Vásárhelyi Hírlap, 2018. június (12. évfolyam, 102-121. szám)
2018-06-27 / 119. szám
2 Udvarhelyi Híradó ■ 2018. június 27., szerda AKTUÁLIS FIZESSEN ELŐ MOST! 3 hónap 6 hónap 12 hónap 25 lej 70 lej 140 lej 280 lej 1 hónap "““Híradó Megjelenik munkanapokon. Kiadó: Prima Press Kft. ISSN: 1844-430 X Ügyvezető-főszerkesztő: Szőke László Főszerkesztő-helyettes: Kovács Eszter Tartalomigazgató: Szüszer-Nagy Róbert Szerkesztőségi tagok: Dósa Ildikó, Fülöp-Székely Botond, Kosztolányi Kata, Pál Gábor, Széchely István (aktuális) Zályi Tibor (sport) Molnár Melinda (hitvallás) Barabás Ákos (fotó) Sólyom Erika (olvasószerkesztő) Tördelőszerkesztő: Csáki Ferenc Lapmunkatárs: Oláh István Műsormelléklet: Gráf Botond Apróhirdetés: Bálint Erika Reklám: Gagyi Erika (0726-720341), Magyari Zsuzsa (0726-720344) Az (X) szignóval ellátott szövegek fizetett reklámok, közlemények. A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik! Szerkesztőségünk fenntartja a jogot, hogy a beérkezett levelek és másféle írások közléséről döntsön. Kéziratokat nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. ELŐFIZETÉSEKÉRT HÍVJANAK! Az Udvarhelyi Híradóra előfizethet lapkihordóinknál és a szerkesztőségben. Ha a szerkesztőség telefonszámát, a 0266-218361-et tárcsázza, és bemondja pontos címét, lapkihordóink felkeresik Önt otthonában, náluk megrendelheti lapunkat. 535600. Székelyudvarhely, Szentimre u.17.sz. Telefon: 0266-218 361 E-mail: uhi 51 udvarhelyi-hirado.ro marketingi8 udvarhelyi-hirado.ro hirdetesi8 udvarhelyi-hirado.ro terjesztes#udvarhelyi-hirado.ro Fax:0266-218340 Hirdetésfelvétel és terjesztés a fenti címen hétköznap 8-16 óra között. Honlap: www.udvarhelyi-hirado.ro Telefonszolgálat: 0266-218361 Észrevételét, panaszait, megjegyzéseit a szerkesztők fogadják hétfőtől csütörtökig 8-20, pénteken 8-16, vasárnap 14-20 óra között. Érettségi 2018: magyar nyelv és irodalomból adtak számot tegnap Féltávon a vizsgázók Lezajlott tegnap az érettségizők második írásbelije, amelyről ezúttal nem zártak ki senkit Hargita megyében. A lapunk által megkérdezett pedagógus szerint a magyar nyelv és irodalom tételek közepes nehézségűek voltak. Az érettségi tegnap lezajlott magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsgájára Hargita megyében 1583 diák iratkozott be, közülük 76-an nem jelentek meg a vizsgaközpontokban. Amint azt Miklós Csaba tanfelügyelő közölte, ezúttal egy diákot sem zártak ki. Mint ismeretes, a hétfői román nyelv és irodalom írásbeliről kizártak két diákot a székelyudvarhelyi Kós Károly Szakközépiskola vizsgaközpontjában, mivel magukkal vitték mobiltelefonjukat a vizsgaterembe. A reál szakos tétel A kapott tételek közepes nehézségűek voltak - értékelte lapcsaládunknak Bogos Róbert magyar nyelv és irodalom szakos pedagógus, a Csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium tanára. Kifejtette, a reál szakon végzetteknek a tétel első részében Nagy László Ki viszi át a szerelmet című versét kellett a megadott szempontok alapján elemezniük. Ez a feladat egyébként kissé nehéz lehetett, mivel kevésbé ismert műről van szó - jelezte a pedagógus. A tétel második részében szövegértési feladatok voltak, illetve az okoseszközök használatának előnyeiről és hátrányairól kellett írniuk a diákoknak. A tétel harmadik feladata egy epikus mű bemutatása volt, amelyben megjelenik az önfeláldozás és a mártír szerep. Például Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című alkotását elemezhették a végzősök. A humán szakosok tétele A humán tagozatosoknak József Attila Nem emel föl című verséről kellett értekezniük. A tétel második részében a szövegértési feladatok mellett egy érvelő szöveget kellett írniuk arról, hogy a Facebook és a közösségi média elbutít-e vagy sem. Az utazás motívuma az epikus alkotásokban - erről írhattak a humán szakosok a harmadik tételben, amelyhez alapul vehették például Jókai Mór Az aranyember című regényét. Bogos Róbert úgy vélte, a reál szakosok által kapott versen kívül a végzősöknek nem okozhatott nagy gondot a tételek kidolgozása. MOLNÁR RAJMOND FOTÓ: GECSE NOÉMI Vizsga után. Ma a szaknak megfelelő kötelező tantárgy (történelem vagy matematika) következik Folytatódik az érettségi Ma a szaknak megfelelő kötelező tantárgyból (történelem vagy matematika), holnap pedig a profilnak megfelelő választott tantárgyból írásbeliznek a végzős diákok. A sikeres vizsga feltétele a hatos átlag, illetve a legalább ötös jegy megszerzése minden vizsgatárgyból. Az első eredményeket július 4-én 12 óráig teszik közzé, és ugyancsak aznap 20 óráig fogadják az óvásokat. Az óvások elbírálása utáni végleges eredményeket július 9-én teszik közzé. A pótérettségi írásbeli vizsgáit augusztus 20-23. között szervezik. Amit sosem tudhatunk a medvefogásról Azt mondta egyik ismerősöm a minap, hogy ő szívesen elmenne segíteni medvét fogni. Nagyot néztem erre, mert amióta ilyen sokat törődik velünk a medve, ilyet még nem hallottam. De bevallom, hogy még azelőtt sem, így hát nem tudhatom, miként kell azt tenni. Arról pedig fogalmam sincs, hogy a medvét napszámban fogják-e, vagy inkább a darabszám számít. Mielőtt megkérdezhettem volna, azt mondta, ő tiszta ingyen menne medvét fogni. Na, ezzel a helyzet olyan fordulatot vett, hogy sejtettem, sosem fogom tőle megtudni ezeket a titkokat a medvefogással kapcsolatban. Ezek szerint a medvefogás nem pénzes munka, hanem csak úgy segítségbe végzik, fizetség nélkül. Az a gondolatom támadt, hogy akkor emiatt nem hallottam én ez idáig semmit erről a tevékenységről. Aztán azzal folytatta, azt se bánná, ha egy hétig nem keresne, vagyis pénzt sem kapna, amíg medvefogással foglalkozna. De még ekkor sem tettem fel kérdéseket. Jól is tettem. Mert rögtön kiderült, hogy a medvefogást ő egészen másként képzelte, mint én kezdtem gondolni. Altatólövedékkel menne jól a medvefogás, ő pedig segítene cipelni is a medvéket. Még ekkor sem jöttem rá a szóban megnyilvánuló önkéntesség okára. De nem kellett sokat várnom. Mert ő úgy képzelte, hogy az összefogdosott medvéket be kellene vinni a fővárosba. Ott pedig elengedni. Aztán maguktól helyrejönnének. Addig azonban be kellene őket vinni a parlamentbe. Hát én állatkertben láttam már medvét, de parlamentben soha. Kinek lenne jó ez? Mit használna a társadalomnak? Mert enélkül semmit nem érdemes tenni, különben csak önös érdekek érvényesülnének. Kellenének oda a medvék, derült ki, csak nem azért, hogy a parlamentben valaki látogassa, bámulja őket. Nem, nem. Azért kellenének, hogy a medvekérdés megoldását személyes jelenlétükkel ösztönözzék. Na nem éppen így fogalmazta meg az ismerősöm, szerinte a parlamentben lévők mindegyikének a háta mögé lenne jó egy-egy medve. A beszélgetés tulajdonképpen egészen mással kezdődött. Azzal, hogy nagy kedve támadt gombászni menni. A medvét, úgy emlékszem, én kevertem bele a dologba, ugyanis szóvá tettem, hogy nem veszélytelen gombászni indulni az erdőre, ahol tudvalevőleg esős idő után jól terem a gomba. Mert sok a medve. Ez megint csak olyan általánosság, amilyeneket az esőről meg a jó időről és még sok másról mondunk naponta. Egyáltalán nem mondanánk, hogy sok a medve, ha nem járnának közénk. Ugyanis akkor azt sem tudnánk, hogy mennyi medve - most már mondhatjuk: medvénk van, ha régi szokásuk szerint a nagy erdők mélyén élnének, mint a mesékben. Ismerősöm még hozzátette, hogy legalább ötszáz medve kellene az általa előbb említett célra. A beszélgetés fonala nem úgy hozta, hogy megkérdezhettem volna, miért éppen ennyi (ennyire sok vagy ilyen kevés medve kellene... Sejtettem, hogy pontosan nem is tudja, hány képviselő és szenátor hozza meg az új törvényeket, ám valószínűleg azért kerekítette fel félezerre, nehogy medvehiány álljon elő ebben a dologban. Bevallom, egészen köznapi témától tértünk el a gomba és a medvék irányába. Azzal kezdődött, hogy a nagy délutáni szél után lesz-e eső vagy nem. Mert a forróság után beborult és szél kerekedett, pár csepp eső is hullt, amolyan vihar előtti hangulatban vártuk a végkimenetelt. Hát néha így jár az ember, ha csak úgy általában az időjárásról meg más, hasonló közömbös témákról vált szót az ismerőseivel. Mert úgy kerekedett ki ez a beszélgetés is, hogy köszöntünk egymásnak, aztán váltottunk pár szót. Ahogyan ismerősök szokták. P. BUZOGÁNY ÁRPÁD