Vásárhelyi Hírlap, 2018. május (12. évfolyam, 81-101. szám)
2018-05-23 / 95. szám
2 Vásárhelyi Hírlap-2018. május 23., szerda AKTUÁLIS ELŐFIZETÉSI ÁRAINK 1 hónap - 25 lej 3 hónap - 70 lej 6 hónap -140 lej 12 hónap - 280 lej »0265-260170« ^Hírlap Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Príma Press Kft. ISSN: 1844-4326 BH Lapunk eladási statisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal (BRAT) hitelesíti. Főszerkesztő: Pataky István Főszerkesztő-helyettes: Simon Virág Tartalomigazgató: Szászer-Nagy Róbert Ügyvezető: Szőke László Szerkesztőségi tagok: Antal Erika Horváth Bálint Ottó Szász Cs. Emese Szucher Ervin Korrektúra: Simon Annamária Fotó: Haáz Vince Tördelőszerkesztés: Gáina Zoltán, Haáz Vince Lapszerkesztő: Simon Virág Tévéműsor: Gráf Botond Apróhirdetés: Mátyás Beáta Reklám: Szatmári Bence E-mail: salesivasarhelyi-hirlap.ro, marketingivasarhelyi-hirlap.ro Lapterv: Elekes Zsolt, Szabó Zsolt ■ Az (X)-szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. ■ A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! ■ Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. ■ Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza! MTI HÍRFELHASZNÁLÓ ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! ft Vásárhelyi Hírlapra előfizethet lapkihordóinknál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0265-260170-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordók felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 540049 Marosvásárhely, Liviu Rebreanu utca 48. szám. Telefon: 0265-260170 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.vasarhelyi-Mrlap.ro E-mail: Mrlapi 4vasarhelyi-Mrlap.ro Telefonszolgálat: 0265-260 170 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják naponta 8-16 óra között! A jelenlegi, illetve leendő orvosok több cigarettát szívnak, mint az átlagember Távol a füstmentes élettől Míg a felnőtt dohányzók számát illetően Románia nem lóg ki az európai átlagból, a kamaszoknál az első öt-hat ország között szerepel. Ennél is lesújtóbb a helyzet a cigarettázásról való leszokást illetően, ott sereghajtók vagyunk. Mindez egy amerikai, magyarországi és romániai szakmai együttműködésen alapuló hatéves időtar tamra kiterjedő dohány záskutatásból derült ki, mely a napokban zárult. Ez alkalommal a hazai partner, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem két oktatója, Ábrám Zoltán és Valentin Nădășan egy szakkönyvet is megjelentetett. A kutatás eredményeit az amerikai partner, Kristie L. Foley professzorasszony jelenlétében Ábrám Zoltán, valamint a két témavezető értékelte ki. Kiderült, hogy nagyon sok tinédzser már az 5-8. osztályban elkezdett cigarettázni. Az elrettentő rövidfilmek nemigen hatják meg azokat a kilencedik osztályos diákokat, akik már rászoktak a dohányzásra. A megelőző munka inkább azoknál mutatkozik hasznosnak, akik addig nem cigiztek. A várandós nőknek is csak a fele képes lemondani terhessége idejére magzata és a saját egészsége érdekében a dohányzásról. Mindez akár nem is kellene hogy meglepjen senkit, ha figyelembe vesszük a vásárhelyi orvosi egyetem hallgatósága és oktatói gárdája körében végzett kutatást. Abból kiderült, hogy a jelenlegi, illetve leendő orvosok lényegesen több cigarettát szívnak, mint az átlagember. Míg a diákok általában a vizsgadrukkra szokták hárítani a felelősséget, tanáraik nemigen tudnak semmiféle elfogadható magyarázattal szolgálni. Az újabb adatokat és összefüggéseket felsorakoztató felméréseken, vizsgálatokon túl a szakemberek a megelőzésre helyezték a hangsúlyt. Támogatták a dohányzási törvényt, és továbbra is szorgalmazzák annak megfelelő alkalmazását és betartását, a helyes gondolkodásmód kialakítását. Amint a törvény kapcsán Ábrám Zoltán lapunknak megjegyezte, a nyilvános helyekről nagyjából sikerült kiiktatni a dohányfüstöt, azonban ezen intézmények illemhelyeiről aligha. A marosvásárhelyi professzor ugyanakkor úgy véli, a nyilvános helyeken hasznos lenne betiltani a füstmentes dohánytermékek, elektronikus cigaretták használatát is. „Sajnos Románia nagyon keveset költ a leszoktatásra, holott erre is volt egy javaslatunk. Még inkább kellene növelni a jövedéki adót, így egyrészt a cigi ára miatt csökkenne a dohányosok száma, másrészt a befolyó összeget prevencióra és leszoktatásra lehetne fordítani, ami további csökkenést eredményezne" - magyarázta Ábrám Zoltán. SZUCHER ERVIN FOTÓ: PINTI ATTILA Szakemberek szerint a legfontosabb a megelőzés Hagyományt hagyott ránk (Csomós Attila 1938-2018) Csomós Attila mérnök Brassóból indult és Sepsiszentgyörgyön, Nagyváradon, Craiován, Temesváron át Marosvásárhelyre érkezett mezőgépészeti mérnökként. A nyárádszeredai mezőgazdasági gépállomáson, a Maros megyei mezőgazdasági és élelmiszeripari autószállítási kereskedelmi vállalatnál, a megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetek egyesületénél volt vezető, hogy végül a gazdaegyesületet vezesse több mint két évtizeden át. Csomós Attila mérnök már 1991- től a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének tagja lett, hogy tudásával, tapasztalatával segítse azokat, akik a megváltozott viszonyok közepette nehezen találták meg az utat a megélhetés - és miért nem a túlélés - felé. Előbb a szásznádasi gazdakört irányította, majd 1996-tól a jogi személyiséggel még nem rendelkező RMGE-Maros megyei elnöke lett. Négy év után, 2000-ben a már jogi személyiséggé vált RMGE-Maros szervezet elnöke lett. Felismerte, hogy a gazdák boldogulásának egyik legfontosabb feltétele, hogy elsajátítsák a korszerű gazdálkodás elméleti ismereteit, de mindig azt vallotta, hogy az elméleti ismeretek soha nem elegendőek a gazdálkodónak. Büszke volt arra, hogy a magyar mezőgazdasági felnőttoktatás Erdélyben kezdődött el 474 éve, korábban mint az anyaországban. 1844-ben megalakult Erdélyi Gazdasági Egyesület (EGE) néven, a nagy előd, amelynek a példáját követni kell, ha eredményt akarunk elérni - szokta mondogatni. Mindjárt az első években 37 gazdakör létesült több mint 1200 taggal. Sikerült anyaországi segítséggel megvásárolni egy ingatlant, amelyben regionális felkészítő és információs központot rendeztek be. Az RMGE-Maros tevékenysége nem csak a megyére, de egész Erdélyre kiterjed. A központ segítségével sikerült a romániai minisztériumok által is elismert felnőttképző tanfolyamokat indítani a mezőgazdaság különböző ágazataiban - növénytermesztés, állattenyésztés, mezőgazdasági eredetű termékek feldolgozása stb. - és nagy figyelmet fordított arra is, hogy a tanfolyamokon marketinget, könyvelési alapelemeket is tanuljanak a résztvevők. Nemcsak azért kell tanulni, hogy eredményesebben dolgozzanak, hanem azért is, hogy itthon dolgozzanak eredményesebben, ne külhonban keressenek boldogulást a mi fiataljaink. A fő cél jelenleg, hogy itthon maradjanak a gyermekeink, ne menjenek külföldre szolgálni - érvelt gyakran a tanfolyamok megnyitóin. Rendszeresen megszervezte a Kárpát-medencei legnagyobb mezőgazdasági kiállítás és vásár, az OMÉK látogatását, hogy az erdélyi gazdák is láthassák, mi új van a nap alatt ezekben az ágazatokban. A Mikházán őszönként szervezett Csűrszínházi Gazdanapok elnevezésű rendezvény egyről kétnaposra nőtte ki magát, s mindkét napra volt látnivaló bőven és közben a különböző falubeli helyszíneken erdélyi és anyaországi szakemberek tartottak érdekesebbnél érdekesebb előadásokat a Mikházára összegyűlt gazdáknak. Hagyományt teremtett Csomós Attila, amire ő csak azt mondta - nem teremtette, csak folytatni akarta a 170 évesnél régebbi szokást, hogy a gazdák élete könnyebb, de egyben jobb is legyen. Hagyományt folytatott, s ezt a folytatást immár az utódokra bízta - vigyék tovább azt, aminek a folytatását ő elkezdte. BAKÓ ZOLTÁN