Vásárhelyi Hírlap, 2018. május (12. évfolyam, 81-101. szám)

2018-05-23 / 95. szám

2 Vásárhelyi Hírlap-2018. május 23., szerda AKTUÁLIS ELŐFIZETÉSI ÁRAINK 1 hónap - 25 lej 3 hónap - 70 lej 6 hónap -140 lej 12 hónap - 280 lej »0265-260170« ^Hírlap Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Príma Press Kft. ISSN: 1844-4326 BH Lapunk eladási sta­tisztikáit a Romániai Példányszám-auditáló Hivatal (BRAT) hitelesíti. Főszerkesztő: Pataky István Főszerkesztő-helyettes: Simon Virág Tartalomigazgató: Szászer-Nagy Róbert Ügyvezető: Szőke László Szerkesztőségi tagok: Antal Erika Horváth Bálint Ottó Szász Cs. Emese Szucher Ervin Korrektúra: Simon Annamária Fotó: Haáz Vince Tördelőszerkesztés: Gáina Zoltán, Haáz Vince Lapszerkesztő: Simon Virág Tévéműsor: Gráf Botond Apróhirdetés: Mátyás Beáta Reklám: Szatmári Bence E-mail: salesivasarhelyi-hirlap.ro, marketingivasarhelyi-hirlap.ro Lapterv: Elekes Zsolt, Szabó Zsolt ■ Az (X)-szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. ■ A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! ■ Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. ■ Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza! MTI HÍRFELHASZNÁLÓ ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! ft Vásárhelyi Hírlapra előfizethet lapkihordóink­­nál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0265-260170-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordók felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 540049 Marosvásárhely, Liviu Rebreanu utca 48. szám. Telefon: 0265-260170 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.vasarhelyi-Mrlap.ro E-mail: Mrlapi 4vasarhelyi-Mrlap.ro Telefonszolgálat: 0265-260 170 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják naponta 8-16 óra között! A jelenlegi, illetve leendő orvosok több cigarettát szívnak, mint az átlagember Távol a füstmentes élettől Míg a felnőtt dohányzók számát illetően Romá­nia nem lóg ki az európai átlagból, a kamaszoknál az első öt-hat ország kö­zött szerepel. Ennél is le­sújtóbb a helyzet a ciga­rettázásról való leszo­kást illetően, ott sereg­hajtók vagyunk. Mindez egy amerikai, magyaror­szági és romániai szak­mai együttműködésen alapuló hatéves időtar­­ tamra kiterjedő dohány­­ záskutatásból derült ki, mely a napokban zárult. E­z alkalommal a hazai part­ner, a Marosvásárhelyi Orvo­si és Gyógyszerészeti Egye­tem két oktatója, Ábrám Zoltán és Valentin Nădășan egy szakköny­vet is megjelentetett. A kutatás eredményeit az amerikai partner, Kristie L. Foley professzorasszony jelenlétében Ábrám Zoltán, vala­mint a két témavezető értékelte ki. Kiderült, hogy nagyon sok tiné­dzser már az 5-8. osztályban el­kezdett cigarettázni. Az elrettentő rövidfilmek nemigen hatják meg azokat a kilencedik osztályos di­ákokat, akik már rászoktak a do­hányzásra. A megelőző munka in­kább azoknál mutatkozik hasz­nosnak, akik addig nem cigiztek. A várandós nőknek is csak a fele képes lemondani terhessége ide­jére magzata és a saját egészsége érdekében a dohányzásról. Mind­ez akár nem is kellene hogy meg­lepjen senkit, ha figyelembe ves­­­szük a vásárhelyi orvosi egyetem hallgatósága és oktatói gárdája kö­rében végzett kutatást. Abból ki­derült, hogy a jelenlegi, illetve le­endő orvosok lényegesen több ci­garettát szívnak, mint az átlagem­ber. Míg a diákok általában a vizs­gadrukkra szokták hárítani a fe­lelősséget, tanáraik nemigen tud­nak semmiféle elfogadható ma­gyarázattal szolgálni. Az újabb adatokat és összefüg­géseket felsorakoztató felméré­seken, vizsgálatokon túl a szak­emberek a megelőzésre helyez­ték a hangsúlyt. Támogatták a dohányzási törvényt, és tovább­ra is szorgalmazzák annak meg­felelő alkalmazását és betartá­sát, a helyes gondolkodásmód ki­alakítását. Amint a törvény kap­csán Ábrám Zoltán lapunknak megjegyezte, a nyilvános helyek­ről nagyjából sikerült kiiktatni a dohányfüstöt, azonban ezen in­tézmények illemhelyeiről aligha. A marosvásárhelyi professzor ugyanakkor úgy véli, a nyilvános helyeken hasznos lenne betilta­ni a füstmentes dohánytermékek, elektronikus cigaretták haszná­latát is. „Sajnos Románia nagyon keveset költ a leszoktatásra, ho­lott erre is volt egy javaslatunk. Még inkább kellene növelni a jö­vedéki adót, így egyrészt a cigi ára miatt csökkenne a dohányo­sok száma, másrészt a befolyó összeget prevencióra és leszok­tatásra lehetne fordítani, ami to­vábbi csökkenést eredményezne" - magyarázta Ábrám Zoltán. SZUCHER ERVIN FOTÓ: PINTI ATTILA Szakemberek szerint a legfontosabb a megelőzés Hagyományt hagyott ránk (Csomós Attila 1938-2018) Csomós Attila mérnök Brassó­ból indult és Sepsiszentgyörgyön, Nagyváradon, Craiován, Temes­váron át Marosvásárhelyre érke­zett mezőgépészeti mérnökként. A nyárádszeredai mezőgazdasá­gi gépállomáson, a Maros megyei mezőgazdasági és élelmiszeripa­ri autószállítási kereskedelmi vál­lalatnál, a megyei mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek egyesüle­ténél volt vezető, hogy végül a gaz­daegyesületet vezesse több mint két évtizeden át. Csomós Attila mérnök már 1991- től a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének tagja lett, hogy tu­dásával, tapasztalatával segít­se azokat, akik a megváltozott vi­szonyok közepette nehezen talál­ták meg az utat a megélhetés - és miért nem a túlélés - felé. Előbb a szásznádasi gazdakört irányí­totta, majd 1996-tól a jogi szemé­lyiséggel még nem rendelkező RMGE-Maros megyei elnöke lett. Négy év után, 2000-ben a már jogi személyiséggé vált RMGE-Maros szervezet elnöke lett. Felismer­te, hogy a gazdák boldogulásának egyik legfontosabb feltétele, hogy elsajátítsák a korszerű gazdálko­dás elméleti ismereteit, de min­dig azt vallotta, hogy az elméle­ti ismeretek soha nem elegendőek a gazdálkodónak. Büszke volt ar­ra, hogy a magyar mezőgazdasá­gi felnőttoktatás Erdélyben kezdő­dött el 474 éve, korábban mint az anyaországban. 1844-ben megala­kult Erdélyi Gazdasági Egyesület (EGE) néven, a nagy előd, amely­nek a példáját követni kell, ha eredményt akarunk elérni - szok­ta mondogatni. Mindjárt az első években 37 gazdakör létesült több mint 1200 taggal. Sikerült anya­országi segítséggel megvásárolni egy ingatlant, amelyben regionális felkészítő és információs közpon­tot rendeztek be. Az RMGE-Maros tevékenysége nem csak a megyé­re, de egész Erdélyre kiterjed. A központ segítségével sikerült a ro­mániai minisztériumok által is el­ismert felnőttképző tanfolyamokat indítani a mezőgazdaság különbö­ző ágazataiban - növénytermesz­tés, állattenyésztés, mezőgazda­sági eredetű termékek feldolgozá­sa stb. - és nagy figyelmet fordí­tott arra is, hogy a tanfolyamokon marketinget, könyvelési alapele­meket is tanuljanak a résztvevők. Nemcsak azért kell tanulni, hogy eredményesebben dolgozzanak, hanem azért is, hogy itthon dolgoz­zanak eredményesebben, ne kül­honban keressenek boldogulást a mi fiataljaink. A fő cél jelenleg, hogy itthon maradjanak a gyer­mekeink, ne menjenek külföldre szolgálni - érvelt gyakran a tanfo­lyamok megnyitóin. Rendszeresen megszervezte a Kárpát-medencei legnagyobb mezőgazdasági kiál­lítás és vásár, az OMÉK látogatá­sát, hogy az erdélyi gazdák is lát­hassák, mi új van a nap alatt ezek­ben az ágazatokban. A Mikházán őszönként szervezett Csűrszín­házi Gazdanapok elnevezésű ren­dezvény egyről kétnaposra nőtte ki magát, s mindkét napra volt lát­nivaló bőven és közben a különbö­ző falubeli helyszíneken erdélyi és anyaországi szakemberek tartot­tak érdekesebbnél érdekesebb elő­adásokat a Mikházára összegyűlt gazdáknak. Hagyományt teremtett Csomós Attila, amire ő csak azt mondta - nem teremtette, csak folytatni akarta a 170 évesnél régebbi szo­kást, hogy a gazdák élete kön­­­nyebb, de egyben jobb is legyen. Hagyományt folytatott, s ezt a foly­tatást immár az utódokra bízta - vigyék tovább azt, aminek a folyta­tását ő elkezdte. BAKÓ ZOLTÁN

Next