Vásárhelyi Hírlap, 2015. április (9. évfolyam, 63-82. szám)
2015-04-27 / 79. szám
41 VÁSÁRHELYI HÍRLAP AKTIVÁJA 2015. ÁPRILIS 27, HÉTFŐ Megnyitották a turisztikai központot Erdőszentgyörgyön Kiaknázható kulturális értékek Országos turisztikai központot avattak pénteken Erdőszentgyörgyön, amelyre európai alapokból nyert támogatást a város. A szalagvágást követő konferencián elhangzott: ez egy újjászületés kezdete is lehet. Erdőszentgyörgy önkormányzata a Regionális Operatív Program keretében pályázott és nyert támogatást turisztikai tájékoztató központ létrehozására és felszerelésére. A projekt értéke 326 ezer lej, ennek 91%-a európai, 7%-a román kormányalapból biztosított, az önkormányzat 2%-kal járult hozzá. A cél a város és térsége turizmusának fejlesztése, célkitűzései között szerepel az információs iroda létrehozása, felszerelése, többnyelvű weboldal és adatbázis, valamint interaktív okostelefon-alkalmazás létrehozása, amely lehetővé teszi a különböző turisztikai objektumok adatainak azonnali megjelenítését. A központ a Rhédey-kastély földszintjén kapott helyet, és magába foglal egy tájékoztató irodát, személyzeti irodát és egy konferenciatermet. Mint kiderült: a kétfős személyzet alkalmazása még nem történt meg, de mivel bizonyos mutatókat az idén már teljesíteni kell, az irodát a turistaidény előtt meg kellett nyitni. Ide kell hozni a turistákat A szalagot ünnepélyesen elvágta Csibi Attila Zoltán polgármester, Kelemen Márton, Maros Megye Tanácsának alelnöke és Fercsák Róbert, Baja város polgármestere. Csibi felszólalásában elmondta: az iroda tevékenysége révén megélhetést biztosíthat azoknak, akik a turistáknak nyújtanának szolgáltatásokat, de a jövőben lehetőséget is fiataljainknak, hogy itthon maradjanak, itt keressenek megélhetést. Kelemen Márton szerint nagyon hasznos az iroda megnyitása, de ez csak keret, amit ez a kistérség meg kell töltsön tartalommal, valós turisztikai kínálattal. Sokféle turisztikai ágazat van, amelyben Románia, Erdély és a Székelyföld élen járhat, de vigyázzunk értékeinkre, hogy ne veszítsük el azt a többletet, amit fel tudunk mutatni más országokkal szemben - figyelmeztetett a megyei elöljáró. Menyhárt István kifejtette: ennek a vidéknek nincsenek hegyei, tengerei, látványosságai, de van történelem, amit népszerűsíteni kell, van kultúra, amit meg kell osztani másokkal is, vannak népi hagyományok, mesterségek, amelyeket tovább kell éltetni, és mindezekbe más embereket is be kell vonni. Ezen a vidéken átutazó turizmus van, de rá kell venni a turistákat, hogy itt álljanak meg, és itt költsék el a pénzüket. A Rhédey-kastély földszintjén multimédiás könyvtár, kiállítóterem, iroda kap helyet, az emeleten a Rhédey család népszerűsítése mellett Bodor Péterről és Bözödújfaluról sem feledkeznek meg, míg a pincében Kárpát-medencei borokat lehet megismerni és megkóstolni. Elmesélni, mit jelent Erdőszentgyörgy A megnyitót követő konferencia keretében Vajda András néprajzkutató és antropológus a turizmus és a kulturális örökség viszonyáról értekezve kifejtette: amikor a helyi értékeket szeretnénk begyűjteni, nem eget rengető különlegességeket kell keresni. A Maros Megyei Múzeum igazgatója, Soós Zoltán úgy véli, egy ilyen jeles esemény és az ebben rejlő lehetőségek meg fogják változtatni a település arculatát. Rhédey Claudia neve egy márka is lehet, mellé sok kiegészítő tevékenységet, turistacsalogató rendezvényt kell szervezni. A konferencia keretében Hegyi László helyi történelemtanár a település és a Rhédey család kapcsolatáról beszélt. Menyhárt István és a marosvásárhelyi Néprajzi Múzeum munkatársa, Dorel Marc egyetértettek abban: Erdőszentgyörgyön létezett egy múzeumi gyűjtemény, amely Marosvásárhelyre került, ezt időszakosan vissza lehet ide hozni, míg bemutatását a tájékoztató iroda munkatársai is el tudják végezni. Bemutatók, kiállítások A pénteki rendezvényen Tőkés Lóránt csókfalvierdőszentgyörgyi unitárius lelkész, mint néprajzkutató beszélt a Kis-Küküllő menti népviseletről, valamint érdekes adatokat tudhattunk meg a múlt század közepén gyűjtött bözödi és kőrispataki népdalkincsről is. Előadása után Erdőszentgyörgy testvértelepülései, Bélapátfalva és Baja mutatták be népviseleteiket. A palota földszintjén több kiállítást is megtekinthetett a konferenciatermet zsúfolásig megtöltő közönség: Birton István festményeit, Tamás Pál Katalin szalmamunkáit, a bélapátfalvi fotókör kiállítását, valamint a helyi Cervus vadásztársaság trófeáit. GLIGOR RÓBERT LÁSZLÓ Nagy érdeklődés övezte a konferenciát is FOTÓ: GLIGOR RÓBERT LÁSZLÓ A száz évvel ezelőtti örmény népirtás volt a témája a Bernády Házban szombaton délelőtt szervezett konferenciának, ahol az 1915-ös törökországi mészárlások, vérengzések történetét ismertették, illetve az azt megelőző korszakot. Emlékezni és igazságot kérni - volt a mottója a rendezvénynek, amelyet Puskás Attila, a Marosvásárhelyi Örmény-Magyar Kulturális Egyesület elnöke nyitott meg, figyelmeztetve arra, hogy Törökország száz év távlatából sem ismeri el a történteket. Hozzátette, nem minden török bűnös, ahogy nem minden német náci. A múlttal való szembenézés a gyógyuláshoz vezet még akkor is, ha fáj, sajnos ezt a török kormány nem akarja megtenni - mondta Puskás Attila. Hogy milyen események előzték meg az 1915-ös vérengzést, milyen helyzetben volt az első világháborúban és az azt Bizonyítékok az örmény genocídiumra megelőző korszakban Törökország, arról Berekméri Róbert történész-levéltáros beszélt, összefoglalva mindazt, ami az Oszmán Birodalommal történt, a nagyhatalmakhoz fűződő kapcsolatait, a modern török állam megalakulását. Az általánostól a részletekhez vezetett előadásával Garda Dezső történész, aki ismertette a genocídium előzményeit, amelyek a 19. századba nyúlnak vissza. Térképpel és statisztikai adatokkal szemléltette Puskás Attila azt, hogy az örmény genocídium nem egy katonai cselekedet volt, hanem egy jól megtervezett és szisztematikusan véghezvitt program. Az örmény múlt kutatója városok és vidékek kiürítését ismertette, a kivégzések módszereit, azt, hogy a törökök nem kíméltek senkit, a hadköteles férfiak után a nőket, a kisgyerekeket és az aggokat mészárolták le, ha kellett, cselhez folyamodtak, hogy egy-egy árvaházból kikérjék a gyerekeket, és hidegvérrel meggyilkolják. Az a kevés próbálkozás, amely az örmények mentését célozta, csekély sikerrel járt. Voltak gyerekek, akiket aprópénzért megvásároltak a törökök, majd törökként nevelték fel őket, voltak, akiket a sivatagba hajtottak, és néhányan életben maradtak. Baruk Nercessian kisgyerekként úgy menekült meg, hogy édesanyja eladta egy töröknek. A túlélő angolul megírt visszaemlékezéseit Kaáli Nagy Botond újságíró fordította magyarra, aki elmondta, nagy élményt jelentett számára a fordítás, még ha nem is megjelenésre írta a szerző. „Ajánlom mindenkinek, első kézből ismerhetik meg, mi történt 1915-ben az örményekkel" - mondta az újságíró. Az előadások közötti szünetekben Borsos Edit énekelt, Ávéd Éva zongorázott. A rendezvényt örményországi fiatalok is megtisztelték jelenlétükkel. A megemlékezés este a belvárosi római katolikus plébániatemplomban szentmisével, majd az udvaron közös gyertyagyújtással ért véget. ANTAL ERIKA Puskás Attila térképekkel, számadatokkal és fotókkal illusztrálta az örmény népirtás történetét FOTÓ: ANTAL ERIKA