Vásárhelyi Hírlap, 2014. augusztus (8. évfolyam, 145-164. szám)
2014-08-13 / 153. szám
41 VÁSÁRHELYI HÍRLAP _________________AKTUÁLIS________________ 2014. AUGUSZTUS 13., SZERDA Egy hónap után levették a gyászlobogót Visszakerült zászlók Erdőszentgyörgyön Lekerült a gyászlobogó az RMDSZ erdőszentgyörgyi szervezetének székházáról tegnap délután, s visszakerült az az öt zászló - köztük a székely és a magyar amely évek óta díszíti az épületet. A gyászlobogó egy hónapig lobogott az intézmény előtt, felhívva a közvéle mény figyelmét, hogy Erdőszentgyörgyön is üldözik jelképeinket. Mint arról beszámoltunk, az erdőszentgyörgyi RMDSZ szervezetet folyamatosan támadta a Maros megyei prefektúra, miután a magyargyűlöletéről ismert Dán Tánasa feljelentést tett a szervezet ellen, kifogásolva a székházra kitűzött nemzeti színű lobogót. A többszöri felszólítás, hercehurca után a szervezet elnöke, Csibi Attila Zoltán polgármester minden zászlót levett, helyette egy gyászlobogót tűzött ki. Ezzel azt üzenve: ma sem hagyják Romániában szabadon használni nemzeti jelképeinket, ígéretéhez híven egy hónap után tegnap délután a román, a magyar, a székely, az Európai Unió és az RMDSZ zászlaja visszakerült a Rhédey Claudia téri székház homlokzatára. Nem hátrálnak meg Természetesen ezzel nem ért véget az ügy, ugyanis számítanak arra, hogy a prefektúra „nem fogja szó nélkül hagyni", továbbra is támadni fogja őket a nemzeti színű lobogó miatt. Ennek ellenére felvállalják a következményeket, és nem hátrálnak meg. „Meglátjuk, mi fog következni" - mondta megkeresésünkre Csibi Attila. A székházat az egyháztól bérlik, tehát nem köz-, hanem magánterületen vannak a zászlók. Az elnök hozzátette: a magyarok az elmúlt egy hónapban is hiányolták a zászlókat, míg a helyi románság az elmúlt öt évben egyszer sem fejezte ki nemtetszését, tehát sosem gerjesztett ez semmiféle konfliktust a helyiek körében. A szervezet mostani lépését egyöntetűen felvállalta és támogatja a városi tanács RMDSZ-frakciója is - jegyezte meg az elöljáró. Feljelentették a VÁROSVEZETÉST A polgármestert és a városi tanácsot külön-külön is feljelentette az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál a helyi Astra szervezet. A május 16-án iktatott panaszlevélben azt állítják, hogy az április végi városnapok programjait nem közölték időben és román nyelven, nem iktattak be a programokba román kulturális műsorokat. Az intézmény a feljelentés kapcsán magyarázatot kért a várostól, amire az önkormányzat elküldött minden ezzel kapcsolatos anyagot és fotódokumentációt, amely bizonyítja, hogy voltak román nyelvű plakátok, szóróanyagok is, az utcákra kihelyezett óriásfeliratok kétnyelvűek voltak, a programban pedig volt egy román együttes is, míg a néptáncműsorban a Maros Művészegyüttes román tagozatának egyórás teret adtak a színpadon. A polgármester úgy érzi, hogy most megpróbálják minden oldalról támadni. Némi keserűséggel jegyezte meg lapunknak az eset kapcsán: megpróbáltak máskor is közeledni a román lakossághoz. Az RMDSZ-szervezet kiadott egy kis ismertető füzetet a városról, ebben teret biztosítottak az ortodox egyháznak és az Astra egyesületnek, hogy románul mutatkozzanak be. Erre az az Astra válaszlépése, hogy „orrba vertek minket"- fogalmazott Csibi Attila, aki nevetségesnek találja a román szervezet ügyködését. Azt azonban hozzátette a városvezető, hogy az Astra nem képviseli az erdőszentgyörgyi románság gondolkodásmódját, nem tükrözi a helyi román lakosság érzelmeit. A városi képviselő-testületben levő öt román tanácsos is egyöntetűen elhatárolódott az Astra lépésétől, ahogy a diszkriminációellenes tanácshoz benyújtott feljelentésétől is. GLIGOR RÓBERT LÁSZLÓ Helyén mind az öt lobogó, köztük a székely és magyar zászló is Százhetven tonna a Magyarok kenyerébe A Magyarok kenyere program számára 170 tonna búza gyűlt össze Magyarország minden megyéjéből, de a határon túli területekről is. Többek közt Maros megye is fél mázsa búzával járult hozzá az augusztus 20-ai sütéshez. A búzagyűjtésben részt vett a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros szervezete (RMGE-Maros) is. Innen fél mázsa búzát vittek el a szervezet vezetői az elsőnek megnyitott kenderesi begyűjtőnapon, de megígérték a szervezőknek és az akciót patronáló Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek, hogy további fél tonna kenyérgabonát juttatnak el közvetlenül a Dévai Szent Ferenc Alapítványnak. A 2011-ben Pécsről indult kezdeményezés a nemzeti összetartozást és a szolidaritást jelképezi. Ennek keretében az ország minden megyéjéből és a külhoni területekről összegyűjtött és összeöntött búzából készül el majd augusztus 20-én a nemzet kenyere, valamint számos cipó, a liszt nagy részéből pedig a dévai Böjte Csaba által patronált gyerekházaknak biztosítják az egyéves kenyérellátását. Az idei terv az, hogy a dévai alapítvány gyerekei mellett a kárpátaljai Nagydobronyi Református Irgalmas Szamaritánus Gyermekotthon lakóinak kenyérszükségletét is fedezzék. Tekintettel a nagy mennyiségű összegyűlt búzára ez nem is lesz nehéz, hiszen tavaly 100 tonna búza gyűlt össze, mégis elég volt a csaknem háromezer gyerek egész évi kenyérellátásához, az idei 170 tonna pedig bőségesen elég lesz kenyérsütéshez. A búzát augusztus 17-én a mohácsi Szent Miklós Vízimalomban öntik össze, az itt előállított lisztből sütik az állami ünnepre szánt kenyeret. Szintén ebből az alapanyagból készül a Páva Zsolt pécsi polgármester és Böjte Csaba ferences rendi szerzetes által a pécsi Magyarok Kenyere-ünnepen felszelt kenyér, továbbá az a több ezer cipó is, amelyet a Pécsi Jótékony Nőegylet árul augusztus 20-án. BAKÓ ZOLTÁN Kenderesen adták át az RMGE-Maros adományát FOTÓ: BAKÓ ZOLTÁN Világháborús muníciót robbantottak A megyei vészhelyzeti felügyelőség tűzszerész csoportja felrobbantott 45, a második világháború idejéből megmaradt lövedéket, nehéztüzérségi lőszert. A veszélyes robbanóanyagokat a megye területén találták meg földmunkálatok során. Csaknem valamennyi megyebeli tájegységen kerülnek elő lőszerek a földből, amiről értesítik a tűzoltóságot a megtalálók a 112-es egységes sürgősségi hívószámon. Ezután tűzszerész csoport száll ki a helyszínre, amennyiben erre lehetőség van, hatástalanítják a robbanóanyagot, majd elszállítják és biztonságos helyen tárolják, amíg annyi összegyűl, hogy már érdemes befektetni a megsemmisítésre. Ezúttal egy erre kijelölt, különlegesen kiképzett lőtéren történt meg a csaknem félszáz darab világháborús lövedék felrobbantása a tűzszerész csoport felügyelete alatt. Mihai Gagyi alhadnagy, a megyei vészhelyzeti felügyelőség szóvivője felhívja a lakosság figyelmét, hogy amennyiben ilyen jellegű tárgyakra bukkannak, azonnal értesítsék a tűzoltóságot a 112-es egységes sürgősségi hívószámon. A tűzszerészek megérkezéséig ne érintsék meg, ne próbálják odébb költöztetni a lőszert. Fel nem robbant lőszerek megtalálása esetén a vészhelyzeti övezetekre érvényes szabályok lépnek életbe. A katonák megérkezéséig zárják le a megtalálás övezetét, tegyék lehetetlenné az emberek és állatok behatolását a lezárt területekre, függesszenek fel minden további ásást, földmunkálatot, semmiképpen ne gyújtsanak tüzet a lezárt területen, de még annak közelében sem. A megtalálás helyének közelében szüntessenek meg minden olyan munkálatot, amely talajrezgést idézne elő, állítsanak le minden járműforgalmat a környékén. B. Z.