Vásárhelyi Hírlap, 2015. április (9. évfolyam, 63-82. szám)

2015-04-27 / 79. szám

4­1 VÁSÁRHELYI HÍRLAP A­K­T­I­­V­Á­J­­A 2015. ÁPRILIS 27, HÉTFŐ Megnyitották a turisztikai központot Erdőszentgyörgyön Kiaknázható kulturális értékek Országos turisztikai központot avattak pénteken Erdőszentgyörgyön, amelyre európai alapokból nyert támogatást a város. A szalagvágást követő konferencián elhangzott: ez egy újjászületés kezdete is lehet. E­rdőszentgyörgy önkor­mányzata a Regionális Operatív Program kere­tében pályázott és nyert támo­gatást turisztikai tájékoztató központ létrehozására és fel­szerelésére. A projekt érté­ke 326 ezer lej, ennek 91%-a európai, 7%-a román kor­mányalapból biztosított, az önkormányzat 2%-kal járult hozzá. A cél a város és térsé­ge turizmusának fejlesztése, célkitűzései között szerepel az információs iroda létreho­zása, felszerelése, többnyelvű weboldal és adatbázis, vala­mint interaktív okostelefon-al­­kalmazás létrehozása, amely lehetővé teszi a különböző tu­risztikai objektumok adatai­nak azonnali megjelenítését. A központ a Rhédey-kastély föld­szintjén kapott helyet, és magá­ba foglal egy tájékoztató irodát, személyzeti irodát és egy kon­ferenciatermet. Mint kiderült: a kétfős személyzet alkalmazása még nem történt meg, de mivel bizonyos mutatókat az idén már teljesíteni kell, az irodát a turis­taidény előtt meg kellett nyitni. Ide kell hozni a turistákat A szalagot ünnepélyesen el­vágta Csibi Attila Zoltán pol­gármester, Kelemen Márton, Maros Megye Tanácsának al­­elnöke és Fercsák Róbert, Ba­ja város polgármestere. Csibi felszólalásában elmondta: az iroda tevékenysége révén meg­élhetést biztosíthat azoknak, akik a turistáknak nyújtanának szolgáltatásokat, de a jövőben lehetőséget is fiataljainknak, hogy itthon maradjanak, itt ke­ressenek megélhetést. Kelemen Márton szerint nagyon hasz­nos az iroda megnyitása, de ez csak keret, amit ez a kistér­ség meg kell töltsön tartalom­mal, valós turisztikai kínálattal. Sokféle turisztikai ágazat van, amelyben Románia, Erdély és a Székelyföld élen járhat, de vi­gyázzunk értékeinkre, hogy ne veszítsük el azt a többletet, amit fel tudunk mutatni más orszá­gokkal szemben - figyelmezte­tett a megyei elöljáró. Menyhárt István kifejtette: ennek a vidéknek nincsenek he­gyei, tengerei, látványosságai, de van történelem, amit nép­szerűsíteni kell, van kultúra, amit meg kell osztani másokkal is, vannak népi hagyományok, mesterségek, amelyeket to­vább kell éltetni, és mindezek­be más embereket is be kell vonni. Ezen a vidéken átutazó turizmus van, de rá kell ven­ni a turistákat, hogy itt álljanak meg, és itt költsék el a pénzü­ket. A Rhédey-kastély földszint­jén multimédiás könyvtár, kiállítóterem, iroda kap helyet, az emeleten a Rhédey család népszerűsítése mellett Bodor Péterről és Bözödújfaluról sem feledkeznek meg, míg a pincé­ben Kárpát-medencei borokat lehet megismerni és megkós­tolni. Elmesélni, mit jelent Erdőszentgyörgy A megnyitót követő konferen­cia keretében Vajda András nép­rajzkutató és antropológus a turizmus és a kulturális örök­ség viszonyáról értekezve kifej­tette: amikor a helyi értékeket szeretnénk begyűjteni, nem eget rengető különlegességeket kell keresni. A Maros Megyei Múze­um igazgatója, Soós Zoltán úgy véli, egy ilyen jeles esemény és az ebben rejlő lehetőségek meg fogják változtatni a település ar­culatát. Rhédey Claudia neve egy márka is lehet, mellé sok kiegé­szítő tevékenységet, turistacsalo­gató rendezvényt kell szervezni. A konferencia keretében Hegyi László helyi történelemtanár a település és a Rhédey csa­lád kapcsolatáról beszélt. Meny­hárt István és a marosvásárhelyi Néprajzi Múzeum munkatársa, Dorel Marc egyetértettek abban: Erdőszentgyörgyön létezett egy múzeumi gyűjtemény, amely Ma­rosvásárhelyre került, ezt idő­szakosan vissza lehet ide hozni, míg bemutatását a tájékozta­tó iroda munkatársai is el tud­ják végezni. Bemutatók, kiállítások A pénteki rendezvé­nyen Tőkés Lóránt csókfalvi­­erdőszentgyörgyi unitárius lelkész, mint néprajzkutató be­szélt a Kis-Küküllő menti nép­viseletről, valamint érdekes adatokat tudhattunk meg a múlt század közepén gyűjtött bözödi és kőrispataki népdalkincsről is. Előadása után Erdőszentgyörgy testvértelepülései, Bélapátfal­va és Baja mutatták be népvi­seleteiket. A palota földszintjén több kiállítást is megtekinthetett a konferenciatermet zsúfolásig megtöltő közönség: Birton István festményeit, Tamás Pál Katalin szalmamunkáit, a bélapátfal­vi fotókör kiállítását, valamint a helyi Cervus vadásztársaság trófeáit. GLIGOR RÓBERT LÁSZLÓ Nagy érdeklődés övezte a konferenciát is FOTÓ: GLIGOR RÓBERT LÁSZLÓ A száz évvel ezelőtti ör­mény népirtás volt a té­mája a Bernády Házban szombaton délelőtt szer­vezett konferenciának, ahol az 1915-ös törökor­szági mészárlások, vé­rengzések történetét ismertették, illetve az azt megelőző korszakot. Emlékezni és igazságot kérni - volt a mottója a rendezvénynek, amelyet Puskás Attila, a Ma­rosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület elnöke nyi­tott meg, figyelmeztetve arra, hogy Törökország száz év táv­latából sem ismeri el a történ­teket. Hozzátette, nem minden török bűnös, ahogy nem min­den német náci. A múlttal való szembenézés a gyógyuláshoz vezet még akkor is, ha fáj, saj­nos ezt a török kormány nem akarja megtenni - mondta Pus­kás Attila. Hogy milyen események előzték meg az 1915-ös véreng­zést, milyen helyzetben volt az első világháborúban és az azt Bizonyítékok az örmény genocídiumra megelőző korszakban Törökor­szág, arról Berekméri Róbert történész-levéltáros beszélt, összefoglalva mindazt, ami az Oszmán Birodalommal tör­tént, a nagyhatalmakhoz fűző­dő kapcsolatait, a modern török állam megalakulását. Az álta­lánostól a részletekhez veze­tett előadásával Garda Dezső történész, aki ismertette a ge­nocídium előzményeit, ame­lyek a 19. századba nyúlnak vissza. Térképpel és statisztikai adatokkal szemléltette Pus­kás Attila azt, hogy az örmény genocídium nem egy katonai cselekedet volt, hanem egy jól megtervezett és szisztemati­kusan véghezvitt program. Az örmény múlt kutatója városok és vidékek kiürítését ismertet­te, a kivégzések módszereit, azt, hogy a törökök nem kímél­tek senkit, a hadköteles férfiak után a nőket, a kisgyerekeket és az aggokat mészárolták le, ha kellett, cselhez folyamodtak, hogy egy-egy árvaházból kikér­jék a gyerekeket, és hidegvér­rel meggyilkolják. Az a kevés próbálkozás, amely az örmé­nyek mentését célozta, csekély sikerrel járt. Voltak gyerekek, akiket aprópénzért megvásá­roltak a törökök, majd törökként nevelték fel őket, voltak, akiket a sivatagba hajtottak, és néhá­­nyan életben maradtak. Baruk­ Nercessian kisgyerekként úgy menekült meg, hogy édesany­ja eladta egy töröknek. A túlélő angolul megírt visszaemléke­zéseit Kaáli Nagy Botond újság­író fordította magyarra, aki elmondta, nagy élményt jelen­tett számára a fordítás, még ha nem is megjelenésre írta a szer­ző. „Ajánlom mindenkinek, el­ső kézből ismerhetik meg, mi történt 1915-ben az örmények­kel" - mondta az újságíró. Az előadások közötti szünetekben Borsos Edit énekelt, Ávéd Éva zongorázott. A rendezvényt ör­ményországi fiatalok is meg­tisztelték jelenlétükkel. A megemlékezés este a bel­városi római katolikus plébá­niatemplomban szentmisével, majd az udvaron közös gyertya­­gyújtással ért véget. ANTAL ERIKA Puskás Attila térképekkel, számadatokkal és fotókkal illusztrálta az örmény népirtás történetét FOTÓ: ANTAL ERIKA

Next