Vásárhelyi Hírlap, 2015. január (9. évfolyam, 2-20. szám)
2015-01-08 / 4. szám
r ° ois uró csfWTfi_ _______AKTUÁLIS__________________ VÁSÁRHELYI HÍRLAP 15 A madéfalvi veszedelemre emlékeztek Marosvásárhelyen is Hatalmas kincs az összetartozás Gazdag és felemelő ünnepség keretében emlékeztek szerda este a Kultúrpalotában a madéfalvi veszedelem 251. évfordulójára. A Szé kely Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett esten visszatérő gondolatként többször is megfogalmazódott: az 1764-es vérengzésnek máig érvényes üzenete van. Szomorú bejelentéssel vette kezdetét a megemlékezés: szerdán tragikus hirtelenséggel távozott az élők sorából Márton Zoltán, Makfalva polgármestere, a Marosszéki Székely Tanács elnöke. A résztvevők egy perc néma csenddel adóztak emlékének. A csíksomlyói kegytemplom harangjának felvételről bejátszott kondulását követően kihunytak a fények, Kásler Magda pedig égő gyertyával a kezében énekelte el az ősi székely himnuszt. „KÖZÖS AZ ÉLETÜNK, KÖZÖS A NYELVÜNK” Csige Sándor Zoltán vezető konzul Magyarország Csíkszeredai főkonzulátusa részéről mondott köszöntőt. „1764. január 7-e az egész székelység életét változtatta meg mindörökre: sokan közülük inkább választották szeretett szülőföldjük elhagyását, mintsem hogy feladják, felcseréljék anyanyelvüket, elveiket. Rövid távon győzedelmeskedett a Habsburg-hatalom, de a mélyben tovább élt a közösségi érzés, a haza földjébe ágyazott gyökerek erősebbnek bizonyultak a viharnál" - fogalmazott. A konzul szerint a székelyek története arról beszél, hogy milyen hatalmas kincs az összetartozás. „Arról, hogy közös az életünk, közös a nyelvünk. Arról beszél, hogy érdemes kitartanunk a kultúránk, az anyanyelvünk mellett, még akkor is, ha ez sokszor nagyon sokba kerül. Arra figyelmeztet, hogy nem szabad felednünk a történeteinket, és gondolnunk kell azokra, akiknek neveit talán nem is ismerjük, de akik nélkül most nem lehetnénk itt" - mutatott rá Csige Sándor Zoltán. Ma is szükség van az ELLENÁLLÁSRA Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke üdvözölte a tényt, hogy az erdélyi és a székely nemzeti tanácsok együtt kezdik az új évet, és amint fogalmazott: jó ómen lehet ez a közeljövőre nézve. „Ami ma a legfontosabb: akkori elődeink fel tudtak emelkedni a tragédia árnyékából. Olyan szívós akaraterő volt bennük, amivel nekünk is rendelkeznünk kell - napjainkban is! Mert igaz ugyan, hogy békeidőben vagyunk és lassan, de biztosan építkezhetünk, ám a legfontosabb közösségi céljaink elérésében még igen sok a teendő. Vannak felújított aszfaltútjaink és egyre több városban, községben felújítottuk középületeink nagy részét, de továbbra sincs autonómiánk, se teljes körű nyelvhasználati lehetőségeink, sem megfelelő jogi védelme közösségi vagyonunknak! Kötéltáncosként egyensúlyozunk a román törvények között, melyek egy tollvonással áthúzhatják jelenlegi lehetőségeinket is! Az ellenállásra legalább akkora szükség van ma is, mint volt egykoron a madéfalvi veszedelem előtt" - mondta Sándor Krisztina. Megemlékezés Székelyföld FŐVÁROSÁBAN A felszólalók között volt Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke is, aki a Vásárhelyi Hírlapnak nyilatkozva elmondta: azért tartották a megemlékezést Marosvásárhelyen, mert ez a város a Székelyföld fővárosa. „Mindazokat a történelmi eseményeket, amelyeket a székelység egészét érintik, ki kell emelni a helyi megemlékezések sorából. A székelységnek önálló, saját történelme van, 1764-ben a székely nemzeti ellenállás két esztendeje zárult le, majdnem egész Székelyföld szembefordult Mária Terézia birodalomszervező terveivel. Erre emlékezünk, és minden ilyen megemlékezésben meg kell találnunk, találjuk a mának szóló üzenetet, hiszen a székelyek a fegyver felvételét 1764-ben azért tagadták meg, mert ez sértette Erdély alkotmányában, a Diploma Leopoldiumban is rögzített jogaikat" - mondta, majd további aktuális üzenetét fogalmazta meg az egykori vérengzésnek: „Amikor a háromszékiek megérkeznek Csíkba, a háromszékiek küldetésének az volt az értelme, hogy a székelyek privilégiuma Háromszéken volt. És az volt a kérdése a háromszéki székelyeknek, hogy hogyan mentek ti instanciázni nélkülünk? Volt egy olyan önszerveződő erő a székelységben 1764-ben, amelynek ma is meg kellene lennie, és ha meglenne, akkor valószínű, hogy az önkormányzati határozatokat egy év alatt nem 44 önkormányzat fogadta volna el, hanem mind a 153. Ma is megmondhatná a 109 székely önkormányzat a 44-nek, hogy ne menjetek Strasbourgba instanciázni nélkülünk, veletek akarunk menni. Ez Madéfalva üzenete a mának". VASS GYOPÁR Sokan tartották fontosnak, hogy rangot adjanak az eseménynek fotó: boda l. Gergely Emlékmű-felújítás magyar kormánytámogatással Madéfalván A magyar kormány 17 millió forintos támogatásával fejeződhet be a Siculicidium emlékmű 2013-ban elkezdett felújítása - jelentette be tegnap, a vérengzés 251. évfordulóján tartott madéfalvi megemlékezésen Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár. A madéfalvi mészárlás 251. évfordulójára emlékezve, tegnap szentmisével kezdődött az önkormányzat által szervezett rendezvény. A Tamás József püspök által celebrált misét követően az emlékezők egyházi lobogók alatt vonultak végig a településen. A házakon magyar és székely zászlók lobogtak. A csaknem mínusz 20 fokos hidegben a Siculicidium emlékműnél - amely jelenleg felújítás alatt áll - több száz ember gyűlt össze, hogy lerója kegyeletét a lemészárolt ősök emléke előtt. „Egy és oszthatatlan székelység” Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere elmondta, mivel a székelység nem tudott volna erős közösség maradni, ha erőforrásait a harcokra fordítja, ezért Madéfalván gyűltek össze vezetői, és közösen fogalmazták meg üzenetüket a császári udvar felé. „Az egy és oszthatatlan székelység üzenetét" - elevenítette fel az eseményeket az elöljáró. Hozzátette, a bécsi udvar válaszként ágyúval lövette szét a falvat. Szentes kijelentette, negyed évezred után elég volt a siránkozásból, és követve az elődök példáját, a közösség további fejlődéséért összefogással kell dolgozni. „A székely nemzet boldogulásához rövid és hosszú távon helyi és regionális elképzelésekre van szükség" - hangsúlyozta. Remény a veszteség mögött Potápi Árpád János, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédében rávilágított: negyed évezrede, miután 200 ártatlan ember életét vesztette, több ezren vándoroltak el Székelyföldről. A Bukovináig jutott székelyek 1777 és 1786 között öt falut alapítottak, így ők ezen alkalommal ünneplik születésnapjukat. Potápi hangsúlyozta, habár a madéfalvi veszedelem látszólag a székelység és a magyar nemzet veresége volt, nem szabad csak az erőszakos elnyomás elleni harc kötelességéről szólnia. „Kell lássuk a veszteség mögött a reményt is, a megpróbáltatásokra ugyanis régóta megvan a válaszunk, ez pedig a megmaradás" - emelte ki Potápi, aki maga is bukovinai székelyek leszármazottja. Az államtitkár véleménye szerint 251 évvel ezelőtt is az önrendelkezés, az autonómia volt a székelyek legfontosabb politikai célja. „A megmaradás kerete és garanciája pedig ma is a székelyek önrendelkezése kell legyen. Ezért támogatja Magyarország kormánya a székelyek elidegeníthetetlen jogát az autonómiához" - fogalmazott. Közölte, az általa vezetett Nemzetpolitikai Államtitkárság biztosítja az emlékmű felújításának befejezéséhez szükséges mintegy 17 millió forintot. KÖMÉNY KAMILLA A turulmadár nélküli, felújítás alatt álló emlékműnél hajtottak fejet a megemlékezők FOTÓ: VERES NÁNDOR