Vásárhelyi Hiradó, 1906. május (7. évfolyam, 103-127. szám)
1906-05-03 / 103. szám
2. HÍREK. — május 3. — Fáklyás menet. Megírtuk lapunk egyik számába, hogy a függetlenségi párt tagjai Dr. Endrey Gyula képviselőnk tiszteletére a múlt hó 3- án este fáklyás menetet fog rendezni. A tervbe vett menet a lehető legjobban és legszebben sikerült. Százakra, sőt ezrekre menő néptömeg vonult keresztül az előre meghatározott utcákon dr. Endrey Gyulának a Mária Valéria utcai lakása elé, hol is Tölcsértstván főgymntanár a párt nevében gyönyörű szavak kíséretében üdvözölte a párt vezérét, az újonnan megválasztott képviselőt. Majd Endrey köszönte meg a polgárságnak azt a bizalmát, amellyel még mindig körülveszi. Ígéretet tett, hogy ezt a bizalmat, amelyet még soha visza nem élt, még hathatósabban fogja kiérdemelni. Beszéde végén a közönség szűnni nem akaró tapsban és éljenzésben tört ki. Innen a menet a vásártérre vonult, a honnan lassanként széjjel oszlottak. — Installáció. Csanád vármegye közigazgatása az újonnan kinevezett főispánjuknak Návai Tamásnak a beigtató közgyűlésére, amely hő 5 én lesz, meghívta városunk hatóságát is. — Az óvónők közgyűlése. A „kisdednevelők országos egyesületének a csongrádmegyei óveldje 1906. évi május hó 6 ár, délután 3 órakor Hódmezővásárhelyen a Mária Valéria óvodában Rend évi közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1 Gyakorlati előadás. Tartja : özv. Tamáskáné Nyizsnyay Aranka hódmezővásárhelyi óvónő. 2 Elnöki megnyitó és jelentés. 3 Néhai György Aladár emlékezete. Érdemeit kegyelettel méltatja : Steinitzer Vilma hódmezővásárhelyi áll. óvónőképező intézeti igazgató. 4 A „gyermek mesék létjogosultsága a nevelésben.“ Előadó: Skultéty Ilona szegedi óvónő. Hozzászóló : Kelemen Lajosné hódmezővásárhelyi óvónő. 5. Az „ óvodai rajz új módszere. Gyakorlatilag bemutatja : Székely Gáborné. Szakelőadó és kritikus Horváth József hódmezővásárhelyi polgár iskolai tanár. 6 Indítványok. 7 Pénztári jelentés. 8 Elnöki bezáró, gazdálkodó ma vezette oltár elé Elek Sándor borfogyasztási szemlész kedves és bájos leányát Juliskát. Ez az esküvő mintaképű szol-gálhat akármelyik esküvőnek. Mert ott láttuk a diszes koszorús legények között a Técsy Gyulát és Kovács Mihály kereskedelmi iskolai tanulót disz magyar ruhába. Hát még most is megvan a diszmagyar. Hit van még olyan ember, aki magára meri ölteni azt a ruhát, amelyet az úri körök annyira elfelejtettek. Jobb volna pedig, ha a Randa divat helyett, mert hiszen ez áll legjobban a magyarnak, ha minden ember, akinek tehettségében áll, ilyen öltönyt csináltatnának. Ezzel is jobban ki tudnák fejezni a magyar haza iránti szeretetüket. — A szocialisták ünnepe. Május 1-ét a munkások saját ünnepüknek foglalták le. Erre a napra majdnem az összes munkások beszüntették a munkát s impozáns menetben vonultak az Andrássy-utcán az Erzsébet-sétányra a nagy köröndre, ahol egy szavalatokkal és beszédekkel egybekötött nagyobbszabásu ünnepélyt rendeztek. Az ünnepély végeztével az egyes szakbeliek, egy csoportba gyűltek s a felkiáltásokra vagy éljeneztek, vagy abcugoltak a szerint, a mint ,véleményükkel megegyezett, Vagy nem. Majd délután a Vigadó termében a fiatalság táncra perdült. Annyira belemelegedtek a táncolásba, hogy észre sem vették, hogy 7 óra s haza kell vonulni. Majd szép csendben és rendben, minden szakbeli a saját táblája alatt, az egyesületi helyiségbe vonult. Rendzavarás az egész nap nem történt. — Az öreg honvédek kérése. Budavár bevételének 58 ik évfordulója alkalmából Budapesten e hó 19, 20 és 21-én egy nevezetes ünnep lesz. Erre az ünnepre a mi öreg honvédeink is akarnak egy küldöttséget meneszteni. De mivel nincs elegendő pénzük, kérik a tanácsnak ez irányban nagy becsű támogatását. Kérésüket mi is csak pártolhatjuk és ajánlhatjuk a tanács figyelmébe. — A királysértő szocialista. A szocialista munkások május elsején az Erzsébetsétány nagy köröndjén ünnepséget rendeznek. Ezen az ünnepségen több helybeli és vidéki egyén részint szavalt, részint pedig beszédet tartott. Egyik szónok, Német Antal szegedi lakos beszéde folyamán azt mondta, hogy „a szocialisták nem csak a főnemeseket, hanem a királyt is elkergetik s hogy ők fizetik a Felségnek a 20 millió forintot, hogy tesjék neki zerge vadászatra, pedig ha jó szive volna, abból nekik is adhatna.“ Ezen kifejezéséért ellene királysértésért feljelentést tettek. — Gyászhirek. Gyászjelentés tudatja velünk, hogy Székely Szűcs Sámuelné szül. Sajtos Julianna 1906 május 1 én délután 5 órakor, életének 77-ik, özvegységének 18 ik évében, hosszas szenvedés után elhunyt. A boldogultnak hitlt tetemei május hó 3 án d. u. fél 3 órakor fognak VI. ker. Dáni utcza 7 ik számú gyászhírről a reform vallás szertartása szerint az uj templomban tartandó gyászbeszéd után, a Dilinka temetőbe örök nyugalomra helyeztetni. — Egyidejűleg arról értesülünk, hogy Rákos Rezsőné szül. Rosenkranz Jolán élete 34 ik, boldog házasságának 13 ik évében hosszas szenvedés után f évi május hó 1 én d u fél 5 órakor elhunyt. A boldogultnak hűlt le temet f. május hó 3 án, csütörtökön d u. 3 órakor fognak a villámtelepről, az evang. egyház szertartása szerint — ugyanazon temetőben — örök nyugalomra helyeztetni. Férje és öt kis gyermeke siratja. Szövetkezeti gyűlés. Vasárnap délután tartotta meg a helybeli fogyasztási szövetkezet első rendes közgyűlését. Az igazgatóság 4220 korona tőke befektetéssel több mint 3300 korona hasznot mutatott fel a tagok örömére. Az alaptőkéhez 579 korona csatoltatott s igy az üzletrészek értéke mintegy 120/ al emelkedett. Mészáros György az elnökségről lemondott s helyette Gregus Bálintot választották meg elnöknek. A közgyűlés kimondotta, hogy nem áll meg a szatócsbolt alapításnál, de a gazdasági termények értékesítésére is kiterjeszkedik már ebbben az évben. Gróf Károlyi Sánndor halála felett részvétüket fejezték ki a Hangya igazgatóságának. — A kath. legényegylet mulatsága. A róm. kath. legényegylet e hó 13 án az Iparegylet nagy termében bálát rendez. Be- lépő díj 1 korona. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. — Az ármentesitő társulat kérése A körös tisza maros ármentesitő társulat kéri a tanácsot, hogy a Szarvasszéki mártélyi csatorna vonalon levő 325 a földet illő di-jért részükre engedje át. — Munkások! A szegedi kenderfonó gyárban 50 női munkást keresnek, akik egész éven át foglalkozást találnak. Minden munkáskor kezdő fizetést kap, de ez az összeg a kellő gyakorlat elsajátítása után emelkedni fog. Jelentkezhetni lehet Prehoffer István munkásközvetítőnél. — Jóváhagyott alapszabály. A belügyminiszter a csókási olvasókör alapszabályát jóváhagyólag visszaküldte. — Utonállás. Egyik múltkori számunkban megírtuk, hogy az Újvároson egy iparost megvertek. A szerencsétlen iparos segítségért se kiálthatott és magát védeni sem tudta, mert olyan szerencsétlenül ütötték meg, hogy összeesett. Mint értesülünk, a verekedés nem az Újvároson, hanem a Kállai utcán történt. VÁSÁRHELYI HÍRADÓ.« 1906. május 3. REGÉNY-CSARNOK. Uj Párisi Titkok. Irta: „De neked sem akaródzol!“ vetett rá fürkésző pillantást a rendőri szt. „Mert bűnnek tartottam!“ „Ne hazudjál felre.“ „Esküszöm, uram, hogy ártatlan vagyok, mint a ma született gyermek.“ „Akkor is az voltál, mikor a bagnóba kerültél ?“ „Akkor is uram ! Más miatt kerültem bajba, épp úgy, mint most. „Hát akkor miért vonakodtál felbontani a sirt?“ „Nem vonakodtam biz én egy cseppet sem, főkép mikor rám parancsolt. Meg aztán A nárd urnak az eljárása sem egészen szabályszerű Sirokat csak bírósági végzés folytán szabad felásni, de van e Renárd urnák ilyen végzése?“ Renárd kissé zavarba jött. Ennek a fickónak igaza van. „Ne tudod mit“, mondá jóval csendesebben, a dologról hallgatni fogunk. Most csak hantod be újra a sírt. Hanem azért vigyázz magadra, mert ha megtudom, hogy rászedtél, jaj lesz neked!“ „Hová gondol Renárd úr? Hogy mernék én önnel kikötni, ki ravaszság tekintetében ritkítja páját ?“ E hizelgés tetszett Renárdnak s nem faggatta őt tovább. Biztosra vette, hogy Lafors az egyedüli bűnös. De miért vehette ki koporsójából a hazai nő hulláját? Mi haszna lehetett neki ebből, vagy mit akarhatott vele? Feltette magában, hogy ennek a nyomára fog jönni. De mikép ? Nagy dolog leszsz! „Rouvier“, szólt a sírásóhoz, „a sír felásásáról hallgatni fogsz, érted ? Ami pedig Laforst illeti, később, mikor én már elmentem, lélekszakadva oda fogsz futni a legközelebbi rendőrállomásra és jelenteni fogod, hogy felakasztotta magát.“ „Igen is értem, Renárd ur.“ „Ne vágd le, hanem hagyd úgy !“ „Igen is Renárd ur! De a százötven frank?“ „Meg fogod kapni, de nem csak ezt, hanem Lafors részét is. Nesze itt van!“ Rouvier örömmel kapott a pénz után és gondolta magában, vajha minden második nap kínálkoznék ily pompás kaland. 39 FEJEZET. Renárd, ki a legügyesebb és legszemesabb rendőrtiszt egyikének tartotta mgát, a temetőben tapasztaltakkal szemben mégis teljesen elvesztette fejét. Átlátta, hogy itt egy rémes titok áll előtte. Hogy Laforsnak tudnia kellett a dolog felől, azt kétségtelenné teszi öngyilkossága. De miben áll a dolog ? Ez oly kérdés volt, melyre nem talált feleletet. Hogy itt valami csoda történt volna, azt felvilágosodott férfi létére el nem hihette. Legvalószínűbbnek látszott, hogy Lermont Ilona, dacára annak, hogy az orvos halottnak nyilvánította, nem volt igazán meghalva, hanem magához tért s a koporsóból kimászva valahogy magához kíván-