíró ezalatt körülte­kintett a szobában, és nem látott semmi gyanúsat. Az asszonyok ugyanis, hogy légházam ne legyen, betették az ablakot s a széket is csupa rend­szerelésből helyére állítottak. „Nem látszik, hogy küzdelem folyt volna a gyilkos és áldozata között“, mondá a biró „Úgy lát­szik, a tettes ismerőseinek vala­melyike lehetett. „Szoktak urak hozzá járni?“ kérdé a házmestert. „Nem mondhatnám, biró úr, ígért jó erkölcsű nőnek látszott, ki sohasem fogadott férfilátogatá­­sokat.“ „Persze, nem látta. A tények bizonyítják. Minden körülmény arra vall hogy ismerős követhette el a tettet. Volt-e pénze a meg­gyilkoltnak ?“ „Nem mondhatnám, mert igen szerényen élt.“ „Ékszerei sem voltak?“ „Nem tudom, uram, egyáltalán keveset érintkeztünk vele. Reggel ment, este jött s nem törődött a házbeliekkel.“ „De a lakbért megfizette?“ „A legnagyobb pontossággal, uram!“ A vizsgálóbíró mindezeket pa­pírra tette. „A többit folytatni fogjuk hol­nap,­vagy a következő napokon“, tette hozzá a biztoshoz fordulva. „Gondoskodjék a hulla elszállítá­sáról“ Az urak eltávoztak. A biztos kiparancsolta a jelen­­volt kiváncsiakat s hivatalos zár alá tette a lakást. Másnap aztán jöttek a halottas szekérre, s elvitték Ilonát a hulla­­­­házba. Oly nagy városban, mint Páris, naponkint ötven hatvan gyilkosság, vagy más gyanús haláleset törté­­nik. A hullaházban tehát minden­nap szép számmal feküsznek a gazdátlan holttestek, melyeknek nagyobb részét tudományos czé­­lokból fel szokták boncolni, főkép ha a halál okát csak ez által le­het kideríteni. Ilona mozdulatlanul ott feküdt a gyalulatlan deszkákból összetá­kolt koporsóban, melyre egy cé­dulán neve és a házszám volt felragasztva. A nap folyamán jött a törvény­széki orvos és megvizsgálta a halottakat. Ilona előtt elhaladva egyet le­gyintett kezével. „Ezt nem kell fel­boncolni,“ mondá. A halál oka már megvan állapitva. Estig el lehet temetni!“ A halottak egynémelyikét mégis felbontották. A hullarészeket aztán újra vissza vetették az illető koporsóba s el­temették. E tekintetben nem sokat teketóriáztak. A pap egyszerre beszentelte valamennyit, a lélekharangot meg­húzták s a sírásók egymásután kivitték a koporsókat egy szekérre mely a temetőbe szállitotta őket. Most is az történt. A pap rövid imát mondod, be­­sze­ntelte a koporsókat s távozott. A többit a sírásók végezték. Ilona ezalatt lassanként vissza­nyerte eszméletét. De a sok vér­vesztés következtében annyira gyönge volt, hogy mozdulni sem bírt. Tudta, mi történik körülötte, de nem­ tudott életjelt adni magáról. A sírásók beszélgetését is hal­lotta. Szidták a halottakat, mert egy sok dolgot adnak nekik s még sincs borravaló. Nem is teketóriáztak sokat, hanem feldobták a szekérre a ko­porsókat, hogy csak úgy döngött. Egyszerre csak ötöt hatot vi­hettek ki a sírkertbe. S mikor eze­ket eltemették, visszatérve újra ötöt hatot vittek magukkal. Már jól bealkonyodott, mire Ilo­nára került a sor. Jól tudja, mi történik vele. Szeretett volna ki­abálni, ha torka mintha össze lett volna szorítva. Ereje oly csekély volt, hogy még a kis ujját sem bírja megmozdítani. Tehát biztos, hogy élve temetik e! Mily borzasztó módon teljese­dik ki a cigánynő jóslata. A sírásók éppen az utolsóelőtti fordulón voltak. Ha visszatérnek, az utolsó öt hat halottal együtt Ilonát is magukkal viszik. (Folyt. köv.) „Vásárhelyi Híradó“ nyomdájából. Budapest éjjel című szenzációs könyv második kiadása OTT, most jelent meg. *98 Írta: BENEDEK LÁSZLÓ (ADRIÉN) ©SÜT” Éva 2 korona,­­apf Megrendelhető lapunk kiadóhivatala útján.

Next